Büszkék lehetünk a fejlődő Nyíregyházára

Interjú: dr. Kovács Ferenccel, Nyíregyháza polgármesterével

Nyíregyházán az elmúlt tíz esztendőben összesen huszonkilenc csomópontot fejlesztettek.

Nyíregyháza. Vasárnap tartják az Európai Parlament magyar tagjainak választását, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve a nemzetiségi képviselők választását. Dr. Kovács Ferenc 2010 óta Nyíregyháza polgármestere, és szeretné folytatni a megkezdett munkáját. 

A június 9-i választás apropóján itt az idő mérleget vonni, számot vetni. 

A ciklus elején megfogalmaztam az alakuló közgyűlésen: mik a célok, mit tartok a legfontosabb tennivalónak. Öt éve, 2019-ben azt mondtam, hogy a színvonalas munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, vonzása és az ehhez kapcsolódó szakképzés, oktatás lesz az első számú prioritás. Az önkormányzat legfontosabb célkitűzései között szerepel továbbra is a gazdaság élénkítése, a meglévő munkahelyek megtartása, az új munkahelyek létrehozása, a fiatal szakemberek itthon tartása. Látjuk, hogy nagyon komoly eredményeket értünk el. Elmondható, hogy a koronavírus-járvány, a háborús helyzet és az energiaárak drasztikus emelkedése sem vetette vissza Nyíregyházát a fejlődésben, ami a takarékos, racionális gazdálkodásnak köszönhető. Az előző ciklusban az intézményi felújítás és a közlekedési infrastruktúra bővítése, kiépítése volt a fő program. Mára már minden óvodát, bölcsődét, számos oktatási, kulturális és egészségügyi intézményt korszerűsítettünk energetikailag. 

Óriási eredmény, hogy az egykori 127 hektáros ipari parkban 640 hektáros bővítést valósítottunk meg. Az új beruházások Nyíregyháza, a vármegye és a régió gazdasága szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak: jelentős munkahelyteremtéssel, beszállítói, szolgáltatói igényekkel járnak, amelyek hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez. Mindez egyrészt növeli a város versenyképességét, másrészt komoly lakosságmegtartó ereje van. Ha idejön egy befektető, az egész várost nézi. Nemcsak azt a telket vagy infrastruktúrát, amit megvásárol. Érdekli, hogy milyen itt élni, hogy a dolgozóik hogy fognak közlekedni, hogyan oldják meg a családok a mindennapi életüket. 

Miket lehet kiemelni a közlekedési fejlesztéscsomagból? 

Nyíregyházán az elmúlt tíz esztendőben összesen huszonkilenc csomópontot fejlesztettünk: tizennégy helyszínen körforgalom épült, a többi esetben jelzőlámpás és egyéb fejlesztés valósult meg, többnyire helyi cégek kivitelezésében. A Szegfű utcai szűkület megszüntetésével, a fontos szakasz négysávossá bővítésével csökkent a torlódások száma. A nagykörút utolsó szakaszának megépítése hat modern csomópontot is magával hozott. A Belső körúti lámpás kereszteződés városrészeket köt össze. Tervezési szakaszban van mélygarázzsal az intermodális csomópont a vasútállomásnál és a buszpályaudvarnál, szeretnénk megépíteni az aluljárót a Tokaji úti vasúti átkelőnél, és belátható időn belül bezárul a körgyűrű a Nyíregyháza–Nyírszőlős–Nyírtura közötti elkerülő út építésével – a tervek készülőben vannak. Az igazi nagy programok egy ciklusba nem férnek bele. 

A 640 hektárral bővített Nyíregyházi Déli Ipari Park infrastruktúrájának megteremtése országos összehasonlításban is óriásinak számít. Miért vonzó a befektetőknek? 

