Víz alatti világcsodák Brazíliában

Az Iguaçu-vízesés határánál lévő település Paraná állam hetedik legnagyobb városa: Foz do Iguaçu adott otthont a világ legnagyobb hidrobiológus kongresszusának (SIL International Congress on Limnology). A nagyszabású eseményen több mint ötszázan vettek részt, hazánkat hét kutató képviselte. A Nyíregyházi Egyetemről a rangos rendezvényen Koleszár Gergő és prof. dr. Szabó Sándor tartottak előadásokat a Környezettudományi Intézetben folyó kutatásaik eredményeiről.

– A vizsgálatunk abban különleges, hogy teljes komplexitásában tárja fel a hínárnövények között kaszkádszerűen egymásra épülő háttérfolyamatokat, amelyekkel az egyik élőlénycsoport képes teljesen kiszorítani a másikat, és ezáltal lehetősége van fenntartani stabil állapotát – mondta a hazautazást követően dr. Szabó Sándor. Hozzáfűzte: – Ezek a jelenségek az ökológiai tudományban évtizedeken át nagyrészt csak az elméletek szintjén, matematikai modellek formájában léteztek, ám kutatócsoportunknak sikerült nem csak kísérleti úton, hanem terepi eredményekkel is bebizonyítani azok létezését. A tanulmánysorozat a felszíni vizeink minőségének javítására irányuló intézkedésekhez ad tudományos támogatást. A kutatásról bővebben:

Víz alatti világ, nemzetközi csapatmunka

A kongresszuson előadott, az utóbbi három évben rangos (D1-es) nemzetközi szaklapokban is megjelent eredmények az Atommag Kutató Intézet az Ökológiai Kutatóintézet, továbbá a Wageningen University and Research csapatmunkájával születtek meg. A vizsgálatok elvégzéséhez a Nyíregyházi Egyetem országosan egyedülálló mikrokozmosz laboratóriuma adott otthont, melyben kontrollált fény- és hőmérsékletviszonyok biztosításával akár többszáz akváriumból álló kísérleteket lehet beállítani.

Az egyetem oktatóinak előadásait hatalmas érdeklődés övezte és számos kérdéssel is bombázták őket a kutatás apró részleteivel kapcsolatban.  Az sem volt utolsó szempont, hogy a kongresszuson olyan neves előadók is részt vettek, mint Stephen Carpenter és Eric Jeppesen, akik a kilencvenezer feletti idézettségükkel világszinten is a legismertebb kutatók közé tartoznak a tavakban lejátszódó ökológiai folyamatok feltárásában. Szerencsésnek mondható, hogy az oktatóknak lehetőségük volt Jeppesen professzorral személyesen is megvitatni a kutatásuk elvi kérdéseit.
– Számomra azért is volt izgalmas a konferencia, mert az előadások és a rengeteg szakmai információ mellett nemzetközileg is elismert kutatókkal is lehetőségünk van kapcsolatokat építeni, akikkel közösen a későbbiekben képesek lehetünk valami új és hatalmas témába is belevágni, és együtt, egymást segítve dolgozni a céljaink eléréséért. Hálás vagyok azért, hogy ezen a konferencián is számos baráttal lettem gazdagabb, nem is beszélve Brazíliáról, csodálatos tájairól, jellegzetességeiről, látnivalóiról, az elképesztő Iguacu vízesésről és az emberek kedvességéről, valamint az élethez való hozzáállásukról. Örök élmény, amit sosem fogok elfelejteni – jegyezte meg Koleszár Gergő.

A környék látnivalói

– A hidrobiológiai világkonferencia pontos helyszíne Foz do Iguaçu volt. A város Argentína, Brazília és Paraguay határán helyezkedik el. Látványossága az Iguacu-vízesés, amely a világ legnagyobb vízesésrendszere:, több mint 270 különálló zuhogóból áll és 2,7 km hosszan húzódik a brazil-argentin határon. A vízesések átlagos magassága 60 méter. A vízesés a konferencia helyszínéről helyi járatú busszal fél óra alatt könnyen elérhető volt – említette dr. Szabó Sándor. 

– Az Iguacu-Nemzeti Park dzsungelében található egy gyönyörű, 16 hektáros madárpark (a Parque Das Aves), ahol bemutatják Brazília és a teljes dél-amerikai kontinens madárvilágát és bizonyos veszélyeztetett fajok megőrzése is a cél. A park munkatársai a sérült vagy illegális kereskedőktől származó madarakat igyekeznek befogni(és ha lehet, rehabilitálni), ebben nagy segítséget nyújtanak a belépődíjak, már csak ezért is megéri ide ellátogatni.
Paraguay és Brazília között található az Itaipu-gát, amely a világ legnagyobb vízerőműje (az elektromos teljesítmény 14 GW), így Brazília energiaszükségletének 28 százalékát, Paraguaynak pedig 78 százalékát biztosítja. Ez éves szinten Magyarország teljes energiaigényének tizenötszörösét elégítené ki. A gát csaknem 8 kilométer hosszú és 196 méter magas. 

– A vezetett túrával lehetőségünk volt bejutni az erőmű szívébe is, ahol 16, egyenként kétszáz tonnás turbinát hajtott dübörögve a lezúduló víztömeg, a közelében erősen ajánlott volt a fülvédő használata is.
A Nyíregyházi Egyetem oktatói egy dzsungeltúrán is részt vettek. 
– A programokra a konferencia előadás nélküli napjain volt lehetőség. Mindegyik alkalommal más kutatók társaságában, közösen fedeztük fel ezeket a csodákat. Óriási élmény volt a brazil út – jegyezte meg végezetül Koleszár Gergő.