A Kaukázus Hiroshimájában is jártak (fotók, videó)

– A magyar himnusz születése, Szatmárcseke térségének országgyűlési képviselőjeként abban az újjáépítendő karabahi városban voltam, ahol megzenésítették Azerbajdzsán himnuszát. Az Új Azerbajdzsán Párt (YAP) nemzetközi konferenciáján mondtam beszédet. A Türk Államok Szervezetét alkotó államok kormánypártjait hívták meg a szervezők Karabahba, az azerbajdzsáni kultúra bölcsőjébe, Susába, amelyet 2024-ben „az iszlám világ kulturális fővárosává” nyilvánítottak – mondta hazatérése után dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, aki a Fideszt reprezentálta, de úgy is jelen volt, mint a parlament magyar-azeri baráti tagozatának vezetője. 

– A konferencián „a geopolitikai kihívások a háborúk és válságok idején” témakör mellett a türk államok összefogása és az energiabiztonság is téma volt. Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev  a nemzeti érdekeken és értékeken alapuló, politikájában kiemelt helyet foglal el, hogy fejlessze a kapcsolatait a török államokkal, ami a közös kulturális  értékeken és közös stratégiai érdekeken alapul. A Türk Államok Szövetsége a jelmondatának megfelelően (Együtt erősek vagyunk) kell, hogy reagáljon  a modern kor realitásaira és kihívásaira. Nyugodtan kijelenthetjük Azerbajdzsán magabiztos fejlődését nézve, hogy megnőtt a török világ jelentősége és szerepe a modern nemzetközi politikában. A rendezvényre külön meghívott Ali Huseynli, az Azerbajdzsáni Parlament első elnökhelyettese, aki a parlament azeri-magyar baráti csoportjának vezetője. Megígérte, hogy úgy mint két évvel ezelőtt, eljön a Kurultájra, és meglátogatja Szatmárcsekét is, ahol a Himnusz házban természetesen helyet kap Azerbajdzsán nemzeti himnusza is. 

– A parlamenti szokásjog alapján a baráti tagozatok hivatalos útja során egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőnek kell részt vennie a  delegációban. Apáti István, a Mi Hazánk csengeri származású politikusa kisért el. Először koszorúzással emlékeztünk meg Hejdar Alijevnek, Azerbajdzsán elnökének a sírjánál. Hejdar Alijev elnök az ország függetlenségét és szuverenitását vívta ki 1993-ban. Egy szál virággal róttuk le kegyeletünket azoknak az emléke előtt, akik a „Véres Januárnak” is nevezett, 1990. január 20-i események során életüket vesztették. 
A szovjet  hadsereg a világ szeme láttára hajtotta végre a mészárlást a szabadságáért küzdő azeri nép ellen. Tárgyaltunk a két ország együttműködésében rejlő, gazdasági, kulturális és turisztikai lehetőségekről vendéglátónkkal, Ali Huseynlivel. 

Samad Seyidovval, az Európa Tanács parlamentjének azerbajdzsàni delegáció vezetőjével, az azerbajdzsáni parlament külügyi bizottság elnökével, Azay Gulievvel az EBESZ azerbajdzsáni delegáció vezetőjével egyetértettünk abban: elfogadhatatlan az, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz országainkkal szemben. A tárgyalások után az azeri-magyar baráti tagozat vezetője megmutatta nekünk a gyönyörűen átépített és felújított azerbajdzsáni parlamentet.
Karabah után ellátogattak Agdamba, a szellemvárosba.

– Agdam hátborzongató városa egykor 150 ezer lakosnak adott otthont. A várost úgy is nevezik, hogy a Kaukázus Hirosimája, mert az örmény-azeri háború következtében teljesen elnéptelenedett. Taposóaknákra figyelmeztető táblák, elzárt területek és sűrű növényzettel benőtt romok egész Agdam területén. Elképesztő volt a látvány – említette dr. Tilki Attila. – Az első karabahi háború idején elpusztított város a 2020 őszén vívott második karabahi háború eredményeként került vissza az azeriek kezére. A város egykor a bazárairól volt különösen híres, külföldről is jöttek kereskedni. Az itteni életet a jólét és a pezsgés jellemezte. Interjút készített velem az azerbajdzsáni állami televízió is. Megdöbbentő érzés a saját szemeddel látni Agdam pusztításának nyomait. A több éves építési és helyreállítási munkák az azerbajdzsáni nép lelkületét és akaratát jelzik. Bárki, aki nem látott még háborút, megdöbben az Agdamban okozott pusztítás mértékén. Az Azerbajdzsán Nemzeti Aknaelhárítási Ügynökségének (ANAMA) adatai szerint eddig mintegy 8200 hektárnyi területet sikerült aknamentesíteni. Az ANAMA szakértői úgy becsülik, öt-hat évre van szükség ahhoz, hogy a teljes felszabadított területen minden fel nem robbant lőszert és rakétákat hatástalanítsanak, a teljes aknamentesítés pedig több mint tíz évig is eltarthat. Magyarország támogatja Azerbajdzsán szuverenitását. Az aknamentesítést és az újjáépítési munkát is segítjük anyagilag. Kevesen tudják, hogy a játékstílusa alapján a Kaukàzus Barcelonájának nevezett Qarabağ FK labdarúgócsapatot 1951-ben Agdamban alapították. A nemzetközi meccseiket ma Bakuban játszák. Az azeriek remélik, hogy a zöldvárosként elképzelt új Agdam 2026-ban már mesterségesen kialakított tavakkal, parkokkal, a várost körül vevő autópályával, ipari parkokkal, az olajágazaton kívül minden más szektor fejlődését biztosítandó területtel, és természetesen egy csodaszép stadionnal várhatja az idelátogatókat.