Ritkán ugyan, de előfordul

A Kárpát-medencében katasztrofális méretű földrengések nagyon ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször előfordultak, és a jövőben sem zárhatók ki – olvasható a foldrenges.hu oldalon, ahol a legnagyobb hazai rengéseket is összegyűjtötték.
A Kárpát-medence valaha feljegyzett, legnagyobb kárt okozó földrengése 1763. június 28-án történt Komárom térségében, s azért számít különlegesnek, mert sok halálos áldozatot követelt, és az anyagi károk is jelentősek voltak. Érdekesség, hogy az uralkodó, Mária Terézia utasítására részletes összeírás született a környező falvakban, illetve a Komáromban esett károkról, amelyekből a magnitúdóra, illetve az epicentrum helyszínére is lehetett következtetni.

A város harmada elpusztult  

A komáromi földrengés során 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült, a város harmada pedig szinte a földdel vált egyenlővé. Közel majdnem háromszáz épület teljesen elpusztult – közöttük hét templom –, több száz pedig súlyosan megrongálódott. Nagyok voltak az épületkárok Győrben is, ahol a belváros összes háza megsérült. A következő évtizedekben többször is ismétlődtek a földrengések ebben a térségben, bár azok erőssége szerencsére elmaradt az 1763-astól. Akkoriban egyértelműen e régió volt Magyarország szeizmikusan legaktívabb területe, ami az építkezési szokásokban is megnyilvánult.

Iszapkráter keletkezett

Kecskemétet 1911. július 8-án  5,6-es rengés rázta meg. Az első földmozgást erről a területről 1739-ben jegyezték fel, 1911-ig 84 földrengést regisztráltak. A kárbecslő bizottság megállapította, hogy összesen  1269 lakóház sérült meg – az ingatlanok közel egyharmada. Volt néhány olyan épület, amelyben 2 ezer korona feletti kár keletkezett.
Az 1985. augusztus 15-én reggel történt, 4,9-es erősségű földrengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat, de az epicentrális területtől távolabb, a Balaton környékén is megsérült néhány épület.
Az 1956. január 12-én Dunaharaszti környékén kipattant, 5,6-es erősségű földrengést, ami az egyik legnagyobb károkat okozó rengés volt a XX. században, több mint harminc szeizmikus esemény előzte meg. A földmozgást regisztrálta a budapesti, a kalocsai, a kecskeméti, a szegedi, a bécsi és a campulumi szeizmológiai állomás is, így műszeres mérésekből lehetett kiszámítani a magnitúdóját. Dunaharaszti 3500 épületéből 3144 megsérült, de halálos áldozatai is voltak a rengésnek.  Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkő ledőlt, ez utóbbi településen 3 centiméter széles repedés keletkezett a felszínen, és néhány 4 centiméteres átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek – olvasható a foldrenges.hu-n. 

KM

Kép: Berhidán 1985 nyarán rengett a föld | Fotó: foldrenges.hu