Újabb lehetőségek nyílnak meg a vidék előtt

Azok közé tartozom, akik maximálisan megértik a gazdák felháborodását, hiszen az Európába Ukrajnából tömegével beáramló ellenőrizetlen mezőgazdasági termékekkel szemben óriási versenyhátrányba kerültek az európai, így a hazai termelők is – mondta el podcast­adásunkban Román István, a vármegyei kormányhivatalt vezető főispán, akit a gazdatüntetésekről, vidékfejlesztésről, a vármegyei foglalkoztatás helyzetéről és a közelgő önkormányzati választásokról is kérdeztünk. 

Több mint 2 éve tart a háború 

A főispán a több mint két éve tartó orosz–ukrán háborúról is beszélt, felidézte azokat a napokat, amikor 2022. február 24-én kitört a háború, s összefogtak a határ menti települések a menekültáradat megsegítésében. Román István hangsúlyozta, ma már nincs akkora nyomás a Segítségpontokon, mint akkor volt, de a mai napig helytállnak a feladatokban az ott dolgozók, s minden segítséget megadnak az Ukrajnából menekülőknek. 
– A vármegyei kormányhivatal munkatársai az első időszaktól kezdve részt vettek a menekültek fogadásában. Láthattuk, hogy azok az emberek, akik Ukrajnából Magyarországra érkeztek, mindannyian azzal a megnyugvással jöttek át a határon, hogy itt biztonságra találnak. A helyiek pedig, ahogy mifelénk szokás itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, jó szívvel fogadták őket, és segítettek mindazoknak, akik egy, a mi számunkra elképzelhetetlen élethelyzetbe, krízisbe kerültek. A legnehezebb pillanatokban óriási erőfeszítéseket tett dr. Tilki Attila, a határ menti térség országgyűlési képviselője és Soltész Miklós államtitkár úr is. Köszönet illet mindenkit, akik ebben a munkában a mai napig is részt vesznek, az önkormányzataink, karitatív szervezetek, egyházak, rendészeti szervek munkatársait. Az első időszak volt a legmozgalmasabb, ha pedig az utóbbi hónapokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy ma már nem érkeznek olyan nagy számban menekültek a határra. Azonban ahogy a háborúnak a dinamikája erősödik és egyre több Ukrajnában az áldozat, s ezzel együtt a sorozási szándékok is jóval erőteljesebbek, megjelentek a zöldhatáron is a háborús frontszolgálat elől menekülő férfiak. Magyarország az első pillanattól kezdve kinyilvánította, hogy mindenkit fogad, függetlenül attól, hogy Magyarországon szeretné-e elképzelni a jövőjét vagy valamerre tovább utazik. Magyarország nem az egyedüli célország Európában, de az első olyan ország, amely biztonságot nyújt a Kárpátalja irányából érkezőknek. Nyilvánvalóan a hozzánk érkező nemzettársainknak valamivel könnyebb a letelepedés, mint a kizárólagosan ukránul beszélőknek – fejtette ki a főispán. 
S mert a szomszédban dúló háborúnak közvetlen hatása van a gazdaságra, sőt, az uniós határozat, mely vámmentességet biztosít az ukrán gabonának és agrártermékeknek, hátrányosan érinti a magyar gazdákat, ezzel a témával folytattuk a beszélgetést. 

