Hosszú utat járt be a falusi turizmus

Festői táj, csend, béke és nyugalom – nem véletlen, hogy egyre többen vágynak vidékre, amikor a családi nyaralást, vagy egy egyszerű hétvégi kiruccanást terveznek. Ki ne akarna egy kicsit kiszakadni a hétköznapok mókuskerekéből, a város zaja helyett élvezni a csendet, esetleg elmerülni azokban a kulturális és gasztronómiai különlegességekben, amiket hazánk települései kínálnak? Az így gondolkodókat tárt karokkal fogadja a falusi turizmus, ami sok máshoz hasonlóan óriási fejlődésen esett át az elmúlt évtizedekben, de még mindig kiaknázatlan lehetőségek tárházát rejti. Hogy mik ezek, és miben kellene még fejlődnie a vidéki vendéglátásnak hazánkban, arról prof. dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár mesélt.

Sokat fejlődött a falusi turizmus

– A falusi turizmus teljesen más alapokról indult, mint ahol most tartunk. A falu eredeti funkciója az élelmiszer-termelés volt. Egy önmagát ellátó közösségről beszéltünk, s kezdetben a városi gyermek vidéken, a vidékiek pedig a városokban üdültek. Ez volt az 1930-as évek, majd egy fél évszázados pihenő következett, melyben a falu megmaradt az eredeti minőségében. Az újabb változást a rendszerváltás környéke hozta, amikor újragondolták a falusi turizmust, és magam is úgy gondoltam, vissza kell hozni a népi hagyományokat, melyek bár a városi létből kikoptak, a falusiak emlékezetében még élnek. Az 1990-es évek elején a vidék szálláshelyei még olcsók voltak, nem kellett infrastruktúrát építeni, hiszen a meglévő ingatlanokat adták ki. A minősített szálláshelyek között volt kettő és négy napraforgós is, s mindez az árban is megmutatkozott – elevenítette fel a falusi turizmus történetét az egyetemi tanár, akitől azt is megtudtuk, hogy a megjelenő pályázati lehetőségek miatt új vidéki szálláshelyek épültek, amik bár magasabb minőséget jelentettek, fokozatosan eltűntek a különbségek, és egysíkúbbá vált a kínálat.

Többet kínál a vendégház

– A fejlődést ritkán említjük hátrányként, ám a magasabb színvonalú szállások nem alkalmazkodtak az olyan nyugat-európai trendekhez, mint például a komplett szolgáltatás. A vidék vendégházaival szemben is elvárás lett, hogy legyen medence, valamilyen wellness, természeti, épített látnivaló, kiváló ételek és programok. A vendégház nem elég, mindenképpen valamilyen vonzerő kell, hiszen azért senki sem utazik a vidék tájaira, hogy egy jót aludjon. Sajnos ma is sokan hiszik azt, hogy az a falusi turizmus, ha a szállás egy faluban van, holott ennél jóval többről van szó – hívta fel a figyelmet prof. dr. Hanusz Árpád.

– Ma már vidéken sem feltétlenül foglalkoznak állattartással, növénytermesztéssel, ugyanakkor ezekre nem csupán a mezőgazdaság miatt, hanem a falusi turizmusban is óriási szükség van. Német vendégekkel beszélgettem, akik szerettek volna autentikus magyar ételeket kóstolni, ám a vidéki szálláshelyen nem voltak elégedettek a bolti hozzávalókból készült reggelivel. Ők a különlegeset, a tájegység sajátosságait keresték, virslit otthon is tudnak főzni. Ez viszont nyugaton működik, így a vendég valóban a hely ízeivel, sajátosságaival ismerkedhet meg egy-egy kirándulás alkalmával – tette hozzá.

Sok kiaknázatlan lehetőség

Természetesen nem kell minden szállásadónak óriási birtokkal, állatokkal, hús- és sajtüzemmel rendelkeznie ahhoz, hogy helyi termékekkel örvendeztesse meg a turistákat – a már sokszor emlegetett Nyugaton sem ezt teszik. Ott a munkamegosztásra, a professzionális termelők és kézművesek közötti kapcsoltra és együttműködésre helyezik a hangsúlyt. A szállásadó a reggelihez a helyi családi pékségből szerzi be az árut, a kolbászt, szalámit és egyéb kézműves hústermékeket pedig az óriási tapasztalattal rendelkező termelők biztosítják. A kérdés az, hazánkban miért jár gyermekcipőben ez a munkamegosztás.

– A helyi termelők, kézművesek és a szállásadók közötti kapcsolat minden félnek előnyös. E beszállítók értenek a legjobban az adott szakterülethez, így a vendéglátó biztos lehet abban, hogy a legjobb minőséget kínálja a turistáknak. A termelők cserébe biztos felvevőpiacot kapnak, amellett hogy egy jó termék hírét biztosan továbbviszik a vendégek. Nálunk is van ilyen, de korántsem olyan elterjedt, mint külföldön. Hogy miért? Sajnos az egymással versengés inkább széthúzásra, mintsem összefogásra sarkallja a piaci szereplőket. Ez is egy olyan terület, amiben fejlődnie kell a falusi turizmusnak, hiszen sok olyan lehetőség van, amivel itthon nem élünk – emelte ki prof. dr. Hanusz Árpád.