Forró nappalok, trópusi éjszakák

– A sokéves átlagnál 4-5 fokkal volt melegebb az elmúlt héten, folytatódott a kánikulai idő, melyet a párás, fülledt levegő miatt még melegebbnek érezhettünk – mondta lapunknak dr. Rácz Csaba.

A Debreceni Egyetem Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központjának tudományos munkatársának tájékoztatása szerint déli-délnyugati áramlással szubtrópusi eredetű, forró légtömeg árasztotta el Európa középső tájait, de a talaj közelében gyenge volt a szél, annak átkeverő hatása alig érvényesült. A korábbi bőséges csapadéknak, és a talajok jó vízellátottságának köszönhetően az itt megrekedt levegő páratartalma magasra emelkedett, mely a meleg időben nehezen elviselhetővé tette a forróságot.

Gyorsan jött a következő

Eleinte csupán 30-32 Celsius fok közötti napi maximumokat mérhettünk a vármegyében, sőt, a hét közepe táján egy gyenge front átvonulásakor egyetlen napra csaknem mindenütt 30 fok alá esett a napi csúcsérték. Ezt követően gyorsan épült fel a következő hőhullám, a hét végén már többfelé egy-két forró napot is feljegyeztünk, azaz 35 fok fölé, nem egy helyen 37 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Harminc fok feletti maximumot 5-6 napon mértünk, így hőségnapokból is a sokéves átlag feletti számban jutott ki térségünknek. A forróságot inkább csak a hét derekán tette egy-egy frissebb hajnal elviselhetőbbé, ekkor 13-15 fok között alakult a napi minimum. Az időszak elején és végén viszont 18-22 fok között állt be a minimum, volt tehát néhány trópusi éjszakánk a klimatológiai szaknyelv, valamint hőérzetünk szerint egyaránt.

A tenyészidőszak utolsó harmadába lépve egyetlen, a sokéves átlagnál jóval melegebb hét elég volt ahhoz, hogy a növények számra hasznos hőösszegbeni lemaradás nagy részét lefaragja az esztendő. Mivel a vízellátottság még mindig igen kedvezőnek mondható, az érésben lévő zöldség, gyümölcsfélék, valamint a szántóföldi állományok minden bizonnyal meghálálják majd a bőséges napsütéssel járó meleg, nyár végi napokat.

Vízpótlásra leginkább a homoktalajok állományai és az érzékenyebb, egyebek mellett az őszi, még gyenge gyökérzetű vetések és a csírázó magvak szorultak az elmúlt hét során, ezeket viszont igencsak próbára tették a forró napok. Annál is inkább, mivel természetes csapadék csak elszórtan alakult ki úgy az országban, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén. Északon, valamint a keleti tájakon alakultak ki legnagyobb számban 5-10 milliméter hozamú záporok, zivatarok, volt azonban olyan körzet is, ahol csaknem 40 milliméter csapadék zúdult le. Sokfelé csupán 0-5 milliméter hullott, ezen belül nagy terület maradt teljesen szárazon, akár egyetlen csepp eső nélkül.

Alig igényelnek vizet

A legtöbb mezőgazdasági kultúra a tenyészidőszak ezen késői fázisában már alig igényel vizet, különösen a gyökgumósok és a szántóföldi kapások. De a betakarításra váró zöldségfélék és gyümölcsök minőségére is kedvezőtlenül hat a csapadék, és az időszakban tapasztalt rendkívül magas páratartalom is. A lombozatot és a termést károsító gombás betegségek fertőzési nyomása kiugróan magas volt, és várhatóan marad is a következő napok, akár hetek során. A védekezés folytatása mindenképpen indokolt az érintett kultúrákban, ezt az előrejelzésekre tekintve csak időszakosan zavarhatja inkább záporos jellegű csapadék. Kedvező hír, hogy a forróság mérséklődése után sem látszik hosszabb csapadékos idő, a legvalószínűbb forgatókönyv egy újabb, a korábbinál visszafogottabb hőhullám kialakulása – zárta portálunk tájékoztatását dr. Rácz Csaba. KM