Amit elveszítenek a réven, megnyerik a vámon

Egy éve, 2022. október 18-án adták át az East-West Gate (EWG) intermodális logisztikai terminált Fényeslitkén. Az azóta eltelt időszakról, az orosz–ukrán háború okozta gazdasági és logisztikai hatásokról beszélgettünk a napokban Tálosi Jánossal, az East-West Gate Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatójával.

Egy éve működik a terminál, de az orosz–ukrán háborús helyzet semmit sem csitult. Milyen hatással van a forgalomra a háború? 

Alkalmazkodtunk a háború miatt megváltozott helyzethez, hiszen kelet felől nem jutnak át Ukrajnán a tehervonatok, így a kínai konténerforgalommal egyelőre nem számolhatunk. De az ismert mondást átfordítva, amit elvesztünk a réven, azt megnyerjük a vámon. Az Ukrajnában termelt mezőgazdasági termékeket ugyanis korábban a Fekete-tengeren keresztül szállították Európa és Afrika felé, most azonban főleg vasúton, így az East-West Gate terminál forgalmának túlnyomó részét is az ukrán gabonafélék és nyers étolaj átrakása adja. Reméljük, hogy hamar véget ér a háború. Akkor pedig nemcsak az Ázsiából újra érkező forgalom ad majd munkát, hanem Ukrajna újjáépítése is. El sem tudjuk képzelni, hogy ez mekkora feladatot jelent majd.

Mennyire kellett újragondolni a terminál működését? 

Küldetésünk nem változott, az East-West Gate azért épült, hogy a környezetbarát vasúti szállításra terelje az áruforgalmat, ezzel hozzájáruljon a világkereskedelem fenntartható működéséhez. Ami változott a háború miatt, az az áru típusa és az útvonal. Hiszen eredetileg alapvetően az Európa és Ázsia közötti konténerforgalommal számoltunk, most azonban a legnagyobb igény az ömlesztett áru átrakására van. Ezért világelső konténerkezelési technológiánk mellé hipermodern átfejtő-berendezéseket szereztünk be, és kialakítottunk egy fedett területet az ömlesztettáru-átfejtésre. Eszközeinkkel 1500 tonna gabonát vagy étolajat tudunk átrakni négy óra alatt a különböző nyomtávú vagonok között. Emellett ukrán partnereinknek népszerűsítjük a konténeres gabonaszállítás lehetőségét is. Az ömlesztett árut szállító normál nyomtávú teherkocsikból a hatalmas kereslet miatt ugyanis óriási hiány van egész Európában, ezért gyakran hosszabb időt igényel a szállítás. Aki konténerbe tudja rakni a gabonát, az gyorsabban el tudja szállítani az árut a vevőjének.

Mik a leggyakrabban átrakott termékek, és ezen a területen változhat-e valamit a helyzet a háború befejeztével? 

Elsősorban nyersétolaj- és gabonaszállítmányokat, főleg repcét és napraforgót rakunk át széles nyomtávról normálra. Az áru Ukrajnából jön, és főleg Olaszországba, Németországba, Hollandiába megy tovább, ahol részben tengerjáró hajókra rakodják, részben pedig helyben feldolgozzák. Átlagosan egy szerelvény érkezik a terminálra munkanapokon, de az ukrán partnerekkel folyamatosan tárgyalunk a forgalom további növeléséről. Nagy az érdeklődés arra is, hogy ukrán nyersétolaj- és gabonatermékeket konténerben szállítsanak Kínába, dél- vagy nyugat-európai kikötőkön keresztül. Erre is fel vagyunk készülve.

A cég szoros kapcsolatot tart a fényeslitkei önkormányzattal, a környék településeivel és iskoláival. Hogyan látja a régió helyzetét, miként lehetne elérni azt, hogy a záhonyi térség a régi fényében csillogjon? 

