Újabb három csoda került az értéktárba

Péntek délelőtt Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke elmondta, hogy a honfoglalás kori geszterédi leletek már korábban is a vármegyei Értéktár részei voltak. – Az aranyszablya hiteles rekonstrukciója egy olyan érték, amely külön is helyet érdemel, ezért választotta az Értéktár Bizottsága ezt is be a július 16-i ülésén – mondta a bizottság elnöke. 

Kézzelfogható történelem

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke is nagy szerepet játszik abban, hogy a vármegyei Értéktár működhessen. – Kicsit magunkénak is érezzük az aranyszablyát, hiszen a replika elkészüléséhez anyagi támogatást nyújtott a vármegyei önkormányzat. Nagyon nagy munka volt ennek az elkészítése, hihetetlen szakmai hozzáértést igényelt, korabeli mesterségeket kellett feltámasztani. Azért is fontos az aranyszablya, mert így válik élményszerűvé, kézzelfoghatóvá a történelem. Reméljük, hogy ezzel mintát adtunk más múzeumoknak is, hogy több, romjaiban megmaradt régészeti lelet másolata elkészüljön – fejtette ki az elnök. 

Két érték a választókerületből

Dr. Simon Miklós, országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy két értéket is beválasztott a választókerületéből a bizottság, ez az aranyszablya replika, és a Téka Népművészeti Tábor. 

– Szeretnék köszönetet mondani azoknak akik évről évre szervezik a Téka tábort, és segítik a munkát, és azoknak is, akik idejüket és energiájukat nem sajnálva, a nyarakat feláldozva nevelik a gyerekeinket és adják át azokat a hagyományokat, amelyekre mi magyarok büszkék vagyunk. Nem véletlen, hogy az idei Téka tábor mottója: mesterek és tanítványok. Nagy élmény, amikor a több száz gyerek megindul a csűrtől a Téka tábor feliratig, már többször volt ebben részünk – fejtette ki az országgyűlési képviselő, és megjegyezte: a Geszterédi Aranyszablya Társaságot is nagy köszönet illeti, mert a térségünk gazdag honfoglaláskori emlékekben, ilyen a geszterédi lelet is. Ennek a vezérsírban talált leletegyüttesnek állít emléket az aranyszablya replikája.

Hiteles rekonstrukció

Rácz János a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke elmesélte, hogy 2015-ben alakult meg a társaság azzal a céllal, hogy ismertté tegyék az aranyszablyát, és elkészíttessék a hiteles másolatát. 

– Hangsúlyozom, hogy a hiteles rekonstrukcióját, mert az elmúlt évtizedekben készültek bizonyos replikák, de azok messze jártak a hitelességtől – részletezte az elnök, és megjegyezte: rengeteg kutatás előzte meg az elkészítést. Elmesélte a szablya rövid történetét, ami mostoha körülmények között került elő: disznók túrták ki egy tanyán, majd összeszedték a darabokat, és ahhoz, hogy közel 100 év elteltével teljes pompájában díszelegjen, nagyon sok ember munkája kellett. Három nemzetközi régészprofesszor 2019-ben kezdte el összerakni a megtalált darabokat, mivel hiányosan kerültek elő a leletek. A leírás alapján pedig megkeresték azokat a szakembereket, akik el tudták készíteni, és természetesen össze kellett gyűjteni a forrást is.

– Tavaly elkészült a szablya, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutattuk be először, ahol hat hónapig volt kiállítva, majd hazatért Geszterédre, hogy a helyiek is megcsodálhassák. Végül a társaságunk úgy döntött, hogy méltó helye a Jósa András Múzeumban lesz, az eredeti leletek mellett. Végső célunk pedig az, hogy a világhírű aranyszablya hungaricum legyen, valamint a helyet, ahonnan ez előkerült, 2020-ban avattuk föl, szeretnénk ha a Nemzeti Sírkert részévé válna – mondta Rácz János, és megjegyezte: jövőre lesz 10 éves a Geszterédi Aranyszablya Társaság, büszkeséggel tölti el az eddig elért siker.

Csoda Geszteréden

Szabó József, Geszteréd polgármestere már gyerekkora óta ismeri sz aranyszablya történetét és értékét, évtizedekig várták a csodát, ami most valósággá is vált. – Folyamatosan segítettük a Társaság munkáját, építőanyagokkal, kétkezű munkával, vagy akár anyagilag is a covid járvány nehéz időszakában is, úgy, hogy a képviselő testület lemondott egy kirándulásról – mesélte a polgármester, és megköszönte mindenki segítő munkáját, hogy ez a helyi identitást erősítő szablya létre jöhetett.

Baracsi Endre megköszönte a Jándi Értéktár Bizottságnak is a javaslatot, miszerint a Jándon született Jándi Dávid festőművész életműve is méltó a vármegyéhez. Bár a festő fiatalon a holokauszt idején életét vesztette, mégis a nagybányai festőiskolában olyan életművet hagyott maga után és olyan kötődése van Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez, ami mindenképpen érdemes arra, hogy a vármegyei értékeket is erősítse.