A magyar gazdák érdekeit nézik 

– Járom a vármegyét és beszélgetek a gazdákkal. Elmondják, hogy az elmúlt két év, a háború hatásai, a megélhetési lehetőségeiket és egyáltalán a gazdálkodás jövőjébe vetett hitüket rendkívüli módon megingatta a mostani helyzet. Az Európai Unió úgy döntött, hogy segíti Ukrajnát, és azokat a korábbi tilalmakat, szabályozásokat, ellenőrzéseket, amelyeket végrehajtott a mezőgazdasági termékek beérkezése során, most félreteszi. Ennek következtében sokszorosára növekedett az Európába érkező ukrán mezőgazdasági áruk mennyisége, nemcsak a gabona, hanem más mezőgazdasági termékek is. Az uniós döntés, ami az ukrán áruk exportjának kedvez, rontja a hazai gazdák versenyképességét, veszélyezteti megélhetésüket, és nem utolsósorban a hazai lakosságra nézve sem előnyös bármit beengedni a határon. Elég, ha azt vesszük figyelembe, hogy az ukrán gazdáknak lazább élelmiszer-biztonsági szabályokhoz kell igazodniuk, így rövid és középtávon már mi, fogyasztók is érzékelhetjük, hogy ellenőrizetlen dömpingtermékek lepik el Európát. Úgyhogy én azok közé tartozom, akik maximálisan megértik a gazdák ebbéli felháborodását, és jómagam is azzal értek egyet, hogy az európai, illetve a magyar gazdák érdekeit védenünk kell, nem szabad mások mögé sorolni őket – állt ki a magyar gazdák mellett Román István főispán, s szóba kerültek az idei agrártámogatások is. 
– Ebben az évben több mint 50 felhívás jelenik meg a vidékfejlesztési pályázati kiírások között. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy vármegyénkben a gazdák, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalatok, cégek nagy kedvvel és hatékonysággal pályáztak ezen a célterületen. A vidékfejlesztési források 20 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe érkezett, és itt hasznosult, reméljük, hogy ez a kedv megmarad a jövőben is. Az új programozási ciklusban a Magyarországra érkező forrásokat a magyar állam megtoldotta, így az 5 ezer milliárd forintot is meghaladja az a keretösszeg, ami az elkövetkezendő években pályázható lesz, a gazdák élhetnek a technológiaváltás lehetőségével, s prioritás marad az élelmiszer-feldolgozó ipar és az öntözés fejlesztése is – derül ki a beszélgetésből. 

Bővülő foglalkoztatás 

– Kettősség jellemzi vármegyénk munkaerőpiacát – folytatta a foglalkoztatást érintő kérdésekkel a főispán. – Vármegyénkben egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerő-túlkínálat, ami térségenként, foglalkoztatási ágazatonként teljesen eltérő képet mutat. Köztudomású, hogy egy komoly ipartelepítés indult Nyíregyházán, ahol több ezer új munkahely jön létre. Nyilvánvalóan ez lehetőséget fog arra biztosítani, hogy akik munkát keresnek, még könnyebben találhatnak is. A munkaadók oldaláról megközelítve a kérdést, valóban fontossá válik, hogy azt a munkaerőigényt, amit a betelepülő cégek jelezni fognak, tudjuk-e majd biztosítani? Emiatt is szükséges a munkaerő-tartalék mobilizálása. A munkaerőpiac egy állandóan változó és dinamikus világ, a fejlesztések azok előtt is új perspektívát nyithatnak, akik előrébb szeretnének lépni, de a jelenlegi munkahelyükön ezt nem tudják megtenni. A szakképzett munkaerőért tovább folytatódik a verseny, ami a béreket felfelé hajthatja, s ez egyértelműen a munkavállalóknak kedvez, ugyanakkor gyorsítja a térség felzárkózását is – tette hozzá Román István, akivel néhány szót a területfejlesztésről is váltottunk. A főispán visszatekintve az elmúlt évekre, felidézte, bőségesen érkeztek területfejlesztési források is vármegyénkbe, s hogy kiemeljen egy célterületet az útfejlesztéseket említette. 
– Az egyik legfontosabb beruházás jelenleg az M49-es folytatása, a gyorsforgalmi út Mátészalka–Csenger–Szatmárnémeti útvonalon biztosítja majd a kapcsolatot Románia felé. Az M3-asról letérve Mátészalka irányába látható, hogy az első ütem munkálatai jól haladnak. 
A közelgő önkormányzati választásokról is kérdeztük a főispánt, aki elmondta, a személyes tapasztalata az, hogy a vármegye lakosságának többsége elismeri a településvezetők helyi közösségekért végzett lelkiismeretes és eredményes fejlesztőmunkáját, így arra lehet számítani, hogy a legtöbb esetben ezek a sikeres polgármesterek újra megkapják a bizalmat választóiktól. 
(A főispánnal készült teljes beszélgetést meghallgathatják hírportálunkon, a www.szon.hu oldalon.) KO