Szavazhatunk a a Beregi-körre!

A Felső-Tisza-vidék bekerült az Év Kerékpárútja verseny döntőjébe a Beregi-kör túraajánlattal. Kérjük, hogy az alábbi linkre kattintva szavazzatok a Beregi-körre, amely a régió legszebb túraútvonala és nyerje el a Felső-Tisza-vidék idén az Év Kerékpárútja címet, amelyre igazán méltó lenne ez a vidék.

Hogy miért érdemelné meg a Felső-Tisza-vidék ezt a kitüntető címet?

A legnagyobb élmény kerékpárral felfedezni ezt a rendkívül természetközeli térséget és az itt található műemlékeket, örökséghelyszíneket, több okból kifolyólag. Egyrészt kerékpártúrák szervezéséhez nagyon ideális a térség település textúrája, hiszen az Alföldön egyedül itt található aprófalvas településszerkezet, amely nem elhanyagolható a kerékpáros turizmus tekintetében, hiszen nem mindegy, hogy a túra során 5-10 kilométerenként találkozunk lakott területtel vagy 30-40 kilométerenként, ahol látványosságok, pihenési lehetőségek, vízvételi lehetőség, vendéglátó szolgáltatások érhetők el. Másrész a sűrű vonzerőhálózat szintén attraktívvá teszi a kerékpárosok számára ezt a vidéket. A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség vonzerő koncentrációja igen magas, jelentős számban találhatók a régióban olyan látványosságok, amelyek vonzók a túrázók számára. Különösen magas a természetvédelmi területek, középkori templomok, népi építészeti emlékek, kastélyok, kúriák aránya. Lényeges látni, hogy a Felső-Tisza-vidék egy egységes művészetföldrajzi régió az Alföld, Erdély és a Felvidék kontaktzónájában, amely leginkább a középkori templomokon figyelhető meg. Harmadrészt egy nagyon szerethető térségről van szó, amelynek sajátos atmoszférája van számos elérhető szolgáltatás jól reprezentálja ennek a vidéknek az autentikus kínálatát (hangulatos falvak, sajátos építészeti arculat, falusi szálláshelyek, helyi termékek, helyi gasztronómiai kultúra). A Felső-Tisza-vidék kiváló adottságokkal rendelkezik az úgynevezett szelíd/lassú turizmushoz, amely különösen népszerűvé vált az utóbbi időben világszerte. A nagyvárosokban élő emberek keresik azokat a természetközeli, autentikus vidékeket, ahová elvonulhatnak a nyüzsgésből és ahol rendelkezésre az aktív minőségi kikapcsolódás lehetősége. Negyedrészt a térség kiváló adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus számára és ebben a tekintetben az elmúlt években dinamikus fejlődés történt. 
A térség kerékpáros turizmusa nagyjából 15-20 éve kezdett kibontakozni, amikor a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság jelentős erőfeszítéseket tett az árvízvédelmi gátrendszer korszerűsítésére. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztése során ugyanis a régióban a magas árvízvédelmi kockázat miatt a Vízügyi Igazgatóság aszfaltozza a töltéskoronákat két ok miatt. Egyrészt az aszfaltozott töltéskorona stabilizálja a gátakat, másrészt árvíz esetén az aszfaltozott töltéseken könnyebben mozognak a vízügy gépjárművei. És részben ezzel a momentummal teremtődött meg a kerékpárosturizmus feltételrendszere a térségben. Országos léptékben mérve is az egyik legnagyobb kerékpározható hálózattal a Felső-Tisza-vidék büszkélkedhet. A kerékpárutak vonatkozásában elsősorban az árvízi töltéseken emelt kerékpárutak hosszúsága mellett jelentős a külterületi, településeket összekötő kerékpárutak hossza is. 
Összességében nagyon kedvezők az adottságok a kerékpáros turizmus számára a Felső-Tisza-vidéken, minden feltétele megvan a régiónak, hogy a bringások kedvelt célterületévé váljon, azonban egészen az elmúlt évig teljes mértékeben hiányoztak azok a szolgáltatások, amelyek kerékpárosbaráttá tették volna ezt a régiót. Ennek érdekében több kerékpárosbarát fejlesztés valósult meg a Felső-Tisza-vidéken, állami szervezetek (kiemelten Aktív Magyarország államtitkárság, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Közút, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága), a református egyház (kiemelten a Tiszántúli Református Egyházkerület), az evangélikus egyház, számos helyi önkormányzatok, kerékpáros civil szervezetek (kiemelten a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és a Középkori Templomok Útja Egyesület) példaértékű együttműködésében. 2018 és 2023 év között több olyan fejlesztés történt a térségben, amelyek a kerékpárosbarát szolgáltatások hiányán próbálnak oldani, amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy a kerékpáros túrázók komfortosabban érezzék magukat a Felső-Tisza-vidéken. Ezeknek a fejlesztéseknek a célja az volt, hogy a régió ne csak jól kerékpározható, hanem kerékpárosbarát legyen, hogy a kerékpárosok érezzék szívesen látják itt őket, gondolnak szükségleteikre, igényeikre, ezáltal vonzóbbá válik a térség a kerékpáros túrázók számára. 