Legyen béke: ez nem a mi háborúnk

A miniszterelnök-helyettest dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő köszöntötte, és elmondta, hogy Európában változást kell elérni, Magyarországon pedig folytatni kell az eddigi önkormányzati munkákat. Semjén Zsolt a június 9-ei választás tétjéről, a magyar nemzet érdekeiről beszélt, és arról, hogy a háború nem a magyarok harca. 

– A világ kezd belesodródni egy olyan háborúba, amiről el sem tudtuk képzelni, hogy realitás lehet. Nagyjából egymillió ember halt meg ebben az orosz-ukrán harcban, és láthatólag bizonyos érdekcsoportoknak, főleg a fegyvergyáraknak az az érdekük, hogy belevigyék a világot egy háborúba. Ráadásul már olyan javaslatok is megfogalmazódtak, hogy az Európai Uniós országoknak kötelező lenne a sorkatonaság, és majd Brüsszelből mondják meg, hogy hova vezénylik a magyar katonákat – részletezte a miniszterelnök-helyettes, majd nyomatékosította: ez az orosz-ukrán konfliktus nem a mi háborúnk, nem fogják megengedni, hogy magyar emberek gyerekei, férjei, családtagjai ebben a háborúban meghaljanak.

Háború helyett béke

– A legfőbb rossz, ami történhet, az egy nukleáris háború, ami az emberiség pusztulását is jelentheti. Mikor van realitása, veszélye annak, hogy nukleáris háború lesz? Akkor, hogyha harmadik világháború van, hogyha a NATO közvetlen konfliktusba kerül az Orosz Föderációval. Ezért mi, mint NATO tag, mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzuk, hogy a NATO háborús konfliktusba kerüljön Oroszországgal – részletezte a KDNP elnöke, és azt fejtette ki, hogy miért lenne rossz, ha Ukrajna is belépne a NATO-ba.

– Senki nem segített annyit Ukrajnának, mint mi. Antall József idején mi ismertük el elsőnek a független, szuverén Ukrajnát, elsősorban azért, hogy legyen egy ütköző állam az Orosz Birodalom és a Nyugat között, vagyis köztünk. Azért vagyunk kénytelenek akadályozni Ukrajna euroatlanti integrációját, mert ők nyomorgatják és jogfosztják a kárpátaljai magyarságot. Elvették a nyelvi- az oktatási- a kisebbségi jogaikat, üldözik és sanyargatják őket. Nincs más eszközünk az ő védelmükben, mint akadályozni Ukrajna NATO és Európai Uniós csatlakozását. Ha Ukrajna NATO ország lenne, akkor már benne lennénk a harmadik világháborúban – mondta Semjén Zsolt, és részletesen kifejtette, hogy ha Ukrajna az Európai Unióhoz csatlakozna, akkor aligha maradna nekünk például agrártámogatás, kohéziós alap, hiszen mindent elvinne Ukrajnának a támogatása, és az ukrán, egyébként amerikai cégek kezében lévő mezőgazdaság, egyszerűen megfojtaná a magyar agráriumot. Inkorrekt lenne a Nyugat-Balkán országaival szemben is, akik sokkal felkészültebbek, mint Ukrajna.

Nem jogállam

A miniszterelnök-helyettes feltette azt a kérdést, hogy meg tudja-e valaki mondani, hol van Ukrajna határa? Melyik határral veszik majd fel? Azzal ami a Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság határa volt, és most a nemzetközileg elismert határa, vagy azzal a határral, ahol most az oroszok vannak, vagy ameddig elmennek? Kik lesznek ennek az ország polgárai révén az Európai Unió polgárai? Azok, akik a maradékként Ukrajnában élnek, vagy azok is, akik a Donyeckben vagy a Krímben élnek, vagy azok is, akik elmentek Nyugat-Európába vagy Oroszország felé? 

– Tehát van egy ország, aminek nem tudjuk, hogy pontosan hol van a határa, nem nemzetközi jogi értelemben, hanem a valóság értelmében. Nem tudjuk, hogy pontosan ki a népessége, kik lesznek Európai Uniós polgárok. És föl kell tennem azt a kérdést is, hogy mennyiben tekinthető államnak Ukrajna – tett fel újabb kérdést Semjén Zsolt, majd kijelentette: Ukrajna nem jogállam, hanem katonai diktatúra. – Ráadásul a legalapvetőbb funkcióit csak a mi pénzünkből, az EU segélyeiből és az amerikaiak fegyvereivel tudja ellátni. Tehát egy kvázi államról van szó, nincs definiált határa, népessége, és nemhogy nem jogállam, hanem katonai diktatúra, tehát semmi realitása nincs, hogy felvegyék az Európai Unióba – nyomatékosította a miniszterelnök-helyettes, és azt is, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy ebből a háborúból kimaradjon.