Csősz szerepében a ragadozók

Egyre gyakrabban kérik a solymászok segítségét annak érdekében, hogy kevesebb galamb legyen a városokban, kevesebb seregély csipkedje a termést a gyümölcsösökben. A ragadozó madaraknak még csak pusztítaniuk sem kell a sok gondot okozó tollas kártevőket, már a puszta jelenlétük elriasztja a galambokat, a seregélyeket. A Kemecsén élő solymász, Szentpéteri Levente is egy hasonló sikeres akcióról számolt be szerkesztőségünknek a napokban.

Nagy károkat okoznak

– Kék és Vasmegyer között található egy 25 hektáros meggyültetvény, amelynek a tulajdonosa megkért, hogy a madaraimmal végezzek vadkárelhárítást a termés megóvása érdekében. Természetesen a megfelelő engedélyek birtokában kezdtem meg a seregélyek elriasztását. A korábbi években hatalmas károkat okoztak a seregélyek a gyümölcsösben, előfordult, hogy a gazdának több millió forintos károkat okoztak a seregélyek. Volt olyan esztendő, hogy a termés 20 százalékát egyszerűen megsemmisítették a seregélyek, alkalmatlanná tették a gyümölcsöt a betakarításra, mégpedig annyira, hogy már lémeggynek sem volt alkalmas – magyarázta Szentpéteri Levente. – Három madarat vittem a gyümölcsösbe, a két Harris hawk mellett volt velem egy vándorsólyom is. – Napkeltétől napnyugtáig folyamatosan jelen voltunk a gyümölcsöskertben, folyamatosan röptettem a madarakat. Ha jöttek a seregélyek, a ragadozók elűzték azokat. A vándorsólyom gyakorlatilag természetes ellensége a seregélynek, ezért ahol rendszeresen jelen van a vándorsólyom, oda nem járnak étkezni, oda nem fészkelnek, úgyhogy nagyon-nagyon sikeresnek mondhatom ezt a mostani vadkárelhárítást. Nagy területet jelent a 25 hektár, a gyümölcs őrzése az embert és a madarat is nagyon igénybe vette. A lépésszámlálóm szerint legalább 510 kilométert sétáltam a 21 nap alatt. 

Éhesen ébrednek

– A seregélyekre az a jellemző, hogy reggel étkeznek és este. Éppen ezért nagyon fontos volt az, hogy már ott legyünk a hajnali időpontban, amikor éhesen ébrednek fel, s ott legyünk még akkor is, amikor sötétedik, hiszen nem szeretnek elmenni úgy aludni a seregélyek, hogy éhesek. Mindez a valóságban is beigazolódott, reggel és este volt mindig a legnagyobb hullámban a támadás. Így aztán napkeltétől napnyugtáig 16-17 órákat dolgoztam folyamatosan a madarakkal. A madaraim a nap nagy részében ki voltak kötve árnyékos helyen, de több órán tartó röptetések is voltak. – folytatta Szentpéteri Levente. – A madaraim puszta jelenléte elriasztotta a seregélyeket. A vándorsólyom nagyon-nagyon sokat dolgozott. Tudni kell róla, hogy nagy területeket jár be nagyon nagy sebességgel, egyébként a világ leggyorsabb állata. A hatalmas seregélyraj felhőszerűen jelenik meg az égen, a vándorsólyom pedig addig kering körülöttük, hogy labdába összegyúrja a seregélyeket és elűzi onnan őket. Hihetetlen látvány volt, de nagyon eredményes. Elégedett voltam a madaraim munkájával, de elégedett volt velük a gyümölcsös gazdája is, hiszen tökéletesre sikerült a szüret. S amire nem számítottam magam sem: ez alatt a 21 nap alatt úgy összekovácsolódtunk a madaraimmal, mint még soha. Tizenhatodik éve solymászom, de arra még nem volt példa, hogy ennyire intenzív munkát végeztünk együtt, úgyhogy nagyon nagy élmény volt a közös munka a számomra is.