Elnézést, elúsztam - anyaszövegeket olvastak fel az egyetemen

Hol van a helye az anyai tapasztalatoknak az írott szövegekben? Hogyan segíthet át az írás az anyasággal járó kríziseken? Miről hogyan illik írni, és miről nem, ha az anyaságról van szó? Szenvedhetnek-e az anyák? Lehet-e egyáltalán közhelyek nélkül írni és beszélni az anyaságról?

Nyilvános beszélgetéssel egybekötött, Elnézést, elúsztam című felolvasóestjén öt író anya ez utóbbira tett kísérletet. Van köztük nagycsaládos, elvált, (szinte) gyermekágyas, gyerekét egyedül nevelő és klasszikus két szülő – két gyerek felállásban élő anya. Szövegeik különböző műfajban (blogbejegyzés, vers, újságcikk, novella) születnek, egy a közös bennük: az anyai tapasztalat, a szöveghez kapcsolódó alázat és az egyedi nézőpont.

A Nyíregyházi Egyetem campusán, a Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozó pénteki napján az alábbi édesanyák olvastak fel anyaszövegeket a hallgatóságnak.