Válogatós, csipeget, vagy nem eszik rendesen?

Finnyás, válogatós vagy neofóbiás a gyerek? Nagyon nehéz megállapítani, miért nem eszik, miért nem fogad el új ételeket, a megszokottól eltérő ízeket a kicsi. A neofóbia félelem az új dolgoktól, ez a fajta viselkedés az étkezésben is nyomot hagy, tudtuk meg Csipkés Szilviától. Az evészavarokkal és táplálkozási nehézségekkel foglalkozó szakember podcastadásunkban arról beszélt, az étkezés életünk szerves része, létfenntartásunk alapja, a legtöbb embernek magától értetődő tevékenység, azonban vannak, akiknél biológiai vagy pszichés okokból nehézséggel jár. Hozzátette, muszáj ezzel foglalkozni, mert a gyerekpopuláció 40 százaléka küzd valamilyen evési rend­ellenességgel, márpedig a tápláltság szorosan összefügg az egészségi állapottal, a növekedés ütemével, a gyermek fejlődésével. 

Válogatós? Tárjuk fel az okát, hogy miért? 

– Lehetnek organikus okai, ha nem eszik rendesen a gyerek, állhat a háttérben koraszülöttség, vesebetegség, táplálékallergia (glutén, tej), ez utóbbi gyakorivá vált a gyerekeknél. A felsoroltakon kívül mindenképp meg kell említeni a pszichés tényezőket is: egy költözés, a szülők válása, a családi kommunikáció, de egy rossz táplálkozási emlék (zsarolás, jutalmazás étellel) is kiválthatja az ételek elutasítását – fűzte hozzá a szakember. 
Majd kitért arra is, megváltozott a családok szerkezete, nagyon sok a mozaikcsalád, s nem biztos, hogy a két szülőnél egyformák az étkezési szokások. Másik probléma, hogy a mai családok nem vagy csak alig ülnek le közös étkezésekre, időhiány miatt keveset főznek otthon, így a gyerekeknek nincs lehetőségük megismerni az ízeket, a különböző fogásokat. Régen a generációk együtt éltek, főzött a nagymama, az édesanya, s ez nagyban segítette a sokféle étel, a változatos ízek megtapasztalását. Egy gyereknek az is furcsa lehet, ha valamelyik szülőt diétázni látja, nem érti, miért nem eszi az asztalnál mindenki ugyanazt, ez is generálhat egyfajta zavart a kisgyermek étkezésében. 
– Már az anamnesztikus felvétel során rákérdezünk a szülés és a szülés előtti állapotra is, például az édesanya milyen diétát követett, vagy az apuka milyen étkezést folytatott, hiszen ezek is fontosak lehetnek, sőt, érte-e a babát valamilyen traumatikus élmény születése közben, természetes úton vagy császármetszéssel jött a világra. A későbbi táplálkozást nagyon sok minden befolyásolja, azonban nem kell rögtön evészavart kiáltani, ha a gyerekünk eltér az átlagtól – jegyezte meg a műsorban a szakember, aki a kisbabáknál kiemelte a hozzátáplálás fontosságát. Merthogy az is gond, ha túl sokáig anyatejes egy baba, s későn ismeri meg a ízeket, a pépes, a puha, a darabos ételeket, azok megrágását. Ezeken a folyamatokon át kell esniük, nyugodtan engedjék az anyukák, hogy ücsörögjenek az etetőszékben a kicsik, maszatoljanak, ismerkedjenek az ételekkel, hiszen így tanulják meg, hogy valami édes, sós, keserű, puha, kemény, félpuha, érdes, sima. 
Ezt követően a 2–4 éves korig terjedő időszakban majd úgyis elkezdenek szelektálni, s kiderül, hogy mit szeretnek jobban, és mit nem. Egyik nap elfogadják az ételt, a másik nap nem eszik meg ugyanazt, de ne csodálkozzanak ezen sem a szülők, ugyanis egyfajta ételt 8–15-ször kell kínálni ahhoz, hogy elfogadja a gyerek, és finomnak érezze. 
 

Kinövi, vagy nem növi ki? 

Nagyon fontos a játékos forma, ahogyan kínáljuk az ennivalót. Készítsünk figurákat szendvicsekből, vannak úgynevezett szelektív tányérok, amin a fehérje, szénhidrát és különböző tápanyagok külön helyezhetők el. 
Meglátjuk majd, egy teljesen új fejezet nyílik az életükben, amikor közösségbe kezdenek el járni. A bölcsődében, óvodában sokuk levetkőzi magáról az addig berögzült szokásokat, így előfordulhat az is, hogy otthon valaki válogatós, de a menzát elfogyasztja. Vagy ennek pont az ellenkezője igaz: otthon változatosan eszik, az óvodában pedig „kenyéren van”, mert az „anya főztjét hiányolja”. 
Csipkés Szilvia két, a kisgyermekeket érintő tipikus evési nehézségről részletesen is beszélt az adásban: a neofóbiáról és az úgynevezett ARFID evészavarról. Míg az elsőt ki lehet nőni, a második felnőttkorban is markánsan megmarad. 
– A neofóbia a kognitív éréssel párhuzamosan jelenik meg. Arról van szó, hogy egyszer csak a gyermekünk elkezd félni az új/más dolgoktól, nemcsak attól, ami a tányéron van, de az ételekkel kapcsolatban felmerül benne egyfajta bizalmatlanság. Itt is megfigyelhető a negatív élmények társítása az ételekkel. Például, aki romlott ételt vagy italt fogyasztott, negatív élményként kapcsolja össze az adott étellel vagy itallal, ezért igyekszik elkerülni azt. Vagy kisgyermekeknél az almahéj fennakad a szájpadlásán, és fulladozni kezd tőle, legközelebb nem fog almát enni, jobb esetben, ha lepucolják a héját – hozott példákat is a szakember. Az új ételeknél fontos mondat lehet a „legalább kóstold meg!”. 
A neofóbiát kinövi a többség 5 éves korára, ellenben az ARFID olyan étkezési zavar, amely bármely életkorban megjelenhet, extrém válogatóssággal jár. Az evési magatartáshoz félelmek, fóbiák kapcsolódhatnak, ételcsoportokat, mennyiségeket kerül el tudatosan az érintett, tartva attól: „Mi fog történni, ha megeszem...” Más evészavaroktól (anorexia nervosa és bulimia nervosa) eltérően nem kötődik testképzavarhoz az a fajta viselkedés, de szakember segítségét igényli a kezelése. A teljes podcast hírportálunkon elérhető – érdemes meghallgatni, mit mond a szakember többek között a szenzoros ételaverzióról vagy a kamaszkori diétázásról.