2018-2020 között elkészült Záhony-Vásárosnamény-Csenger-Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen között a 32. és 33. számú kijelölt kerékpáros túraútvonal kitáblázása, amelynek hosszúsága meghaladja a 350 kilométert. Az útvonal kitáblázása egy nagyon fontos mérföldkő a térség kerékpáros turizmusának életében hiszen ezzel létrejött egy egységes, látható, fizikailag is érzékelhető túraútvonal, amelyen több, mint 300 tábla orientálja, segíti a túrázók tájékozódását. 2024. év folyamán folytatódik a 32. számú nyomvonal bővítése Záhony és Kisvárda között, amely már bekapcsolná a Felső-Tisza-vidék észak-nyugati területeit, a Bodrogközt, illetve a Felső-Szabolcsi régiót a kerékpáros turizmusba.
A táblázási program mellett az elmúlt években kerékpárosbarát fejlesztések elsősorban 32. számú és 33. számú nyomvonal mentén történtek. Kerékpáros túraközpontokat és pihenőpontok jöttek létre Lónyán, Vásárosnaményban, Csarodán, Tákoson, Vámosatyán, Beregsurányban, a Barabáson a Kaszonyi-hegynél, Beregsurányban, Tarpán, Tivadaron, Cégénydányádon, Panyolán, Kölcsén, Vámosorosziban, Csengerben, Csengersimán és Nyírbátorban. Kerékpárosbarát szálláshelyek nyíltak Lónyán, Csengersimán, Nyírbátorban, illetve számos helyi szolgáltató csatlakozott a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség által kialakított kerékpárosbarát minősítési rendszerhez, amely egy országos szintű minősítési rendszer. A térség kerékpáros turizmusát közel kétszáz bérelhető kerékpár segíti. A kerékpárok szállítása érdekében kerékpárszállító utánfutók beszerzése is megtörtént, amellyel biztosítható a kerékpárok szállítása a túraközpontok, szolgáltatópontok között. Megújultak a régió kiemelt jelentőségű örökséghelyszínei, környezetükben látogatóközpontok, kerékpáros pihenőpontok, túraközpontok vizesblokkok jöttek létre. 
Számos túraajánlatot alakítottunk ki, kiadványok, túratérképek készültek. A térség bemutatása, népszerűsítése érdekében évek óta szervezett kerékpáros örökségtúrák indulnak a Középkori Templomok Útja Egyesület szervezésében, amelyen évente több száz túrázó vesz részt. Az ifjúsági korosztály számára a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szervezésében 2017 óta indulnak kerékpáros vándortáborok, amelyben évente 450-550 diák vesz részt. A Tiszántúli Református Egyházkerület mintegy öt éve hirdeti meg az Örökségünk táborokat, amely évente 700-800 diákot hoz a régióba, akik vízen és kerékpárral fedezik fel a régiót. Számos helyi kerékpáros civil szervezet hirdet kerékpáros versenyeket. Osztálykirándulások keretében is van lehetőség bringára pattanni. 
A KTE Közlekedésbiztonsági Tagozata, az Aktív Magyarország, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a Magyar Kerékpárosklub szervezésében zajlik az Év Kerékpárútja címért a verseny 2024 tavaszán. Olyan útvonal nyerheti el az Év Kerékpárútja címet, amely elég izgalmas, hogy felvegyék a bakancslistásra, és nyeregbe pattanjanak a túrázók. A versenyben lévő mind a 11 útvonal érdekes látnivalókat – legyen az épített örökség vagy a természet csodája – érint.  A pályázat célja, hogy minél több vonzó bringás helyszínt tegyen ismertté, és emiatt többen üljenek biciklire, hogy aktívan fedezzék fel hazánk tájait. A szavazás az Aktív Magyarország Facebook-oldalán zajlik április 24. éjfélig; a legtöbb kedvelést begyűjtő kép nyeri meg az Év Kerékpárútja címet. 2020-ban a Tatabánya és Tata közötti útszakasz lett a nyertes, 2021-ben a Poroszló és Tiszafüred közötti kerékpáros hidakon vezető vonal volt a közönség kedvence, 2022-ben pedig a Deseda-tavat megkerülő kerékpárút kapta a legtöbb szavazatot. A végeredményt április 25-én hirdetik ki. 
Az Év Kerékpárútja cím megszerzése egy újabb mérföldkő lenne a Felső-Tisza-vidék kerékpárosturizmusának életében, elsősorban azért mert nagy mértékben hozzájárulna a térség ismertségének növeléséhez a túrázók körében. A legnagyobb kihívást az jelenti számunkra, hogy ez a vidék is felkerüljön a magyaroroszági túrázók mentális térképére, amelyhez ennek a címnek a megszerzése nagymértékben hozzájárulna. Kérjük szavazzatok, hogy a varázslatos Felső-Tisza-vidék legyen az Év Kerékpárútja. A szavazás 2024. április 24-ig tart.

Forrás: Örökségtúra / Facebook