Ártalmas a gyerekek fejlődésére a sok kütyüzés

Szerezd vissza a családodat! Légy okosabb az okostelefonnál! címmel izgalmas előadással érkezett a Mathias Corvinus Collegium nyíregyházi képzési központjába Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő. 
– Most, hogy szeptembertől az iskolákba lépve összeszedik a diákoktól az okostelefonokat azért, hogy a tanulásra fókuszáljanak és ne kütyüzzenek iskolai időben, sok-sok kérdés előkerült, melyekről érdemes beszélgetni. Az okostelefonok és az interaktív képernyők aktív részesei a családok mindennapjainak, különösen ott, ahol kamasz gyerekek vannak, azonban ez a korosztály még nem rendelkezik a megfelelő védelmi mechanizmusokkal, nem képes önállóan, felelősen használni a közösségi médiát, ellenállni az algoritmusok figyelemmanipulációjának, számára ez egy igen veszélyes terep – hívta fel a figyelmet a szakértő, akinek előadása segített megérteni, miért fontos kontroll alatt tartani a fiatalok féktelen netezését. 

Pénzre váltható figyelem 

Az óriás techcégek szeretnének minél nagyobb szeletet kiszakítani a figyelmünkből, és célzottan ráutaznak a legbefolyásolhatóbb korcsoportra, a gyerekekre. Befolyásolják érzésvilágukat, énképüket, identitásukat, sajnos mentálisan is összezavarják őket. A manipulációs mechanizmusok mögött gazdasági érdekek állnak. 
– Ezek a cégek, egymással versengve, minél nagyobb szeletet szeretnének kiszakítani a figyelemtortából. A legnagyobb hirdetési bevétel ugyanis annak a platformnak jut, amelyen a legtöbb időt töltik a gyerekek. Valamennyi platform (Facebook, Instagram, TikTok, Snapchat, YouTube, Messenger stb.) algoritmusai ugyanazt a célt szeretnék elérni, hogy egyénre vetített adatgyűjtéssel és tartalomajánlással növeljék a figyelmet (a felhasználóktól elvett időt) és ezáltal nagyobb bevételre tegyenek szert – mondta az előadó, s hogy érzékeltesse, mennyi pénzt kaszálnak az óriáscégek, az Amazon 2021-es 469 milliárd dolláros bevételét említette példaként. S máris elérkeztünk a legkényesebb kérdésekhez: mennyi időt töltenek kütyüzéssel a gyerekek? Hány éves korban veszik kézbe először az okostelefont? 
 

Napi 7-8 óra virtuális lét 

Naponta 7-8 órát mobilozik egy kamasz. Sokkoló, ugye? Gondoljunk csak bele, ez egy teljes állásban eltöltött napi munkaidőt tesz ki. Hol, és mikor szörföznek ennyit? Mindenütt, ahol csak tudnak. Képesek az alvásidejüket is lerövidíteni, hogy filmeket, videókat nézhessenek, hogy éjszakákon át fennt legyenek a Snapchaten, de mind közül a legrosszabbak az erőszakos videójátékok, a pornográf tartalmak. Van-e garancia arra, hogy ezek a tartalmak nem érik el őket túl korán, óriási károkat okozva a lelkivilágukban? Nincs. Az előadáson csak úgy záporoztak a hasonló kérdések, és jöttek rá a tudományosan megalapozott válaszok is.  A hallgatóság többek között betekintést nyert abba, hogyan stimulálja az agyat a mobil vagy a tablet képernyőjén megjelenő mozgókép, miként hat a kütyüzés a gyermeki idegrendszer fejlődésére. 
 

