Fontos a küzdelem az orvvadászok ellen

 A vármegyei vadásznapon már hagyomány, hogy az orvvadászok elfogásában jeleskedő rendőrök munkáját csekély jutalommal ismeri el a Vadászkamara. 
Az idén sem volt ez másképp, így hat rendőr vehetett át köszönő oklevelet és szerény összegű vásárlási utalványt a nábrádi rendezvény megnyitóján. 
Azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen jóval több esetben értesítik a rendőröket a hivatásos vadászok orvvadászati ügyekben. 
 

Hosszú készület az elfogáshoz 

A gyors és szakszerű rendőri intézkedés ellenére nem mindig sikerül tetten érni a tilosban járókat, illetve nem lehet minden esetben egyértelmű és elég bizonyítékot felmutatni. Így az intézkedések egy része nem jut el az ügyészségi-bírósági szakaszig. 
Miként az elismert rend­őrök által felgöngyölített ügyekből is kitűnik, alapvetően két csoportra bontható az orvvadászok tevékenysége. 
Az egyik csoportba azok a személyek tartoznak, akik fegyverrel lopják a vadat. Nyilvánvaló, hogy ezek elfogása túlmutat a hivatásos vadász lehetőségein. Itt a rendőrség nélkül nehezen lehet célt elérni, de akár a TEK szakértelmére is szükség lehet, hiszen nem tudni, hogy a tetten ért orvvadász mit fog csinálni a nála lévő fegyverrel. Előfordul, hogy évekig tartó előkészület kell egy-egy sikeres elfogási akcióhoz. Bár nagy kárt okoznak az ilyen módon dolgozó vadorzók, szerencsére ők alkotják a kisebb részt. Sokkal többen vannak, akik semmiféle vadászati engedéllyel nem rendelkeznek és többnyire hurokkal, de még inkább agárral igyekeznek kézre keríteni a vadat. A hurkolás az orvvadászaton túl állatkínzás is, így különösen súlyos büntetésre számíthat az elfogott rapsic. Sokat is kell mozogni a területen ahhoz, hogy sikert érjen el az így dolgozó vadorzó. Talán ezért is terjed egyre jobban az agarászat, különösen a vármegye keleti, északkeleti régiójában. 
Bár a vadászati törvény lehetővé teszi a megfelelő engedélyek birtokában a kizárólag magyar agár fajtájú kutyával történő nyúl-, róka- és aranysakál-vadászatot, ezt élesen el kell különíteni az orvvadászatként űzött agarászattól. 
 

Nem veszélytelen feladat 

A tilosban járóknak a kutya kiválasztásánál csak az számít, hogy az milyen eredményes, vagyis meg tudja-e fogni a nyulat és az őzet. Mivel az agárnak nem kedvez a sáros talaj, akkor vadásznak vele, amikor az agár könnyen tud futni. Ezért a vadászati kíméleti időben is űzik a vadat, ezzel folyamatosan nyugtalanítva, zavarva a területet. Ráadásul gyakran az éj leple alatt végzik tevékenységüket, ami tovább rontja a vad esélyeit. 
Érthető, hogy a hivatásos vadászok a rendőrök segítségével mindent elkövetnek az agarászat felszámolására. Nem veszélytelen feladat ez, hiszen olyan is előfordult, hogy a hivatásos vadász az akció közben volt kénytelen szolgálati fegyverével lelőni a vele szemben támadóan fellépő kutyát. 
 

Visszatartó büntetések 

A jogszabályok szigorítása óta a bíróság sem bánik kesztyűs kézzel a tetten ért vad­orzókkal. Jó példája ennek a júliusban vármegyénkben hozott bírósági végzés. 
Itt az egy mezei nyúl agárral való elfogásáért (illetve az egyéb figyelembe vett súlyosbító körülmények miatt) az elsőrendű vádlottat 1 év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve, míg a három társtettesnek összesen 260 óra közmunkát ítéltek meg, ami el nem végzés esetén 4 óránként egy nap szabadságvesztésre módosul. Bár ez sem kevés, de még komolyabb az elkövetők által egyetemlegesen megfizetendő 1,7 millió forintos bűn­ügyi költség! A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az orvvadászat meg nem szüntethető, de mindent meg kell tenni annak visszaszorítására. Ebben pedig nagy szerepe van a példás büntetésnek, aminek kellő visszatartó ereje van. Bízunk benne, hogy a fent említett büntetés ilyen visszatartó erőt jelent az orvvadászoknak. Nem szabad elfelejtkeznünk a hivatásos vadászok és rendőrök vadóvó munkájáról, amit a vadásztársadalom nevében az újság hasábjain most is megköszönünk. 
Fazekas Gergely, 
a Vadászkamara vármegyei titkára