Életmentő karnyújtások: a véradás nyáron is biztonságos

Senki ne lepődjön meg, ha az Országos Vérellátó Szolgálattól e-mailben, a Magyar Vöröskereszttől elektronikus levélben, telefonon kap kedves invitálást véradásra. A nyári időszakban is fontos, hogy az emberek elmenjenek vért adni, hiszen Magyarországon hétköznapokon 1600-1800, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében hetente mintegy 500-550 véradóra van szükség ahhoz, hogy fent lehessen tartani a biztonságos vérkészletet. 

– A nyári hónapok azonban komoly kihívás elé állítják a vér­adásszervezőket, mert sokan szabadságon vannak, idénymunkát vállalnak, gyógyszert szednek többek között az allergiájukra. S ha mindez nem lenne elég, itt a tikkasztó hőség, ami nemcsak megviseli a szervezetet, de sokan attól tartanak, a hőségben veszélyes az önkéntes jótékonykodás, amikor a legnagyobb kincset, ajándékot adják másnak. 

– Megfelelő felkészüléssel nyáron is pont ugyanolyan veszélytelen a véradás, mint ősszel vagy télen – nyugtatott meg mindenkit Gurály Edina. A Magyar Vöröskereszt vármegyei igazgatója hangsúlyozta: a világ legnagyobb karitatív szervezetének életében az életmentés, hozzájárulás ahhoz, hogy mindenki méltó életet tudjon élni, nagyon fontos gondolat és küldetés. 
– Ennek mentén szervezzük a mindennapi tevékenységünket, az önkéntes véradást is, s a donorjaink egészsége, annak védelme ugyancsak kiemelt szempont számunkra. Kánikulában a folyadékbevitel önmagában is sarkalatos kérdés, fokozottan igaz ez a véradókra – hangsúlyozta az igazgató, aki elmondta: nem egyszerre kell egy liter vizet meginni, hanem egész nap fokozatosan adagolva a vizet, ásványvizet, teát, gyümölcslevet, s figyelni kell az elveszett sók és ásványi anyagok pótlására. Aki elindul vért adni, igyon elég folyadékot, de nem elég aznap reggel elkezdeni a pótlást, mert nem az aznapi vízbevitel a döntő, hanem az előző napokban elfogyasztott vízmennyiség, mert ez is meghatározza, hogy ki alkalmas donornak. A véradás utáni megfelelő tápanyag- és folyadékbevitel nagyon hangsúlyos, ha mindezekre odafigyelünk, semmi baj nem lehet – erősítette meg szavait Gurály Edina, aki hozzátette: ha jó egészségi állapotban vagyunk, akkor a hőség ellenére is elmehetünk és el is kell menni véradásra. 

Ilyen hőségben, amikor a hőmérő higanyszála 37–40 Celsius-fok között mozog, amikor az emberek amúgy is nehezen viselik ezt az időszakot, nem biztos, hogy elsőként az jut az eszükbe, hogy menjenek vért adni, ezért is kapják a felkérést, megkeresést. 

Szabadság és idénymunka 

A nyári véradások szervezését nehezíti továbbá, hogy nagyon sokan a jól megérdemelt pihenésüket töltik, köztük azok a véradók is, akik a munkahelyeken szervezett véradóeseményeken mindig önzetlenül nyújtják a karjukat. 

– Pontosan ezért nyáron elsősorban nem cégekhez szervezünk véradást, hanem fesztiválokon, falunapokon, nagyobb rendezvényeken várjuk a véradókat, legutóbb például Nyíregyházán a Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozóra települtünk ki, de rendszeresen meg lehet minket találni a vármegye kisebb és nagyobb településein, városiban is, hetente több helyen várjuk a véradókat. Egy-egy faluba, kisvárosba évente 2-3 alkalommal térünk vissza, aki ott él, ennyiszer adhat vért, házhoz visszük a lehetőséget, csak élni kell vele – derült ki a helyszínekről, ám nyáron arra is számítaniuk kell, hogy ez az idénymunkák időszaka is. 

– Akik ebből szerzik vagy egészítik ki a jövedelmüket, ugyancsak elmaradnak, akkor is, ha rendszeres és elkötelezett véradóink, ám ez a pár hónap nekik elsősorban a pénzkeresetről szól, s ezt tudomásul kell vennünk, elfogadjuk, és természetesen ősszel visszavárjuk őket – hallhattuk a vármegyei igazgatótól, aki elmondta: minden kihívás és nehézség ellenére a donortervüket úgy állítják össze, hogy folyamatosan legyen megfelelő mennyiségű vérkészlet. 

Kapcsolati háló nélkül 

Az irányított véradásokon látják, a leggyorsabban és a legtöbb embert azzal lehet megszólítani, ha tudják, kinek adják a vért. 

– Ha valamilyen testület tagja szenved balesetet, vagy lesz szüksége vérre, azonnal mindenki a bajtársuk, kollégájuk segítségére siet, de ugyanezt tapasztaljuk, ha rokonnak, barátnak, ismerősnek kérik a vért. Ahol a kapcsolati háló nagyon jól működik, ott rengetegen megszólíthatóak, és a vérkészlet is feltölthető. Az lenne azonban a legjobb, ha ez a lelkesedés megmaradna, s nemcsak egyszer, ismerősnek, barátnak, kollégának nyújtaná valaki a karját, hanem azoknak a ismeretleneknek is, akiknek talán nincs kiterjedt kapcsolatrendszerük, nem tudnak sokakat mozgósítani, de vérre, vérkészítményre szükségük van, hogy életben maradjanak, meggyógyuljanak, esélyt kapjanak – mutatott rá a véradás fontosságára Gurály Edina. 
S míg a fiatalokat nem könnyű elérni, az idősebb korosztály tagjai azért esnek ki, mert 50-55 éves kor fölött kevesen vannak, akiknek nincs valamilyen egészségi problémájuk, krónikus betegségük, vagy nem szednek olyan gyógyszert, ami kizárja, hogy donorok legyenek. 

Az egészségi állapot, allergia 

– Ők ha szeretnének sem lehetnek donorok, ahogy a 65 év felettiek sem, hiszen „kiöregedtek” a véradói körből. Azzal is számolnunk kell, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben sajnos az egészségi állapot picivel rosszabb, mint más vármegyékben – említette az igazgató, aki hangsúlyozta: önmagában a gyógyszerfogyasztás nem feltétlenül kizáró ok. 

– Az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján megtalálható a lista, milyen gyógyszerek szedése mellett engedélyezett vagy tilos a véradás, de a helyszínen a kivizsgáló orvos is mindent elmond. Azért, mert valaki gyógyszert szed, automatikusan ne zárja ki magát a véradásból, győződjön meg róla, hogy adhat, vagy sem. S ha már nyár, akkor feltétlenül szólni kell az allergiáról is, ugyanis a legtöbb allergiára szedett gyógyszer mellett nem lehet vért adni. Ezek a donorjaink ősz végén, vagy amikor már túl vannak az allergián, újra jönnek, és nyújtják a karjukat. Addig is minden csatornán megszólítjuk a véradókat, hívunk önkéntes életmentőnek mindenkit, aki egyetlen véradással három embernek szeretne segíteni – mondta Gurály Edina.