Neuronok hálózata 

– „Azoknál a kamaszoknál, akik gyakran csekkolják a közösségi média hírfolyamait, drámai változásokat látunk az agyuk reakcióiban.” Legutóbb Eva H. Telzer amerikai pszichológus hívta fel erre a figyelmet, és kutatók sokasága vizsgálja, milyen hatással van a túl korai mobilozás a gyerekek idegrendszeri fejlődésére. Az egyre növekvő képernyőhasználat miatt háttérbe szorulnak a tanulás hagyományosabb módjait szabályozó idegi áramkörök, amelyek az olvasáshoz, az íráshoz és a figyelem fenntartásához szükségesek. A kütyüzéssel nem „edződik” az agy minden területe ugyanolyan ütemben, s ez bizony problémás – világított rá az előadó arra, amit nemzetközi kutatók is kiemelnek, hogy az újszülött százmilliárd idegsejttel születik, az első 3-5 év során ez a sok-sok neuron aktív állapotban van, folyamatosan építve a kapcsolatokat egymással. Ahogyan a kutatók állítják: agyunkban a használjuk vagy elveszítjük elve érvényesül. Ha a gyerek zenél, sportol vagy tanul, akkor azok a sejtek és kapcsolatok erősödnek meg. Ha egész nap csak ücsörög a tévé előtt, videójátékokkal játszik vagy chatel, akkor az annak megfelelő sejtek és kapcsolódások aktiválódnak. Ebben az esetben az agy éppen azon része „lustul el”, ami a kreativitásért, a problémamegoldásért lenne felelős. Nem kérdéses tehát, hogy a szervezet egyszer benyújtja a számlát. 
 

Dopaminlöketet ad 

De mit adnak akkor a közösségimédia-appok, a videójátékok? Dopamint, örömhormont, s ki ne hajszolná a jó érzést, ami örömet, élvezetet ad? A dopaminnak a túlélésben van fontos szerepe, ez a hormon felelős az étvágyért, hogy együnk, hogy életben maradjunk, a fajfenntartásra és az utódnemzésre is ugyanez a hormon motiválja az embert, egészségünk fenntartásához valamennyire szükség van belőle, a kérdés csak az: mivel jutalmazzuk magunkat, milyen úton jutunk dopaminhoz? Csokievéssel, edzéssel, nikotinnal, videójátékokkal? 
Akkor beszélünk súlyos problémákról és függőségről, amikor az okostelefonozás, a közösségi média használata, a videójátékok, olyan mértékben emelik meg a dopaminszintet, amellyel a hagyományos tevékenységek, mint a sport, a játék, a személyes beszélgetés már nem képes felvenni a versenyt. Globális szinten ismerik fel a gondokat, s ma már a skandináv országokban, és a franciáknál is azt mondják, 12 éves kor alatt nem való mobil a gyereknek, kizárólag kommunikációra alkalmas eszköz, amivel telefonálhat vagy üzenetben fényképet küldhet, de nem pásztázhatja vele a közösségi oldalakat, nem férhet hozzá durva, erőszakos tartalmakhoz. Már csak azért sem, mert az a gyerek, aki napi három óránál többet tölt a képernyő előtt, kétszer nagyobb eséllyel lesz depressziós, szorongó, mint akik máshol keresik a kikapcsolódást. Pöltl Ákos hangsúlyozta: a gyerekkor egyszeri és megismételhetetlen. A gyerekeknek a boldog gyerekkorhoz van joguk, nem az okostelefonhoz. Az előadást érdeklődően követte végig a hallgatóság, s persze a „megoldókulcsra” is kíváncsi volt. 
 

Önállóság, játék a szabadban 

Pöltl Ákos a neves amerikai szociálpszichológus, Jonatan Haidt javaslatait vázolta fel, aki már régóta élményblokkolónak nevezi az okostelefonokat, s aki szerint nemcsak az új generációk, de szüleik is elvesztek a virtuális világban. Haidt azt mondja, ha a gyerek 14 éves koráig nem kap okostelefont, 16 éves korig a közösségi média közelébe sem megy, az iskolákat mobiltelefonmentessé teszik, és sokkal több önállóságot adnak a szülők gyerekeiknek a hétköznapi dolgokban, hagyják őket játszani a szabadban, boldogabb gyerekkor elé nézne a következő nemzedék.