Hiába sorakoztattak fel igen gazdag arzenált…

– Gyermekkorom óta horgászom, aztán megszerettem a pergetést, úgy nyolc éve kedvelem ezt a módszert. Kristóf is szereti a pergetést, s ahogy egyre több tapasztalatot szereztünk, ahogy egyre több lett a rutin, úgy gondoltuk, hogy versenyeken is megmérettetjük magunkat. Kezdetben Apagyra jártunk versenyekre, aztán beneveztünk nagyobb viadalokra is kisebb-nagyobb sikerekkel. Apagyon kétszer-háromszor versenyeztünk együtt, s dobogós helyezéseket értünk el – elevenítette fel a kezdeteket Dudás Balázs, akivel az édesapja szerettette meg a horgászatot, s a Kenderáztató-horgásztónál várták gyakran a halak kapását. Szilvási Kristóf is gyermekként szerette meg a horgászatot az édesapjának köszönhetően, ők szintén Apagyra jártak horgászni. 
– A leveleki pergetőverseny nehézkesen indult. Kitaláltunk egy szisztémát, hogyan építjük fel az egész versenyt, de két halat elvesztettünk, így újra kellett gondolni az egész taktikát. Két harcsát sikerült megakasztanunk, de aztán lefordultak a horogról. Utána süllőket, balinokat kerestünk a víztározóban. Végül délután négy süllőt sikerült fogni, azokkal zártuk a versenyt, mert kettő elment. Próbálkoztunk harcsa és sügér megfogásával is, de nem jött be a tervünk. Még csukákat sem tudtunk fogni. 

Továbbra is együtt maradnak

– A harcsát, a sügért, a csukát sekély részen, a nádöblökben kerestük, a süllőket a mélyebb részeken találtuk meg. Gazdag arzenált hoztunk magunkkal, 30-40 csalit, műhalat, körforgót biztos kipróbáltunk, mire olyan találtunk, amit szerettek a süllők. Úgy gondoljuk, a versenyzést nem adjuk fel, továbbra is együtt maradunk, hiszen már egy jól összeszokott párost alkotunk – tette hozzá Dudás Balázs és Szilvási Krisztián.