Az agráriumban rejlő lehetőségek tárháza végtelen

A mezőgazdaságban megjelenő digitalizáció, a Közös Agrárpolitika, a fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés, a vármegyei beruházások, a vidékfejlesztés aktuális kérdései és a jó gyakorlatok is a központi témái voltak a PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézete közös rendezvényének. A keddi program résztvevői nemcsak informatív előadásokat hallhattak: vármegyei és helyi termékeket ismerhettek meg, de finom sajtokat, mézet és sült tököt is kóstolhattak.

Mészáros Éva, a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány Enterprise Europe Network irodavezetője köszöntötte a megjelenteket és az eseményhez online térben csatlakozókat, s reményét fejezte ki, hogy a résztvevők olyan hasznos információkkal gazdagodnak, melyek segítik a mindennapjaikat. Czomba Csaba, a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: mindig fontos volt a számukra, hogy a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozókkal foglalkozzanak, egyrészt a mikrohitelezés szempontjából, másrészt az Őstermelő című szaklapban megjelenő cikkekkel folyamatosan tájékoztatják az agrárszektorban tevékenykedőket az aktuális témákról, s az újdonságokról, immár online formában. – A mai konferenciára úgy kértük fel az előadókat, hogy az érdeklődők tájékoztatást kapjanak egyrészt az unió közös agrárpolitikájának következő időszakáról, s az európai digitális innovációs hálózatról is, amelyben az agrárszektorban tevékenykedőknek aktívan részt kellene venniük, de növénytermesztésről, s állattenyésztésről is nélkülözhetetlen ismereteket kapnak a mezőgazdaságban dolgozók, termelők – fogalmazott Czomba Csaba. – Fontos az is, hogy együttműködések és szakmai kapcsolatok alakuljanak ki a különböző területekről érkezők között, ezért is hívtuk el azt a húsz kiállítót, termelőt, akik bemutatják a termékeiket – tette hozzá.

Támogatói háttér

Dr. Gégény Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal igazgatója a térség agrárgazdaságáról osztotta meg a gondolatait a jelenlévőkkel, és arról is beszélt, hogy a vármegye gazdaságában milyen szerepe van a kormányhivatalnak. – Nem gazdasági szereplők vagyunk, hanem a jog alkotói, az akarat végrehajtói, ez megjelenik a kormányhivatal szakmai munkájában. Több olyan főosztályunk van, ami kifejezetten kapcsolódik az agráriumhoz, és a gazdaságfejlesztéshez. Az egyik ilyen az agrárügyi főosztály, ami fontos feladatokat lát el: ilyen a növény- és talajvédelem, vagy a kártalanítási eljárások lefolytatása. Sajnos nincs olyan év, amikor ne kellene nagy számban kártérítéseket megállapítani – sorolta dr. Gégény Zoltán és néhány természeti jelenséget is megemlített, amelyek jelentős károkat okozhatnak az agráriumban. Bemutatta az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály működését is, ami a hazai és uniós források elosztásában vesz részt. – A foglalkoztatási szakterületről sem szabad elfelejtkeznünk, hiszen nagyon fontos, hogy a munkaerő-piacon rendelkezésre álló szabad kapacitásokat megpróbáljuk összehozni a munkaerő-hiánnyal küszködő gazdasági szereplőkkel. Az elmúlt évtizedben jelentős változás történt a vármegye munkaerő-piacán: korábban 20 százalék feletti munkanélküliségi rátát is mértünk, ez a KSH adatai szerint most 8-9 százalék, ami jelent egyfajta gazdasági tartalékot, de az, hogy a munkanélküli ellátásban részesülők döntő többsége csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy sajnos még azzal sem, jelentős korlát. Hagyományosan agrárvármegye vagyunk, ahol nemcsak a termelés, de a feldolgozóipar is jelentős fejlődésen ment keresztül. A hagyományos agrár szereplők mellett megjelentek a különböző nagyipari befektetők is, számos ipari park alakult ki – részletezte a kormányhivatal igazgatója, aki kiemelte a nyíregyházi ipari park fejlesztéseit, illetve azt is, hogy a vármegye gazdaságának átalakulásában a gyorsforgalmi utakat érintő beruházások is sokat jelentenek.  

Szoros együttműködés

Dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettese hetedik alkalommal állt e kezdeményezés élére. – Az alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem együttműködése nagyon biztos lábakon áll, és reméljük, hogy ez a gyümölcsöző kapcsolat még tovább erősödhet. Az agrárium szerepe erős a vármegyénkben akár a foglalkoztatásban, akár a vidékfejlesztésben. A Nyíregyházi Egyetemen és jogelődjében 1961 óta van felsőfokú agrárképzés, amit újabb és újabb szegmensekkel igyekszünk bővíteni, ilyen például a gyógy- és fűszernövény felsőfokú szakképzés – sorolta a rektorhelyettes, és hozzátette: nagy öröm, hogy az idén az egyetem első volt a hallgatói létszám növekedésében, hiszen megduplázták az intézménybe érkezők számát, ami a Műszaki és Agrártudományi Intézetnek is köszönhető.

Sarkadiné Ruzsinszki Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatóságának vezetője előadásában hosszasan ecsetelte, hogy mit tartogat a Közös Agrárpolitika (KAP) az európai uniós gazdák számára 2024-ben. Miután bemutatta ennek történetét, s a szubvenciós rendszer működését, arról is szólt, hogy jelenleg is komoly viták folynak a rendszer reformjáról, majd bemutatta a fenntarthatóságot elősegítő támogatásokat, hazánk KAP Stratégiai Tervét, illetve a terv módosításainak módszertani kérdéseit vázolta.

Az esemény előadásainak témái között szerepelt az agrár Európai Digitális Innovációs Központok szerepe, bemutatták a digitális technológiák alkalmazásának lehetőségeit, de az érdeklődők megismerhették a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem, valamint a vidékfejlesztés aktuális kérdéseit is. 

Az előtérben a helyi termékek mellett egy hatalmas permetező drónt is megnézhettek a résztvevők. Tóth Lajos Gergő, a Magyar Vidékért Kft. képviselője elmesélte, hogy a mezőgazdaságban a permetező drónokat már jó pár éve használják, kamerás drónokkal pedig vadkár- és növényegészségügyi felméréseket végeznek. Hőkamerás drónokkal napelemparkokat vizsgálnak, a vadászok előszeretettel keresik vele a vadakat, de meteorológiai vizsgálódásoknál is bevetnek drónokat. A jövőben pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek, hiszen Kínában például működnek már két fős személyszállító drónok, s csomagszállításnál is használják ezeket az eszközöket.