Módosult a törvény, kevesebb lehet a per

Az elmúlt hetek híradásaiban többször is lehetett hallani, hogy a vadászati törvény változásával július elsejétől szinte minden esetben a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt. A vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Megtévesztő kiemelések 

Fazekas Gergelyt, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének titkárát kértük meg arra, hogy értékelje olvasóink számára a törvénymódosítás lényegét. 
– A híradások csak egy-egy részt emeltek ki a változásból, és ez megtévesztő lehet, ugyanis két lényeges jogszabály van, ami a vadbalesetek esetén irányt mutat. Az egyik a Polgári törvénykönyv, ami nem változott meg, a másik a vad védelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény, s mindössze ennek a szövegében volt egy módosítás, vagy inkább nevezzük pontosításnak. 
– A Polgári törvénykönyv továbbra is azt mondja ki, hogy veszélyes üzemek találkozásakor – ilyen a közlekedés és a vadgazdálkodás is – minden fél viseli a maga kárát, ha a kár bekövetkezése egyik félnek sem róható fel. Akkor is, ha ez akár pár százezer forint vagy éppen milliós nagyságrendű. Ebben tehát nem történt változás, ez továbbra is így van – magyarázta a szakember. 
– A vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény azt mondja ki, hogy a veszélyes üzemek találkozásánál, ha egyik félnek sem róható fel a kár, akkor az köteles a kárt megtéríteni, akinek a működése során a balesethez vezető rendellenesség bekövetkezett. Ez a pont volt az, aminek az értelmezése mindig problémás volt, hiszen nem volt pontosan megfogalmazva, hogy mondjuk a vadgazdálkodás esetén mi tekintendő rendellenességnek.

Független a vadásztársaságtól 

– Az újonnan bekerült paragrafus egyértelműen kimondja, s itt most hadd idézzem a törvény szövegét, hogy immár „nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll összefüggésben”. 
– Ezzel gyakorlatilag nevesítésre került, hogy melyek azok az esetek, amikor a vad úgy kerülhet az úttestre (vagy lakott területre), hogy az független a vadásztársaság tevékenységétől, és ezekben az esetekben mentesíti a vadásztársaságot a felelősség alól. Hangsúlyozni szeretném, hogy eddig is ebbe az irányba mutatott a jogalkotó szándéka, csak nem voltak így konkrétan megfogalmazva a lehetséges esetek, s emiatt számos értelmezési lehetőség, illetve jogi vita adódott. A módosítás értelmében például, ha az őzek egymást kergetve kerülnek az úttestre, és ott elüti az autó valamelyiket, úgy az a vad természetes életjelensége miatt következett be, és a vadásztársaság nem tehető felelőssé a kárért. 
– Így baleset esetén a bíróságon sem követelhető a vadásztársaságtól, hogy fizesse ki az autóban esett kárt. Ez a jogszabályi módosítás egy régóta meglévő problémát orvosolt, a napi gyakorlatot követte le, és várhatóan jelentősen könnyíti majd az ügyvédek-ügyészek munkáját is. Vélhetően az egyértelműbb felelősségi viszonyok miatt kevesebb lesz a peres ügy is – tette hozzá Fazekas Gergely. 
Mivel a törvénymódosítás érinti a gyorsforgalmú utakat és az autópályákat is, kíváncsiak voltunk a Magyar Közút Nonprofit Zrt. álláspontjára is. Pécsi Norbert Sándor kommunikációs osztályvezetőtől a következő tájékoztatást kaptuk: „A közútkezelőknek eddig is gondoskodniuk kellett arról, hogy a kezelésükben lévő utak közlekedésre biztonságos állapotban legyenek. Ehhez hozzátartozik a vadvédelem is, amely kötelezettséget az új jogszabály a gyorsforgalmi utak tekintetében nevesített.

Csak gátolni lehet a feljutást 

Az előírások alapján a gyorsforgalmi utakon vadvédő hálók vannak a közúti területek mellett, hogy megakadályozzuk a vad pályára jutását, illetve egyes szakaszokon külön vadátjárók is találhatóak. A vadaknak a közutakra történő feljutását csak gátolni lehet, de teljes mértékben megakadályozni nem, egy autópályát sem lehet hermetikusan elzárni az állatok elől, hiszen ahol az autók fel- vagy lehajtanak, bejuthatnak. Közútkezelői oldalról a fő- és mellékutak tekintetében a lehetőségeink korlátozottak, de arra hívjuk fel a közlekedők figyelmét, hogy azokon a szakaszokon különösen figyeljenek, ahol vadveszélyt jelző táblák vannak kint” – olvasható a tájékoztatásban. 

MML 
 

Kép: Az autópályákat sem lehet hermetikusan lezárni a vadak mozgása elől |Illusztráció: MW/Nagy Norbert