Őrzik a múlt értékeit, és ápolják az örökölt, régi hagyományokat

Ebben az évben gyakran elhangzik a holokauszt kifejezés, s ez nem véletlen, hiszen éppen nyolcvan éve, 1944-ben hurcolták el a zsidó lakosságot Magyarországról is az őket megsemmisítő koncentrációs táborokba. A kerek évforduló alkalmából Holokauszt 80 címmel emlék­évet hirdettek erre az esztendőre. 
A magyar holokauszt emléknapján kiállítást rendezett az Újfehértó Zsidó Múltjáért Kulturális Egyesület a helyi Nonprofit Közösségi Szolgáltató Házban. Bár a kiállítást csak két hétig láthatták az érdeklődők, arra kértük Szoka Margitot, az egyesület elnökét, mutassa be munkájukat. 

Kiállítások, koncertek 

– A zsidó lakosság egykoron szorosan hozzátartozott Újfehértó mindennapi életéhez. Jelentős haszid hitközség működött a településen. Több csodarabbi is élt Újfehértón, az egyik legjelentősebb hitközségi vezető Silbermann Ferenc rabbi volt, aki 1897-ben halt meg, itt nyugszik az izraelita temetőben. A különböző évfordulókon napjainkban is sok zsidó keresi fel a sírkertet, hogy lerója tiszteletét a csodarabbi előtt. A múlt értékeinek megőrzése, a hagyományok ápolása érdekében hoztuk létre pár évvel ezelőtt az Újfehértó Zsidó Múltjáért Kulturális Egyesületet. Kiállításokkal, koncertekkel, egyéb rendezvényekkel szoktunk megemlékezni az egykoron Újfehértón élt zsidó lakosságról. Az idei kiállításunk a mindennapjaikba és az ünnepeikbe engedett bepillantást. Az érdeklődők láthattak vallási kegytárgyakat, korabeli dokumentumokat, többek között menórát, sófárt, gyertyatartót, imakönyvet. A kiállított tárgyak egy része a saját gyűjteményemből valók, valamint néhány vallási kelléket Somos Péter ajánlott fel, aki holokauszttúlélők leszármazottja – mondta el érdeklődésünkre Szoka Margit. 

Botlatóköveket is avattak 

– Az évek során sikerült felvennünk a kapcsolatot olyan Izraelben, Kanadában, Svédországban élő leszármazottakkal, akiknek az elődeik egykoron Újfehértón éltek. A holokauszt helyi áldozatai előtt tisztelegve 2023-ban botlatóköveket avattunk Göndör Ferenc, valamint a testvére és az édesanyja emlékére az egykori lakóházuk előtt. Göndör Ferenc túlélte Auschwitz-Birkenauban a halálgyárat, s bár hazajött Magyarországra a II. világháború után, de végül Svédországban telepedett le, ahol 1984-ben megjelent az A-6171 című könyve az életéről. Ennek a könyvnek az angol nyelvű változatát én fordíthattam le magyarra, s az egyesületünk kiadásában meg is jelent. A botlatókövek avatásán részt vettek Göndör Ferenc gyermekei is, dr. Eli Göndör Svédországból, Eva Shabtayt pedig Izraelből érkezett hozzánk – tette hozzá befejezésül az egyesület elnöke.