Kardcsörtetés és ágyúszó az iskolában

Hatalmas kihívásokkal néz szembe az oktatás napjainkban, amelynek részben a digitális fejlődés az oka. A mai fiataloknál nem biztos, hogy működnek a korábbi tanítási módszerek: már nem kötik le a gyerekeket a történelemórákon elhangzott évszámok, nevek. 

Kisfilmekkel népszerűsítik 

Az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány olyan kulturális videótartalmak készítésével foglalkozik, amelyekkel bővíteni szeretnék az emberek ismereteit és megerősíteni őket nemzeti identitásukban. Történelmi animációs oktatófilmekkel dolgozzák fel hazánk múltjának jelentős eseményeit, harcait és korszakait. Ilyen legutóbbi kisfilmjük, az Elfeledett viadalok is, amelyben kevésbé ismert csatákat mutatnak be, ráadásul az ismert magyar színészt és szinkronhangot, Csőre Gábort kérték fel narrátornak. Hasonló sikert aratnak a Zanza pár perces videói, amelyek megkönnyítik a tanulást. Vannak, akik az ilyen rövidebb mozgóképes anyagokban látják a jövőt. 

Bevonhatók az elkészítésbe 

Tózsa István, az NJE – MNB Tudásközpont, Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ munkatársa és Baltavári Tamás, a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft.; Történelmi Animációs Egyesület munkatársa szerint olyan történelmi játékfilmekre lenne szükség, amelyek rövid epizódokra bonthatók, internetes platformon terjednek, 3D animációs applikációkra épülnek, készítésükbe pedig a fiatalabb generációk is bevonhatók. Ezekkel a tartalmakkal pedig a gyerekek hozzájuthatnának ahhoz a tudáshoz, ami a tankönyvekből is elsajátítható. 
– A magyar identitástudatot hazánkban a legfiatalabb, az alfa és a Z generációk körében kellene „eladni” – írja a két szakértő a Nemzeti identitás és szuverenitás a Metaverzumban című könyvben. Kérdés azonban, hogy mennyire lennének működőképesek az Autentika tevékenységeihez hasonló módszerek az iskolákban, illetve az, használnak-e hasonló praktikákat a pedagógusok. 

A tanórák része a filmvetítés 

– Mivel manapság hatalmas kihívást jelent fenntartani a gyerekek figyelmét 45 percen keresztül, szükség van a folyamatos módszertani megújulásra, hiszen ma már az öt évvel ezelőtt bevált gyakorlatok sem feltétlenül hatékonyak – nyilatkozta lapunknak Árva Mónika, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium orosz–történelem szakos tanára. Úgy véli, be kell látni, hogy erre az egyik leghatásosabb eszköz a digitális tartalom beillesztése a tanítási órákba, s ennek előfeltétele, hogy a tanárok rendszeresen képezzék magukat. 
– A digitális világban az innovatív tanítási technikák alkalmazása szükségszerű, sőt a hatékony és eredményes oktatás elengedhetetlen feltétele. Éppen ezért az audiovizuális tartalmak egyre nagyobb szerephez jutnak – folytatta és elárulta: ennek érdekében a legtöbb termet digitális táblákkal szerelték fel, ennek pedig már lett is eredménye: megnőtt a gyerekek órai aktivitása, és nyitottabbá váltak. 
– Azt is észrevesszük, hogy a gyerekek egyre nehezebben tudnak hosszabb időn keresztül egy dologra koncentrálni, így az öt-tíz perces videók, kisfilmek kiváló segítséget nyújtanak a szaktanároknak az ismeretátadásban, megszakítva az óra monotonitását – emelte ki a pedagógus, és hozzátette: az animált videók sikeresen felkeltik a diákok figyelmét, szemléletesebbé, változatosabbá, könnyebbé teszik számukra az információk befogadását. 
– A tanulók sajátos formában ismerhetik meg az adott történelmi eseményeket, irányított megfigyelési szempontok alapján pedig megérthetik a korszak szokásait, öltözködését, a háborúkban alkalmazott harcmodort. Az ilyen filmek leegyszerűsített képi világa sokkal befogadhatóbbá teszi a történelemtanulást – mondta Árva Mónika, és elárulta: iskolájukban is népszerűek az Autentika vagy épp a Zanza munkái, de a diákok nagyon szeretik a Nemzeti Köznevelés Portál okostankönyveiben fellelhető rövid animációkat és a Tökéletlen történelem rajzfilm­sorozatot is. 
A szaktanár elmondta: a mai történelemoktatás középpontjában a magyar történelem és kultúra mélyebb megismertetése áll. – A tanítási órákon levetített animációs filmekben szereplő hősök, a nagy magyar sikerek és kudarcok azonosításával tudatosítjuk a gyerekekben, hogy mindannyian egy közösség, a magyar nemzet tagjai vagyunk, s ápolnunk, őriznünk kell a kultúránkat. Így formálhatjuk a ránk bízott, felnövekvő generáció identitástudatát, énazonosságát, egészséges személyiségfejlődését és szocializációját. 
Az akár öt évvel ezelőtt bevált gyakorlatok ma már nem feltétlenül hatékonyak Árva Mónika