2024.08.13. 11:30
Négy keréken gördül a történelem
Kiválóan restaurált, korukat meghazudtoló állapotú autók érkeztek a Kállay-kúriába.
A sok autócsoda között a Ladák is büszkén viselték az OT-rendszámot
Fotó: KM/Miklós István
Szikrázó napsütés, festői környezet és persze benzingőz – ez fogadta vasárnap délelőtt azokat, akik felkeresték a kállósemjéni Kállay-kúriát, ahol veterán autóstalálkozót szerveztek. A rendezvényre több mint 80 autócsoda érkezett, méghozzá a legszínesebb és változatosabb formában. A résztvevők láthattak pompásan restaurált Volkswagen „bogarakat”, 40–50 éves Mercedeseket, a második világháború után nem sokkal született pickupot, de ezek mellett a hazánkban jól ismert Ladák is büszkén viselték az oldtimer-rendszámot. Azonban impozáns járműveknél is érdekesebbek a hozzájuk kapcsolódó történetek, amiket egy ilyen rendezvényen a fanatikus tulajdonosoktól hallhatnak a látogatók.
Dzsunyák Gabriella, a kúria ügyvezetője lapunknak elmondta, már második alkalommal rendezték meg az autós találkozót.
Találkozó és tájtúra
– A hajdúböszörményi Veterán Kulturális Egyesülettel nagyon jó kapcsolatot ápolunk, és a tavalyi sikeres találkozó után nem is volt kérdés, hogy lesz-e ismétlés. Az idén is több mint 80 jármű érkezett a Kállay-kúriába, és büszkén mondhatom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a rendezvény iránt mind a veteránosok, mind a látogatók részéről – tudtuk meg az ügyvezetőtől. Dzsunyák Gabriella azt is elárulta, finom ebéddel, friss gyümölcsökkel és hűsítőkkel várták a résztvevőket. Azonban nem csupán az autók kiállításáról szólt a találkozó, ugyanis a hajdúböszörménytől Kállósemjénig vezető úton számos feladatot kellett megoldaniuk a sofőröknek.
– Egyfajta tájtúra is kacsolódott a rendezvényhez, a végrehajtott feladatokat dokumentálták, mértük az időt és a végrehajtás pontosságát is. Indítottunk egy szelfiversenyt is, melynek keretében a látogatók a nekik leginkább tetsző autó mellett fotózkodhatnak, az elkészült képeket pedig megoszthatják a kúria közösségi oldalán – tette hozzá az ügyvezető.
A leginkább tetsző veterán autó kiválasztása korántsem volt egyszerű feladat, hiszen rengeteg kiválóan restaurált, korát erősen meghazudtoló állapotú jármű sorakozott a kastélykertben. Az egykori keleti blokk képviselői mellett akadtak francia, német veteránok és olasz sportautók is. A sokszínűséget pedig tovább erősítette – méghozzá szó szerint – a világoskék színben pompázó amerikai Ford F100-as, melynek tulajdonosa, Tacsi Sándor engedett betekintést a veteránozás világába.
Megragadta a figyelmet
Mint mondta, több veterán autója is van, az amerikai típusok mellett keleti járműveket is gyűjt.
– Nem egy konkrét ország járműparkja, esetleg egy konkrét márka érdekel, ami megtetszik, és látok benne fantáziát, azzal gyarapítom a gyűjteményem. Persze az USA-ból származó kocsiknak is megvan a maguk különlegessége és vonzereje. Az F100-asnak például nálunk még nincs nagy kultusza, ezért is volt jó döntés elhozni a találkozóra, nem akartam a huszadik Ladával vagy egyéb, jól ismert autóval ide érkezni. Ez a Ford a márka 50 éves jubileumára készült 1953-ban, tehát egy limitált kiadású modell, természetesen V8-as motorral. Egy német pap volt az első európai gazdája, különleges a története, de azt nem lehet pontosan megmondani, mennyit ér. Ebben a kategóriában minden kocsi annyit ér, amennyit adnak érte, főleg azért, mert nálunk kevésbé ismert, és nincs még veterán kultusz mögötte – mesélte a tulajdonos.
Tacsi Sándor arra is rávilágított, a veteránozás sok pénzt emészt fel, de érdekes módon még itthon is viszonylag könnyű alkatrészt vásárolni egy amerikai autóhoz.
– A webáruházak sokat könnyítenek a helyzeten, ahogy az az amerikai jogszabály is, miszerint a második világháború után gyártott minden egyes típushoz lennie kell alkatrésznek. Az már csak hab a tortán, hogy ezek vételára sokszor olcsóbb, mintha egy néhány éves európai modellhez szeretnénk venni valamit – emelte ki Tacsi Sándor, majd az is megosztotta munkatársunkkal, miért pont erre a típusra esett a választása.
– Ez egy nagyon egyszerű történet: folyamatosan bővül a gyűjteményem, és az egyik reggel úgy ébredtem, ideje venni egy F100-ast. Az országban mindössze két eladó példány volt, köztük ez a szépen felújított darab. Megláttam, megszerettem, megvettem.