Építészettel a bűnmegelőzésért

Már a 19. században vizsgálták a szakemberek, mivel magyarázható, hogy egyes városrészekben magasabb a bűncselekményszám, s arra a megállapításra jutottak, az épített környezetnek is szerepe van ebben. 
– Elég, ha csak azt végiggondoljuk, hol érezzük magunkat nagyobb biztonságban. Ott, ahol nagy, jól kivilágított, átlátható terek vannak, s látjuk az élet jeleit, emberek járkálnak körülöttünk, vagy ott, ahol a madár sem jár, kihalt, lepusztult a környék, egy lámpa sem pislákol, sötét és kietlen minden? – tette fel a kérdést dr. Kovács Attila alezredes. A vármegyei rend­őr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetőjével gyakran beszéltünk arról, hogy mit tehetünk önmagunk és otthonunk védelmében, milyen aktív és passzív biztonsági, vagyonvédelmi eszközök állnak a rendelkezésünkre. Arról azonban már ritkán esett szó, hogy ahol élünk, az is alapvetően kihat erre. 

Fontos alapelvek 

– Az építészeti bűnmegelőzés lényege, hogy egyszerű, fenntartható és gazdaságos megoldásokkal olyan terek, városrészek jöjjenek létre vagy alakuljanak át, amelyek barátságosabbak, növelik a biztonságérzetet, miközben a bűnözőknek azt üzenik, ez nem az ő terepük – foglalta össze a módszer lényegét az alezredes, aki utalt arra is, nem mindig a magas falak, rácsok és kerítések jelentik a legjobb védelmet. 
Az építészeti bűnmegelőzésben négy alapelvet fogalmaztak meg. A természetes felügyelet lényege, hogy élettel teli helyeken, ahol mások is vannak a közelünkben, az emberek és tárgyak elleni erőszak sokkal ritkábban fordul elő. Vagyis az ott tartózkodók révén érhető el a hely felügyelete. A jogosultság ellenőrzése esetén a cél, hogy megállapítható legyen: azok, akik a területet használják, jogosultak-e az ott-tartózkodásra. Ennek szervezett formája, ha biztonsági személyzet végzi az ellenőrzést, természetes módja pedig az, ha a terület használói maguk tudják kiszűrni az illetéktelenek jelenlétét. 
– Azért sem vonzóak az ilyen helyek a bűnözőknek, mert nagyobb a lebukás esélye, több a lehetséges szemtanú – magyarázta a bűnmegelőzési szakember. 
Kapcsolódva a jogosultság ellenőrzéséhez, a birtokviszony jelzése segít kiszűrni a jogtalanul ott tartózkodókat, illetve erősíti a tulajdonosi felelősségérzet kialakulását, ezzel segítve a rendezett és tiszta állapot fenntartását. A terület karbantartása és gondozása, a tulajdonosi felelősségérzethez kapcsolódó alapelv akkor jut igazán érvényre, ha egy területnek van gazdája, aki sajátjának tudja, és felelősséget érez iránta, így megfelelő módon gondozzák, nem hagyják magára. 

Több szereplő összefogása 

– Hogyan lehet biztonságos tereket létrehozni, amelyekre nem telepszik rá a bűnözés? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ az építészeti bűnmegelőzés, ami a világban és hazánkban is egyre népszerűbb és elfogadottabb kreatív bűnmegelőzési irányzat. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács is fontosnak tartja ezeket a környezetet céltudatosan alakító elveket egyre szélesebb körben megismertetni – jegyzete meg dr. Kovács Attila. Hozzátette: az építészeti bűnmegelőzés olyan terület, ahol több szereplő összefogására van szükség a sikerhez, s ebbe éppúgy beletartozik az egyén, mint az önkormányzat, a rendőrség vagy az adott terület tervezője. 
– Jó azt látni, hogy már nemcsak közlekedésbiztonsági, hanem bűnmegelőzési téren is kikérik a rendőrség véleményét egy településrész rendezése, nagyobb épület kivitelezése előtt, mert valóban ezzel is tehetünk a bűncselekmények csökkenése, a bűnelkövetés visszaszorítása érdekében – fogalmazott az alezredes.