Jégkármérséklő rendszer: hogyan és mitől véd a Jéger?

Ahogy arról beszámoltunk, a múlt hétvégi vihar dió nagyságú jéggel érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe, a legrosszabbul az Ibrányban, Bujon és a Tiszanagyfaluban élők jártak, ezeken a településeken okozott a legtöbb kárt a jég. A jégesővel kapcsolatban megkerestük ifj. Rácz Imrét, akitől megkérdeztük, miért nem tudta megakadályozni a jégkármérséklő rendszer a pusztítást. 

A vármegyei indító állomásokat kezelő és működtető, a Kelet-Magyarországi Logisztikai Központot vezető ifj. Rácz Imre megosztott velünk egy alapvetést, miszerint ha az országhatáron kívül, ahol nincs kiépítve a rendszer, alakul ki a szupercella felhőzet, amiben már kialakult az úgynevezett jéglabda, azt már sajnos a magyar rendszer nem tudja „szétverni” - sajnos ez történt a múlt hétvégi jégeső esetében is.

– Ha a határainkon belül alakul ki ez a szupercella felhőzet, azt már észlelni tudja az Országos Meteorológiai Szolgálat, és az ő jelzésük alapján elkezdjük a speciális hatóanyag kijuttatását – mondta ifj. Rácz Imre, aki általánosságban is beszélt a rendszer működéséről. Elmondta, az idei szezonban már most annyi jelzés érkezett az OMSZ-től, mint az ebből a szempontból legrosszabb, 2018-as évben összesen.

Csökkenti a jégdarabok méretét

– Az eddigi tapasztalatok azt erősítik meg, hogy ez a rendszer nagyban csökkenti a jégdarabok méretét, ám magát a jégesőt megakadályozni nem tudja. Előfordult korábban olyan eset is, hogy a keleti határszélről kapott információk szerint a jégdarabok mérete a nem védett, határon túli területeken jóval nagyobb volt, mint a már védett, belföldi területeinken lehulló jégszemcséké – emlékeztetett.

– Szeretnék eloszlatni egy-két tévhitet is. Az nem igaz, hogy a rendszer, vagy annak bármely eleme káros lenne az emberi egészségre. Több évtizednyi hazai és nemzetközi tapasztalat alapján az is elmondható, hogy a jégkármérséklő rendszerben alkalmazott hatóanyag és technológia nem gyakorol semmiféle hatást az időjárásra. Az ezüst-jodid kizárólag a jégszemcsék méretét képes csökkenteni. Tehát a közhiedelemmel ellentétben a rendszer nem oszlatja el a felhőket, csak a csapadék halmazállapotára van hatása, a mennyiségére nincs. Több országban és különböző helyzetekben kifejezetten az „esőcsinálás" érdekében is alkalmazzák ezt a technológiát – sorolta ifj. Rácz Imre. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a csapadékban szegényebb körzetek esetében az általános éghajlat-változás, és a vármegyei szélsőséges talajviszonyok hatásai összeadódnak. A heti rendszerességgel megtartott kamarai értekezleteken is azt a visszajelzést kapják, hogy a vármegye területén is jelentős különbségek vannak a lehullott csapadékmennyiségben. Ifj. Rácz Imre egy másik gyakori tévhitet is igyekezett megcáfolni.

Alig van hangja

– Mivel ez a rendszer égés-párologtatás útján juttatja a felhőzónába a hatóanyagot, így alig van hangja, a bekapcsolást is csak a közvetlen közelben hallják a jelenlévők. A korábbi évekből egyes térségekben ismert, és az idei évben is sok helyen hallott hangos dörrenések vagy az egyedileg telepített, és teljesen más rendszer alapján működő jégágyúktól, vagy a még régebben, a gyümölcsöket károsító madarak elriasztására telepített, úgynevezett karbid ágyuktól származnak, ezek pedig nem részei a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos lefedettségű jégkármérséklő rendszerének.

– Úgy számoljuk, hogy csak a mezőgazdaságban országosan várhatóan 55 milliárd forint kárt tudunk majd „megakadályozni”, s ez már érezhető összeg  nemzetgazdasági szinten is. Évek óta gyűjtöm a gyakorlati tapasztalatokat, s bízom benne, hogy az Országos Jégkármérséklő Rendszer (rövidebb nevén Jéger, a szerk.) esetében is több lesz az érezhető előny, és elhanyagolható mértékű a hátrány – zárta ifj. Rácz Imre.