A gyerekek jövője a tét

– Nekem a hívószavaknál többre van szükségem ahhoz, hogy eldöntsem, kire adom a szavazatomat. Az az igazság, hogy érdekel a napi politika, figyelemmel kísérem a pártok mozgolódását, ismerem a programjukat, így nem volt kérdés sem az, hogy eljövök-e voksolni, sem az, hogy kire szavazok – árulta el Zsolt, akivel Leveleken, a Váci Mihály Művelődési Ház előtt váltottunk néhány szót. Odabent a 3. szavazókör elnöke, Fodorné Ligetfalvi Tünde elmondta: nyolcszázan tartoznak a körzetükbe, akik közül körülbelül húszan először ikszelnek, és többen kértek mozgóurnát. – A nyitás óta folyamatosan érkeznek a szavazók, a tapasztalatok szerint azonban sokan a mise és ebéd után jönnek. Rendkívüli esemény nem történt, reméljük, nem is lesz semmi gond – jegyezte meg Fodorné Ligetfalvi Tünde. Szegedi János biztos kézzel ikszelt. – Én már 71 éves vagyok, nem fontos, hogy mi lesz velem, a jövő a gyermekeinké, unokáinké. Az ő érdekükben szavaztam ma – mondta. 

Csendes napra számítanak

Régi ismerősként üdvözöltek minket Baktalórántházán, az általános iskolában. Urbán Lászlóné, a 3. szavazókör elnökétől megtudtuk: mindössze egy polgármester- és hét képviselőjelöltje van a városnak, így nyugodt és csendes napra számítanak. – Estig 1163-n adhatják le a voksaikat ebben a körben. Több első szavazónk van, egyikük már volt is, ő kulcstartót kapott emlékbe. A legidősebb voksolónk 95 éves, az idősek otthona lakója. Délelőtt fél 10-kor érkezett férjével és két dédunokájával Bancsó Anna. Kérdésünkre, miért tartotta fontosnak, hogy eljöjjön szavazni, elárulta: félti szeretteit, nem akarja, hogy az ország belesodródjon a szomszédban dúló háborúba, ezért járul az urnához. – Mi mindig eljövünk szavazni, ilyenkor hallathatjuk a hangunkat és elmondhatjuk a véleményünket – tette hozzá a baktalórántházi nyugdíjas.