Fényeslitkén működő cégként természetesnek tartjuk, hogy nemcsak munkát és a helyben maradás kilátását adjuk az itt élőknek, hanem hozzájárulunk a település és tágabb környezete fejlesztéséhez is. Gyakran el szoktam mondani, hogy van olyan munkatársam, aki budapesti állását hagyta ott, hogy visszajöjjön szülőföldjére, és nálunk vállaljon munkát. Ez is azt mutatja, hogy van jövője a térségnek. Ehhez persze színvonalas oktatás és egészségügy, jó infrastruktúra, autópálya, 21. századi életkörülmények kellenek. Akkor majd nem vándorolnak el az itt élők, mert lesz munka, hiszen sok vállalatnak megéri megtelepednie a környéken. A politikának és a magánszektornak közösen kell tennie ezért.

Harmincegy év az átlagéletkora a dolgozóknak. Mennyire jelentett, jelent problémát a képzett munkaerő biztosítása? Mely munkakörökben volt a legnehezebb megtalálni a megfelelő szakembereket? 

Nagyon jó, összeszokott csapat dolgozik a terminálon, büszke vagyok rájuk. Nem volt problémánk a toborzással, szívesen jöttek hozzánk. Versenyképes bért kapnak, modern környezetben tudnak dolgozni. Bízunk a fiatalokban, akik könnyen megtanulják a terminál ultramodern technológiájának kezelését. Fontosnak tartjuk, hogy színvonalas képzést kapjanak a fiatalok a térség iskoláiban. Ehhez mi is hozzájárulunk, támogatjuk például a záhonyi szakiskolát, együttműködünk a miskolci egyetemmel.

A napokban egy kínai delegáció járt Fényeslitkén. Milyen kereskedelmi irányokba „mozgolódik” a terminál? Mennyire rajzolódott át Európa és a világ logisztikai térképe az orosz–ukrán háború kitörése után? 

Évek óta kapcsolatban vagyunk kínai vállalatokkal, hogy közösen fejlesszük Magyarország és Kína között a kereskedelmi és a logisztikai kapcsolatokat. Az október közepén a terminálon járt delegáció feltérképezte a befektetési és a logisztikai lehetőségeket. A koronavírus-járvány kitörése óta új irányzat tört előre a világgazdaságban, hogy az árut ott termeljék meg, ahol el is adják. Ezért sok európai vállalat visszahozza termelésének egy részét Európába, és az ázsiai vállalatok is igyekeznek európai hídfőket kialakítani. A Döge, Fényeslitke és Komoró önkormányzatával közösen tervezett hatalmas, ötszáz hektáros ipari park és az azt kiszolgálni képes terminál jó körülményeket biztosít kínai és persze más országokból érkező cégeknek a megtelepedéséhez. A szállítás pedig mindig alkalmazkodik a körülményekhez, arra viszik az árut, amerre lehet. Most Ukrajnán át nem lehet, ezért az Ázsia és Európa közötti kereskedelem észak vagy dél felé kerül. Biztos vagyok benne, hogy a háború lezárulta után rövid időn belül újra megnyílik majd az ukrán útvonal is, hiszen mindenkinek ez az érdeke.

Többször hangoztatta, hogy sokan csak mosolyogtak, amikor előállt a fényeslitkei intermodális átrakó tervével. Hogy látja a terminál működését öt, tíz vagy húsz esztendő múlva? 

Volt egy vízióm, hogy felépítjük a 21. század terminálját. Sokan nem hittek nekem, hiszen az elmúlt harminc évben csak a pusztulást látták a térségben. Az East-West Gate azonban rekordidő alatt felépült, ultramodern technológiáját külföldön is csodálják, gyakran érkeznek hozzánk szakmabeliek a világ minden tájáról, hogy megnézzék működés közben a távolról vezérelt darukat, a virtuális iker technológiáját és egyéb modern megoldásainkat. Van egy újabb vízióm. A terminál öt éven belül nagy részben saját maga által megtermelt zöldenergiával dolgozik majd, 5–10 mega­wattos energiatároló-kapacitással. Tíz éven belül a terminál teljes területe beépül, a daruk számát pedig megduplázzuk. Ennek a víziónak része az ipari park is, ahova gyárak, feldolgozóüzemek, logisztikai központok települnek, amelyek nemcsak tíz-húsz évre, hanem hosszú évtizedekre biztosítják a régió fejlődését. A terminál pedig már most készen áll arra, hogy biztosítsa ehhez a logisztikai hátteret.