Behurcolt veszettség ellen küzdenek  – a  kóbor állat ki is lőhető

A 2023 szeptemberétől induló járványban vármegyénkben több mint 20 esetben igazolták a veszettséget, ami már érintett szarvasmarhát, aranysakált és macskát is, ezért fokozott járványügyi intézkedések léptek életbe. Szatmártól egészen Záhonyig minimum 90 napra ebzárlatot, fokozott ellenőrzést rendeltek el a hatóságok. 

– Azokon a településeken, amelyek veszettségfertőzöttséggel érintettek – többek között Tiszabecs, Magosliget, Uszka, Gacsály, Tiszakóród, Ajak, Milota – állami forrásból megtörtént, illetve elkezdődött az érvényes veszettségoltással nem rendelkező állatok vakcinázása, ami érinti a kutyákat és macskákat is – hallhattuk dr. Tamás Péter Ferenc vármegyei főállatorvostól, aki felelős állattartásra, nagyobb odafigyelésre kéri az állatok – legyenek azok házi kedvencek vagy szabadon tartott jószágok – gazdáit. 

Vigyázzunk az állatokra!

Magyarországon évente kétszer immunizálják a rókákat, a csalétekben kijuttatott vakcinát repülőgépről, illetve ahol ez nem lehetséges, ott kézzel szórják ki, majd a kilőtt állatokban vizsgálják is, hogy felvették-e a vakcinát. Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai program eredményes, az esetek az orosz–ukrán háború kitörését követően váltak gyakoribbá. 

– Információink szerint, az ottani veszettségmentesítési programot nem tudják olyan hatékonysággal végrehajtani, mint korábban, így a fertőződés esélye nagyobb. A mostani esetek arra utalnak, hogy behurcolt betegségekről beszélhetünk, ami sajnos az itteni melegvérű állatokat is veszélyezteti – kerestük az okokat dr. Tamás Péter Ferenccel. Az itthoni intézkedések pedig széleskörűek, a rókaállomány gyérítése és a fokozott felügyelet mellett elrendelték az ebzárlatot is.

– Az ebzárlattal érintett településeken minden kutyát és macskát úgy kell tartani, hogy azok más állattal ne érintkezhessenek, az udvarról ki ne szökhessenek, sétáltatni pedig csak pórázon és szájkosárral lehet – ismertette a főállatorvos, aki emlékeztetett rá, hazánkban 3 hónapos kor után minden kutya évenkénti veszettség elleni oltása kötelező, macskáknál pedig, különösen a jelenlegi járványhelyzetben, ajánlják a vakcina beadását. 

– Az itt igazolt esetekben a veszettségben elhullott kutyák vagy oltatlan kóbor ebek voltak, vagy olyan, gazdás állatok, amelyeknek még nem kezdődött el a vakcinázásuk, ahogy a macska is gazdátlan jószág volt. Azokon a településeken, ahol az elhullott, fertőzött tetemeket találták, megkezdődött minden oltatlan állat beoltása. A központi költségvetésből érkezett erre forrás, az illetékes állatorvosok az önkormányzatokkal közösen vesznek részt ebben – fejtette ki a főállatorvos, aki a szabadon tartott állatok gazdáitól is fokozott figyelmet és óvatosságot kért, utalva a kint legeltetett fertőzött szarvasmarhára, amelyet tavaly novemberben azonosítottak.

– Az elhullottan talált vadállathoz nem szabad hozzáérni, jelenteni kell az állatorvosnak, az állategészségügyi hatóságnál, vagy a területileg illetékes vadásztársaságnál – mondta a vadon élő állatokkal kapcsolatban. Minden esetben központi laboratóriumba kerül a minta, amiből megállapítják, veszettségfertőzés áll-e a hátterében.

Veszettségre utaló jelek

A veszettség heveny, agy- és gerincvelő-gyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegítheti, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség. Sajnos, az ember sem védett a veszettség vírusa ellen, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre. Akit kutya/macska támadott vagy mart meg, illetve vadon élő állattól sérült meg, haladéktalanul forduljon orvoshoz – hangsúlyozta dr. Tamás Péter Ferenc, s nem véletlenül, hiszen a január végén Milotán egy veszett kóbor macska emberre támadt. Még abban az esetben sincs probléma, ha az ilyen állat megharap valakit, mert a megbetegedés kialakulása megakadályozható a veszettség elleni, időben beadott, sorozatoltással.

– A rendellenesen viselkedő, idegrendszeri tüneteket mutató állat mindenképp a fertőzöttség gyanújára ad okot – mondta a vármegyei főállatorvos, aki példaként említette, ha például a róka embert látva nem menekül el, ha a kutya vagy a macska agresszív, támadó magatartást mutat, a járása bizonytalan, de ugyancsak gyanús jel a nyáladzás, nyelési nehézség, a görcsös roham – sorolta a szakember, de szelídebb állatok esetében elmaradhat a dühöngés – ez a csöndes veszettség –, ott elsősorban a bénulásos tünetek figyelhetők meg. 

Dr. Tamás Péter Ferenc elmondta, folyamatosan elemzik a helyzetet, és megtesznek mindent az állatok és emberek védelme érdekében, ebben számítanak a lakosság felelős magatartására is. Az elrendelt intézkedéseket a Nébih és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi.

Az ebzárlat szabályait be kell tartani és tartatni

A vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei fórumon ismertették a veszettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és teendőkről a térség polgármestereit, oktatási intézmények és vadásztársaságok vezetőit Fehérgyarmaton. 

Az ebzárlat már vármegyénk több mint 110 települését érinti, köztük van Vásárosnamény is. Deák Ferenc, a város jegyzője lapunknak elmondta: a fórumon is elhangzott, minden tulajdonos nagyon vigyázzon arra, hogy az állata ne szökhessen ki az udvarról, ugyanis a vadászok joga és kötelessége ebzárlat idején a külterületen gazdátlanul kóborló jószágok kilövése.

– Mindannyiunk közös érdeke megvédeni az állatokat, minél kisebb lehetősége legyen annak, hogy egy veszett állat megfertőzzön egy másikat, esetleg a vírust ember kaphassa el – utalt a felelős állattartás fontosságára a jegyző, aki hozzátette: belterületen az önkormányzatok feladata a kóbor ebek befogása. – Mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen van két közterület-felügyelőnk, akiknek munkaidőben az is a feladatuk, hogy a kóbor ebekre figyeljenek, a gazdákat pedig figyelmeztessék, hogy pórázon és szájkosárral kell a kutyát sétáltatni. Mint szinte minden településen, nálunk is az a legnagyobb gond, hogy nem tudjuk hová tenni a befogott állatokat. Két hónappal ezelőtt minden gyepmesteri teleppel és állatmenhellyel felvettük a kapcsolatot, de nem tudnak több kutyát befogadni. Abban az esetben, ha veszettségre utaló tüneteket, jeleket látunk az állaton, akkor annak elszállításában az állategészségügy a segítségünkre lesz, ám bízom benne, erre nem kerül sor, ami azt jelenti, hogy Vásárosnaményban nem találnak majd veszett állatot – tette hozzá Deák Ferenc, aki megjegyezte: a városban található menhely pedig csak akkor tud újabb állatot befogadni, ha van olyan eb, ami gazdára talál. Végül arra kért mindenkit, figyeljenek egymásra, különös tekintettel az állatokra, pláne ha az idegen, ismeretlen jószág.