Ifjúsági zarándoklat: fizikai megpróbáltatás, lelki feltöltődés

A 22. ifjúsági gyalogos zarándoklat résztvevői még kedden indultak el Miskolcról, hogy Hernádnémeti, Hajdúdorog, Újfehértó és Napkor érintésével szombaton megérkezzenek a pócsi Nagybúcsúba, ahol az Istenszülő Szűz Mária ikonja előtt hajtanak majd térdet. Az ifjúsági zarándoklat résztvevőit pénteken reggel Újfehértón látogattuk meg, még azelőtt, hogy elindultak volna következő állomáshelyükre, Napkorra.

Az ország szinte minden pontjáról érkező fiatalok többsége éppen reggelizett, de voltak, akik még akkor hajtogatták össze hálózsákjaikat az iskola udvarán - a társaság egy része ugyanis a szabad ég alatt hajtotta álomra a fejét csütörtök este.

A Görögkatolikus Metropólia már több mint két évtizede szervezi a Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódó zarándoklatát. Az idén már a huszonkettedik alkalommal indultak el erre az öt napos gyaloglásra, amelynek célja Máriapócs. A több mint két évtizedre visszatekintő zarándoklat egyébként minden évben más-más településről indul, az elmúlt években volt már kiindulópont többek között Tokaj, Szikszó, sőt Nagyvárad is, most Miskolca esett a választás, az idén ünneplik ugyanis a Miskolci Egyházmegye jogelődje - a Miskolci Apostoli Exarchátus - megalapításának századik évfordulóját. Az indulások helye tehát évente változik, de a cél mindig ugyanaz: megérkezni az Istenszülőhöz. 

Erre a komoly fizikai igénybevételt jelentő, de óriási lelki feltöltődést és többletet adó ifjúsági zarándoklatra a tizenhat év fölöttieket várták, felső korhatár nélkül – erről már Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke beszélt nekünk a péntek reggeli látogatásunkkor. A főszervező hozzátette, a gyaloglás ugyan komoly fizikai megterheléssel jár, mégis, ha nem is sokkal, a lányok vannak többen az idén, az életkori megoszlás pedig 16 és 22 év köz alakult.

Sokan a szabadban éjszakáznak

– A Jóisten megsegített minket az időjárással, ennek köszönhetően minden állomáshelyünkön voltak, akik a szabadban éjszakáztak, de itt, Újfehértón sokan aludtak az iskola tornatermében, a tantermekben vagy a folyosókon. Naponta átlagban húsz-huszonöt kilométert gyalogoltunk, de volt egy minimális buszos rásegítés is. Szerencsére eddig minden jól alakult, senki sem lett rosszul a hőségben, természetesen van egy egészségügyi csapatunk is, akik végig velünk vannak – mondta Seszták István, aki eddig minden zarándoklaton részt vett, az elsőn, 2003-ban még fiatal papként, ma pedig már három gyermeke is itt van vele. A főhelynöktől megtudtuk, a zarándoklaton résztvevőktől egy minimális önrészt kértek, de a költségek nagy részét az egyházközségek, illetve külső támogatók állták.

A görögkatolikus ifjúsági zarándoklat a megtérésnek az alkalma és ideje is, ugyanakkor közösségformáló, egyben jó lehetőség az Istennel való kapcsolat megvizsgálására, újra értelmezésére. Amikor az ember kilép a megszokott környezetéből, akkor kénytelen újra szembesülni önmagával, a társaival, a kapcsolataival, így a zarándoklat egy kiváló alkalom mindezek újraértékelésére.

A nyíregyházi, tizenkilenc esztendős Ecsedi Bence már negyedik alkalommal veszt részt a zarándoklaton. Mint azt a péntek reggeli készülődés közben lapunknak elmondta, az első alkalomhoz képest lelkileg már máshogyan készül, de egy dolog nem változott.

– Mindig nagyon nagy várakozással tekintek a zarándoklatok elé, ennek több oka van. Jó a társaság, ahogy az imádságok, a közös éneklések, beszélgetések is nagyon sokat adnak lelkileg. Az évek során egy kicsit rutinosabbá váltam, most már jobban megválasztom, mit és mennyit pakolok a hátizsákomba – árulta el a nyíregyházi Szent Imre-gimnázium egykori diákja, aki ma a fővárosban orvosnak tanul.

– Talán a legmegindítóbb része a zarándoklatnak az Akathisztosz, ami egy himnusz Szűz Máriához. Ezt elénekeltük csütörtök este közösen, és elfogjuk szombaton Máriapócson – emelte ki Ecsedi Bence.