Túrricse: a vármegye legfiatalabb polgármestere

A kicsiny Túr-parti település, Túrricse anno felkeltette Kodály Zoltán érdeklődését is, aki 1921-ben népdalgyűjtő portyán járt ott. Azóta eltelt egy bő évszázad, és a helységet a népnyelv „baglyosokként” emlegeti. A legenda szerint egy ricsei atyafi eladta a Bagoly nevű tehenét a vásárban. Hazaérve büszkén mesélte, hogy jó áron adott túl rajta. A szomszédja állítólag megfogott egy zsáknyi baglyot, és
bevitte a vásárba, ahol a bagolyért csak két forintot adtak, a cédulája, vagyis a helypénz pedig három forintba került. A mondás szerint „két forint a bagoly ára, három meg a cédulája”. A „bagolyfészekben” bontogathatja a szárnyait a vármegye legfiatalabb polgármestere, a mindössze 26 esztendős Lengyel Marcell, aki a szavazatok 75 százalékával elsöprő sikert aratott. A közel hatszáz lelkes falu nem is olyan régen még az erdőháti futball egyik fellegvára volt. Ez azért is érdekes, mert Marcell az NB II.-es Csenger futsalcsapatának tagja, nagypályán pedig a vármegyei másodosztályú Tisztaberek erőssége. 

Túrricse: innen csak feljebb van

– Polgármesterként természetesen nem lesz annyi időm a focira, mint eddig, de amíg lehet, szeretnék játszani, már csak a baráti társaság és a sportág szeretete miatt is. Jelenleg kertészmérnöknek tanulok, ami talán jelképes is: tervem, hogy felvirágozzon Túrricse – reagált megkeresésünkre Lengyel Marcell, akinek a nagyapja, a kiváló kapcsolati tőkével rendelkező Lengyel János, ígéretéhez hűen képviselő testületi tagként is segíti, támogatja a munkáját. 
– Amikor először megkerestek többen, és javasolták, hogy induljak el az önkormányzati választáson, korántsem mondtam egyből igent. Eleve a tanulás, a vállalkozás, a sport meghatározta a mindennapjaimat, de addig-addig ismételgették a kérést, hogy végül eldöntöttem: belevágok. Akivel csak tudtam, személyesen elbeszélgettem, őszintén elmondták a problémáikat, és azt, hogy min változtatnának, mit hiányolnak Túrricsén. Tisztában vagyok vele, hogy a település adottságai korlátokat szabnak, nem lesz itt óvoda és iskola, de szeretném élhetőbbé tenni a falut. Jólesett, hogy a kampány hajrájában a fórumunkon részt vett dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője, aki megerősítette a támogatását. Az életkoromnál fogva még nincs sok tapasztalatom, ám tele vagyok energiával, szeretném bebizonyítani, hogy méltó vagyok a felelősségteljes pozíció betöltéséhez. 
Dr. Borbély Balázs helytörténész az erdőháti település futballmúltjáről ezt írta: „Lengyel János és Kovács Gusztáv teremtették meg a felemelkedés lehetőségét, a baglyok szárnyra kaphattak. 1993-ban a megerősített ricsei csapat bajnokságot nyert, és osztályozót játszhatott a megyei másodosztályért. Az osztályozó nézőcsúcsot hozott, közel 600 néző figyelte, hogy a Biri légiósokkal teletűzdelt együttese 2:1-re nyert a ricsei katlanban. Biriben döntetlenre végeztek, így akkor még nem sikerült a feljutás. A következő szezonban már igen, 1994-ben osztályt váltottak, és újoncként a 8. helyen zártak, ami nagyon szép debütálásnak mondható. A megyei I. osztálytól visszalépett Tiszaszalka helyére lépve szezon közben osztályt válthattak, összesen nyolc szezont töltöttek el ott, a túrricsei futball aranykora 2003-ig tartott. A pályán jelenleg pitypangot, kalakáncot és gyermekláncfüvet látni. Szerencsére uborkakarók nincsenek leverve, és a lelátó is szilárdan áll. Még van remény”.
– Nekem csak meséltek arról, hogy milyen emlékezetes évek fűződnek a túrricsei labdarúgáshoz. Sajnos, hét éve megszűnt az együttes. Tudom, mekkora közösségkovácsoló ereje van a sportnak, és lenne igény erre most is. Az öltöző épülete és a lelátó komoly felújításra szorul. Miként az önkormányzat is: senki ne higgye, hogy ki van kövezve előttem az út, csődközeli helyzetben kell megmenteni a települést – jegyezte meg végezetül Lengyel Marcell, aki októbertől öt éven keresztül látja el a polgármesteri teendőket.