A Dunántúlra utaztak az árvíz miatt

A mögöttünk álló másfél hétben szinte alig volt olyan nap, amit megúsztunk volna eső nélkül, és a nagy mennyiségű csapadék miatt a hazai folyók vízszintje is megemelkedett. Az ország nyugati területén olyannyira, hogy a Rába áradása miatt 94 szakembert vezényeltek át vármegyénkből, hogy segítsenek az árvíz elleni védekezésben. Az ő munkájukról beszélgettünk Dajka Istvánnal, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályának vezetőjével.

Sokrétű feladatkört kaptak

– A hétvégén kaptuk meg az utasítást arról, hogy az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a várható árvíz miatt 94 embert biztosítsunk a saját állományunkból, ezzel is segítve a védekezést. A mérnökökből, technikusokból, gépészekből, gépkezelők, gát- és csatornaőrökből álló csapatunk hétfőn már meg is érkezett Győrbe. A Rába felső szakaszán nagy árhullám alakult ki, s a hétfő óta eltelt időben a FETIVIZIG szakemberei figyelőszolgálatot látnak el. Az esőzések miatt átáztak az ottani töltések. A folyamatos megfigyelésre és ellenőrzésre azért van szükség, mert az átázott töltéseken szivároghat a víz, és ha kell, azonnal beavatkoznak, megerősítik a védműveket – tudtuk meg az osztályvezetőtől. Dajka István azt is elárulta, a vízállást is folyamatosan ellenőrzik a hatóság munkatársai, az egyéb, szerteágazó feladatkörök mellett.

A nagy mennyiségű csapadék vármegyénket sem kerülte el, emiatt jogosan merül fel a kérdés, hogy a térségünkben kell-e az árvizektől tartani.

Lesz-e árvíz a vármegyében?

– A figyelőrendszer nálunk is folyamatosan működik, a munkatársaink nyomon követik a vízállásokat, a csapadék mennyiségét és az egyéb hidrometeorológiai adatokat, ráadásul a távmérő rendszer a kárpátaljai adatokat is látja. A mi területünkön azonban nem volt olyan csapadékmennyiség, ami indokolná az árvízvédelmi készültség elrendelését. Azt se felejtsük el, hogyha nálunk gond lenne, akkor nem vezényelt volna át tőlünk ennyi embert az országos igazgatóság az ország nyugati felére – osztotta meg a megnyugtató információkat Dajka István, majd arról is szólt, bár napokig esett az eső, és áradnak a folyóink, ezidáig alacsonyak a mederteltségek.

– Minden nap készülnek előrejelzések, és ezek alapján a következő napokban sem várható készültség a Tiszán, a Szamoson és a Krasznán sem. Ilyenkor sokszor kérdezik, hogy a lehullott csapadékot lehet-e hasznosítani a nyár későbbi, száraz időszakaiban. Az olyan árvízi tározók, mint a Tisza-tó tározója, vagy éppen a beregi jelenleg is üresen állnak. Ezek feladata, hogy csökkentsék a töltések terhelését az árvizek alkalmával. Ezt a feladatot akkor láthatjuk el a leghatékonyabban, ha e tározók üresen állnak, és amikor érkezik a nagy árhullám, az óriási zsilipeken hirtelen kivezethetjük a vizet. A tiszai árhullámokról tudni kell, hogy nem tartósak, viszont rendkívül gyorsan, nagy intenzitással érkeznek, a tetőzés után pedig viszonylag hamar apadnak. Éppen ezért kell a szakembereknek rövid idő alatt nagy mennyiségű vizet – akár 60 millió köbmétert – kivenniük a folyóból – engedett betekintést az árapasztás menetébe az osztályvezető, majd azt is kifejtette, hogyan lehet hasznosítani a csapadékvizet.

– Több holtág is van a Tisza mellett, amikbe vizet lehet kivezetni a vizes élőhelyekre, akár a kisebb áradások alkalmával is. Erre februárban is volt példa, és ha jön egy kisebb, a töltéseket nem veszélyeztető árhullám, akkor újra el lehet árasztani bizonyos területeket. Az árvízi tározókat azonban e folyamatba nem szabad bevonni, ha mégis így tennénk, és egy nagy áradás jönne, akkor jelentősen veszítenének hatékonyságukból e műtárgyak. A csatornarendszert azonban feltölthetjük, bár ez sem egy könnyű feladat. Több helyen gravitációsan, máshol szivattyúk segítségével vesznek ki vizet a folyóból, így gondoskodva a száraz időszakban a vízellátásról. Ilyenkor azonban a földtulajdonosokkal is egyeztetnünk kell, ugyanis nem lehet csak úgy elárasztani a művelés alatt álló területeteket – hangsúlyozta Dajka István.