A közösségteremtés nem projekt, hanem misszió

– Most nemcsak egy épületet mentettünk meg, hanem munkahelyet és a fiataloknak egy találkozóhelyet is teremtettünk, ami a jövőben számos közösségépítő rendezvénynek adhat majd otthont – így fogalmazott Jenei Erzsébet, Nyírtass polgármestere 2021 végén, amikor a településen átadták az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület új közösségi házát. Egy régi épületet újítottak fel kívül, belül: 30 millió forintból kicserélték a nyílászárókat, új tetőszerkezetet és friss festést kapott az épület, melynek teraszát faragott fa korlát díszíti. Az épület nemrégiben napelemrendszerrel bővült, az udvarán filagóriát építettek, az egyik ablakában pedig helyet kapott egy Krisztus ikon – az összesen 15 millió forint értékű beruházásokat pénteken adták át.

Délelőtt Örökségünk őrei címmel előadást hallhattak a helyiek és a vendégek identitásunkról, népi kultúránk megéléséről és továbbadásáról, illetve a civil szervezetek szerepéről, majd a sajtkészítés és kovácsmesterség titkaiba vezették be az érdeklődőket.

Nem projekt, hanem misszó

– A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége – ezzel a Tamási Áron-idézettel kezdte köszöntőjét Kiss András, az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület alapító tagja, aki szerint fontos megmutatni, hogy a fővárostól 300 kilométerre is van élet.

– Ez nem egy projekt, hanem egy misszió, hiszen közösségeket kialakítani és működtetni jóval több mint egy elvégzendő feladat. Ez az épület lehetőséget biztosít arra, hogy a Nyírtasson élők együtt töltsék az idejüket: szalonnát süthetnek, közösen főzhetnek, beszélgethetnek, megélhetik az együvé tartozás örömét. Az a fontos, hogy belakják és a sajátjuknak érezzék – tette hozzá.  

– Az ország népességének egyharmada kisvárosokban és falvakban él, ám ez utóbbiak mintegy fél évszázados lemaradásban vannak a nagyobb településekhez képest. Nincs az a forrásmennyiség, amivel ezt a hátrányt egyik pillanatról a másikra el lehetne tüntetni, lépésről lépésre viszont a lemaradás megszüntethető. Ezt a célt szolgálja az a 60 milliárd forint értékű fejlesztés, ami az elmúlt években Szabolcs-Szatmár-Beregben a Magyar Falu Programon keresztül valósult meg – mondta Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség Modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa. Kiemelkedőnek nevezte azt a falupasztorációs tevékenységet, amit a görögkatolikus egyház a falvakban végez, és hozzátette: a kormány ahogy eddig, úgy a jövőben is támogatni fogja az egyházak a falvakban és egyházközségekben végzett munkáját. A közössági házról azt mondta, a helyi közösség tagjainak szorgalmát, lelkesedését bizonyítja.

Van még feladat

– Amikor tavaly februárban kitört a háború, néhány nap elteltével a helyiekhez az ország távolabbi részeiből érkezett önkéntesek is csatlakoztak, hogy segítsenek a menekültek ellátásában. Sokan közülük elmondták: meglepte őket, amit itt tapasztaltak, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg sokkal szebb, jobb és rendezettebb, mint amire számítottak – mondta Román István vármegyei főispán, aki úgy fogalmazott: nagyon jó volt hallani a dicsérő szavakat, de tudják, van még feladat.

– A településeink szépülnek, fejlődnek, s megteremtettük a lehetőségét annak, hogy a legkisebb falvakban is érdemes legyen ottmaradni – jelentette ki.

Nem elég kitűzni a célt       

– Aki bemegy az épületbe, azt látja: rendben van. Ezzel azt üzenjük mindenkinek, hogy ezt így kell csinálni – így fogalmazott dr. Seszták Miklós,  a térség országgyűlési képviselője. Azt mondta, nagyon fontos, hogy egy közösség ne csak kitűzzön célokat, de el is érje azokat. – Az elmúlt években volt pandémia, majd jött a háború, s az energiaválság, de mi bebizonyítottuk, hogy a lehetetlen nem létezik – tette hozzá.