A beregi értékeket és kincseket őrzik

A szakmai workshopon Varga János, a vásárosnaményi Beregi Múzeum igazgatója  – akivel Veres Tünde levéltáros beszélgetett – ismertette az intézmény múltját, műtárgyait, programjait, . Varga János etnográfus, muzeológus 2011 óta vezeti az intézményt. Elmesélte, hogy a Beregi Múzeum megalapítása egyetlen ember nevéhez, Csiszár Árpádhoz köthető. – Református lelkészi családban született, a két világháború között a debreceni Tisza István Egyetemre járt, de a teológián kívül érdekelte a régészet, földrajz, a néphagyomány és a történelem is. Bejárt a régészeti előadásokra, szoros baráti kapcsolatot alakított ki az akkori régészekkel, így gyakran meghívták feltárásokra is – részletezte az igazgató, és mutatott egy könyvet, amit a híres debreceni régészprofesszor, Sőregi János dedikált Csiszár Árpádnak. Aztán Kölcsey Ferenc exhumálására Csiszár Árpádot kérték fel régészeti szakértőnek, amit a költő halálának 100. évfordulóján 1938-ban végeztek el. Kölcsey és két rokonának a csontváza volt együtt a régi sírban, Csiszár Árpádnak kellett azonosítani a költő maradványait. 

Lelkész és kutató

 Varga Jánostól azt is megtudtuk, hogy 1950-től a tákosi református gyülekezet lelkésze volt Csiszár Árpád. Aztán 1962-ben egy lelkész kollégájával találkozott, Csallány Dezsővel, a nyíregyházi múzeum akkori igazgatójával, aki felfigyelt arra, hogy a kis falusi pap milyen jól ért a régi leletekhez. Így amikor elindult a megyei múzeumi hálózat szervezése, akkor Csiszár Árpádot bízták meg, hogy a létrejövő vásárosnaményi tájmúzeum alapítója és igazgatója legyen. Gőzerővel neki is állt a munkának, a gyűjtésnek, mindezt a papi hivatása mellett.

 Különleges épületek

 Jelenleg két helyen őrzik a beregi értékeket. A Tomcsányi-kastély épületébe 2007-ben került a gyűjtemény egy része, de a Beregi Múzeum eredeti, központi épülete a Máthé-kúria.

 – A múzeum gyűjteménye és kiállításai 1970-ben kerültek a helyi földbirtokos Máthé család valamikori lakóépületébe, előtte nem volt igazán megfelelő az elhelyezés, több helyszínen, például iskolai alagsorban is volt a gyűjtemény. A Máthé -kúria ezelőtt pártbizottsági épületként működött, de amikor megépítették a mostani városházát és átköltöztek oda, akkor a múzeum megkapta a kúria épületét, 1971-ben pedig megnyíltak az első állandó kiállítások, és ma is itt van a székhelyünk – részletezte a múzeumigazgató, és hozzátette: ez már egy megfelelő épület volt, bár 1995-ig nem volt gázfűtés, majd 2005-ben megkapták a Tomcsányi-kastélyt is, amit elkezdtek felújítani.

Varga János elmesélte a kastély történetét is: 1728-ban építette a vásárosnaményi Lónyay család, konkrétan Lónyai László, jelenlegi barokk formáját fia, ifj. Lónyay László alakította ki, majd lányágon örökölte meg a Tomcsányi család. Tomcsányi Vilmos Pálnak, a felvidéki földbirtokosnak a felesége Vladár Erzsébet Lónyai leszármazott volt. A kastélyban 1945-ig lakott a Tomcsányi család, az államosítás után különböző funkciókat töltött be: legtovább középiskolai kollégiumként működött. Nem fordítottak igazán gondot az épület karbantartására sem. Amikor megépült egy új modern kollégium, üresen maradt a kastély, pusztulásnak indult, benőtte a gaz, így kezdték meg a felújítást 2005-ben. Most már méltó, reprezentatív környezetben látogathatják a kiállításokat és a programokat az érdeklődők.