Nem volt könnyű, de megoldhatatlan sem

A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel folytatódtak az érettségi vizsgák hétfőn. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten több mint 73 ezer, emelt szinten pedig több mint 2000 tanuló adott számot tudásáról. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal arról számolt be, a vármegyében 6317 tanuló érettségizik a május-júniusi vizsgaidőszakban 83 helyszínen 37 érettségi tárgyból. A kormányhivatalban 43 külföldi, elsősorban kárpátaljai tanuló jelentkezett érettségire. A kormányhivatal 7 nyíregyházi, illetve egy kisvárdai, és egy mátészalkai középiskolában szervezi meg az emelt szintű érettségi vizsgákat. Az érettségi lebonyolításában 194 vizsgabizottság működik közre. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 4565, míg emelt szinten 99 tanuló adott számot tudásáról.

Az idei magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsorát nagy várakozás előzte meg, ugyanis 2024-től több módosítást is bevezettek.

Új feladattípusok, megváltozott pontozás várt a tanulókra, és a korábbi évek feladataihoz képest még nagyobb hangsúlyt kapott a tárgyi tudás az idén. És hogy milyen volt a magyar nyelv és irodalom írásbeli? Erről dr. Czakóné Olesnyovics Veronika, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese, magyar nyelv és irodalom szakos gimnáziumi tanára beszélt lapunknak.

Új feladatsor

Mint mondta, az idei érettségizők már a legújabb, 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján készültek a nagy megmérettetésre, amihez a logika mellett a költők-írók munkásságának átfogó ismeretére is szükség volt.

– A magyar nyelv és irodalom írásbeli eddig is két részből állt – ez nem változott –, azonban a szövegértés helyett egy szövegértés-nyelvi feladatsort, a gyakorlati szövegalkotás helyett pedig egy irodalmi feladatlapot kaptak a tanulók. Ez utóbbi nagyfokú tárgyi tudást igényelt. A második vizsgarészben is vannak újdonságok. Továbbra is jelen van a műértelmezés meghatározott szempontok alapján kellett elemezni egy novellát. Új elemként nem összehasonlító elemzés, hanem témakifejtő esszé írása volt a feladat. Ehhez is szükség volt a kiterjedt tárgyi tudásra, ugyanis a feladatsor Babits Mihály költői hitvallásának bemutatását kérte a diákoktól, méghozzá a költő három különböző alkotói korszakában – ismertette az újdonságokat az igazgatóhelyettes. Dr. Czakóné Olesnyovics Veronika azt is elárulta, folyamatosan nyomon követték az Oktatási Hivatal tájékoztatásait a változásokról, figyelték az új követelményeket, és ezek alapján készítették fel a tanulókat az érettségire.

Nagyobb hangsúly a nyelvtanon

– Nem volt meglepő a feladatsor, sem az esszé- pedig mindig izgatottan várjuk, mi lesz a fogalmazás témája, melyik szerző alkotásait kell elemezni. Az idei feladatsor megoldásához a tárgyi tudás mellett grammatikai, retorikai és stilisztikai ismeretekre is szükség volt, ugyanis az idén a nyelvtan még nagyobb hangsúlyt kapott az írásbeli érettségiben. A szövegértés részben a Magyar Kultúra magazin cikkéhez kaptak feladatokat a diákok: volt benne információ-visszakeresés, igaz-hamis feladat, de új feladattípus volt, amikor három képhez kellett informatív képaláírást adniuk az érettségizőknek. A nyelvi feladatok között meg kellett határozni, milyen stílusrétegbe sorolható az ismeretterjesztő műfaj, majd meghatározni azok jellemzőit is – tette hozzá dr. Czakóné Olesnyovics Veronika, ezután arra is kitért, a novellaelemzés elvárt terjedelme is emelkedett az előző évekhez képest, ám egy kiváló Karinthy novellát kaptak a diákok, így ez a feladat sem volt megoldhatatlan.

Változtak az arányok

– A feladatsor második részében, a már említett költői hitvallás bemutatása korántsem volt könnyű. A diákoknak figyelni kellett arra, hogy három különböző korszakából mutassák be Babits ars poeticáját, s kiterjedt ismeretek nélkül nehéz egy viszonylag terjedelmesebb szöveget megírni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a feladattípusok mellett a pontozás is megváltozott az idén. Az összpontszámot nem módosították, azonban az arányok eltérnek attól, amit az elmúlt években megszokhattunk. Korábban az első vizsgarész kevesebb pontot ért, azonban az új irodalmi feladatlap miatt most átbillent a mérleg, és a második vizsgarészben szerezhetnek kevesebb pontot az érettségizők. Az első részben a szövegértés változatlanul 40 pont, az irodalmi feladatlap 20, míg a második vizsgarész 40 pontot ér – tudtuk meg az igazgatóhelyettestől, aki szerint nem volt könnyű az idei magyar nyelv és irodalom írásbeli, de nem volt megoldhatatlan sem. A kölcseys diákoknak az alapos felkészítést követően sikeresen kellett venniük az akadályokat.

– A feladatsor nehézsége részben az újdonságában rejlett, részben a tárgyi tudás számonkérésében. Viszonylag kevés mintafeladat volt az Oktatási Hivatal honlapján, különféle könyvek és leírások alapján készültünk. Úgy vélem, az írásbeli feladatsor olyan nehézségű volt, mint amilyet vártunk.