A kormány az elmúlt években több ütemben, összesen 192 milliárd forint támogatást nyújtott az ipari park fejlesztéséhez, ebből 152 milliárd forint közvetlenül az önkormányzathoz érkezett. A világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő része az elektromosautó-iparhoz kötődik. A dél-koreai W-Scope (melynek első európai gyára Nyíregyházán épül) szeparátorfilmet fog gyártani. A 27 telephellyel rendelkező Boysen letelepedését – melynek gyára környezetvédelmi szempontból is a prémiumkategóriába tartozik majd – a BMW közelsége alapozta meg. A kínai Sunwoda Kelet-Magyarország egyik legnagyobb gazdasági szereplőjeként és munkáltatójaként érkezik Nyíregyházára, és nálunk építi fel első európai üzemét. A linzi székhelyű MCE Csoport leányvállalata az acélszerkezet- és hídgyártás terén több mint három évtizede tevékenykedik városunkban, s mivel kinőtte az eddigi helyét, most az ipari parkunkban 11 hektáron fejleszt. Az Electrolux a svéd Qvantum hőszivattyúgyártónak adta el a nyíregyházi gyártóüzemét, itt kezdődhet meg leghamarabb a gyártás. Összességében 5-6 ezer új munkahely születhet a közeljövőben Nyíregyházán, ennek minden előnyével, beleértve az önkormányzat gazdasági mozgásterének jelentős bővülését is. 

Milyen az oktatási háttér a jelen és a közeljövő kihívásaihoz? 

Az itt letelepedő nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások is folyamatosan keresik, kutatják a jól képzett munkaerőt. Kiemelendő a Nyíregyházi Szakképzési Centrum tevékenysége, amely fontos feladatának tekinti, hogy a hozzá tartozó szakképző iskolák révén a térségi munkaerőpiaci igényeket kiszolgálja. Képzési kínálatuk szerteágazó, arra törekszenek, hogy a náluk végzett diákok piacképes tudással, a leendő munkahelyük által elvárt szakmai és személyes kompetenciákkal rendelkezzenek. Az a cél, hogy minél színvonalasabb legyen a szakképzés, a felsőoktatás, a piaci igényeket pedig összehangoljuk a gazdasági élet szereplőivel. A Nyíregyházi Egyetem vonzereje a felvett hallgatók számán is látszik. Amióta a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány lett a fenntartó, a működési és a pénzügyi autonómiával elkezdődött a modellváltás folyamata. A tavalyi évhez képest tíz százalékkal többen jelentkeztek első helyen a Nyíregyházi Egyetemre, amely a régió meghatározó modellváltó felsőoktatási intézményévé vált. 

Nagyon sikeres volt tavaly a „szakMAfest” elnevezésű egész napos rendezvény, ahol a szakképzéssel, a város meghatározó gazdasági szereplőivel és a foglalkoztatás területén érintett szervezetekkel találkozhattak a Kossuth térre kilátogató diákok, pedagógusok. Tematikus utcákon, szórakoztató formában juthattak hozzá az érdeklődők a szakmaválasztáshoz és a munkaerőpiaci foglalkoztatáshoz kapcsolódó információkhoz. 

Ha visszatekintünk egészen addig, amikor 2010-ben polgármester lett, mit lehet felidézni, milyen örökséget vett át akkor? 

Akkor egy leépülőfélben lévő város volt Nyíregyháza. Az innovációt, a fejlődést nyomokban sem lehetett tapasztalni. A kilátástalanság, a csődközeli helyzet volt a legrosszabb. Arra kértem akkoriban a pályázatírókat, hogy ne csak a pályázat feltételeinek feleljenek meg, hanem a városlakó legyen a fő szempont, hogy neki jó legyen. Mára sikerült felépíteni egy olyan rendszert, amiben megjelenik a nyíregyházi büszkeség, öntudat, aminek én nagyon örülök. Sok olyan értékünk van, ami a települést különlegessé teszi. De igazán a város hangulatát az itt élő emberek teszik egyedivé, vonzóvá, élhetővé, szerethetővé. Ezt egyébként egytől egyig kiemelték azok a kormánytagok, akik az elmúlt hetekben Nyíregyházán jártak, Szijjártó Péter egyenesen úgy fogalmazott: legyenek büszkék magukra a nyíregyháziak! A miniszterek és az Országgyűlés elnöke egyaránt méltatták Nyíregyháza fejlődését, mellyel felkerültünk a világgazdasági és turisztikai térképre, egyben megfogalmazták, előnyös lenne Nyíregyháza és az itt élők számára, ha ez a fejlődési folyamat folytatódhatna, Lázár János szerint Nyíregyháza számíthat rájuk. Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig személyesen erősítette meg a jövőre vonatkozóan is a kormányzati partnerséget, mely a múltban is bizonyított: Nyíregyháza nem véletlenül lett a Modern Városok Program egyik legnagyobb nyertese, de az állami és uniós forrásokban is az élvonalban vagyunk. Ezért is meghatározó Nyíregyháza szempontjából a június 9-i önkormányzati választás, hogy továbbra is együttműködésben dolgozhassunk a minket támogató kormányzattal.