Bécsben is megáldották a kenyerünket

Több száz magyarországi és Kárpát-medencei zarándok ünnepelte Szent István királyt augusztus 24-én a bécsi Stephansdomban első szent, valamint utolsó boldog királyunk, IV. Károly ereklyéjének jelenlétében. A szentmise főcelebránsa és szónoka Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök volt.

A Szent István király nevét viselő bécsi Stephansdomot megtöltötték a bécsi magyarok, a Magyarországról és a Kárpát-medencéből érkezett zarándokok. Jelen voltak a politikai, társadalmi és diplomáciai élet képviselői, köztük Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete; Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. Jelen voltak a bécsi magyar nagykövetség munkatársai, az ausztriai magyar szervezetek képviselői, a Szuverén Máltai Lovagrend, a bécsi magyar cserkészek és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagjai.

Részt vett az ünnepi szentmisén a Magyar Pékszövetség alelnöki minőségében Lakatos Tibor is. A nyíregyházi Vela pékség tulajdonosának emlékezetes pillanatokat jelentett, amikor a csodálatos Stephansdomban a püspök megáldott az idei hazai versenyen győztes Szent István napi kenyerünket, a Balmaz Sütöde Kft.  Nagyapám kenyere burgonyával névre keresztelt termékét. Hagyomány, hogy a bécsi magyar katolikus egyházközség az augusztus 20-a utáni szombaton ünnepli államalapító szent királyunkat, István királyt. Különleges az idei alkalom, mert a Stephansdomban őrzött Szent István-ereklye mellett ott van Boldog IV. Károly ereklyéje is, amelyet a budapesti Szent István-bazilikából hoztak néhány hétre Bécsbe.  A Szent István-misének hosszú évekre visszanyúló tradíciója van Bécsben, mely sok magyar hívőt szólít meg Ausztriában és szerte a Kárpát-medencében. Ezúttal nagy összefogással szervezték meg az ünnepet – részt vett benne a Kaláka Klub, a Collegium Pazmanianum, a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara. 

Kiss-Rigó László püspök beszédében az ünneplésünk lényegére mutatott rá: Európában is ismert és elismert, hogy a magyarság Szent Istvánnak köszönheti azt a biztos alapra épített országot, amely a történelem során is időtállónak bizonyult. István a keresztény értékekre épített államot, ez alapján biztosította jövőjét... A kenyér – ahogyan egykor a manna – Isten gondviselésének kifejeződése. Szent István ünnepéhez kapcsolódóan jelképezi az összefogást, a nemzeti összetartozást, a tevékeny szolidaritást, a teremtő ajándékát és az ember munkájának gyümölcsét.”  A szentmisét követően Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet szólt az ünneplő közösséghez. Azt fogalmazta meg, hogy Szent István ünnepe hálaadás azért, hogy az uralkodó hazát, otthont adott nekünk Európában. 

Jakab István rámutatott, milyen nagy szüksége van az embernek ünnepekre, melyek más perspektívából engednek ránézni életünkre: segítenek, hogy megértsük a múltat, valósághűen lássuk jelenünket, és így bölcs döntésekkel alakítsuk jövőnket. Szent István bölcsességéből, keresztény hitéből, előrelátásából és bátorságából kell most erőt merítenünk. Őriznünk kell örökségét, és méltó módon tovább kell építenünk azt. Rajtunk is múlik, meg tudjuk-e őrizni szuverenitásunkat, hitünket – mondta az Országgyűlés alelnöke. Jakab István a „Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program egyik képviselőjeként elmondta: a gazdák minden évben odaadják terményük egy részét, melyből az elmúlt években százezer család asztalára kerülhetett kenyér. Idén már háromszáz gyűjtőponton fogadják a felajánlásokat. 

Az akcióban az egész Kárpát-medencéből idén száz tonna gabona gyűlt össze. A program továbbá ösztöndíjjal is segíti a rászoruló fiatalokat, kiemelten Kárpátalján, ahol sok helyen családfő hiányában most még sokkal nehezebb a gyerekek taníttatása.                                                            

- KM, kulhonimagyarok.hu -