2023.10.18. 11:30
Lombhullástól a gyöngyvirágig
Módosított célokkal, új néven társulássá szeretne alakulni a Keleti Kapu Ökotermesztők Egyesülete.
Az erdők megőrzése természetvédelmünk fontos, de nehéz feladata
Az ártérből kiemelkedő szintek viszonylag magasabban fekvő részeit zárt homoki tölgyesek, vagy más néven gyöngyvirágos-tölgyesek borítják. A homok fontos ökológiai tényező, sajátos vízgazdálkodási viszonyokat biztosít azzal, hogy felszíne könnyen kiszárad, de viszonylag kisebb mélységben már tartósan nedves. Az erdőirtások következtében a zárt lombkoronaszintű homoki gyöngyvirágos-tölgyesek már nagyon megfogyatkoztak, de például itt, a Nyírségben is fennmaradt néhány állományuk, melyek sok védett növényfajt rejtegetnek. A zárt homoki tölgyesek Alföldünk ősi vegetációjának igen megritkult természeti értékeit képezik, ezért megőrzésük természetvédelmünk fontos, bár igen nehéz feladata.
Új forma, új elnevezés
A nyírségi tájnak ez a fentebb taglalt botanikai öröksége, a Sóstó-erdői homoki gyöngyvirágos-tölgyes tálcán kínálja az új elnevezést a jövőjét új szervezeti formában folytatni kívánó Keleti Kapu Ökotermesztők Egyesületének. Az átalakulási előkészületekről, a szervezeti forma és vele együtt a tevékenységi célok megváltoztatásának okairól dr. Ratkos József elnök adott tájékoztatást lapunknak.
Okok csokorban
– Az egyesületünket terveink szerint átalakítjuk a Keleti „Gyöngyvirágos-Tölgyes” Nonprofit Ökológiai Termesztők Társulássá, a rövid nevünk a „Keleti Ökológiai Termesztők Társulása” lesz. A család kérésére el kell hagynunk a Veisz János név használatát. A nemzedékváltás szükségszerűségének következtében szerepkörünk egyre inkább a nyírségi tájkörzet lokális feladatmegoldásának előmozdítására törekszik. Az agráriumban tevékenykedő családi vállalkozók átlagéletkora a szatmár-beregi részen 65 esztendő. Az őstermelők munkaerőgondokkal küszködnek, a gyermekeik más területen érdekeltek. Az alma és más gyümölcsök felvásárlási ára sokszor nem fedezi az önköltséget, a szántóföldi növénytermesztés nem rentábilis, az energiahordozók ára pedig olyan magas, hogy termelésre fordítani nem gazdaságos – mondta Ratkos József.
– A vállalkozók életkora miatt a teherbírásuk sem olyan már, mint volt a korábbi, lelkesedéstől fűtött időkben. Némelyek a vidéki turizmusból próbálnak megélni, vidéki gasztronómiai kínálatukat propagálva, csábítva a városok lakóit. Kürtőskalács, kecske- és bárány-, valamint tehénsajtok, -túrók, -vajak, natúr és vákuumcsomagolt kézműves termékek jelentenek számukra még egy kis jövedelmet a lekvárok és párlatok, gyümölcssűrítmények mellett. A méhészek szenvednek a méheket erősen gyérítő parazitáktól és az ezzel járó betegségektől. A nagy szárazság és a virágzás idején a környezetben használt kemikália jelenléte, továbbá a vadállomány károkozása miatt elkedvetleníti a gazdákat.
Többet segíthetnek
– Az egyenként jelentéktelennek látszó tényezők „összerakódnak”, ami megterhelő lelkileg is. A jelenlegi egyesületünk nem sokat tud tenni a szolidaritáson túl. Ezért gondoltuk, hogy választunk egy kevésbé egységes szervezeti formára épített, szigorú elszámolási kötelezettséggel nem járó, nonprofit társulási formát, amelyet a törvényi keretek is elősegítenek – fejezte be az okfejtését dr. Ratkos József, aki a tervek szerint a társulás elnöki posztját fogja betölteni, és aki abban bízik, hogy az új szervezeti formában hatékonyabban tudják segíteni az agráriumot.
