Mérgezik a sasokat Újfehértón?

„Újfehértó – a mérgezett sasok földje. Itt mérgezik a sasokat. Évek óta, folyamatosan. Csak az idén három rétisas került innen hozzánk mérgezéssel, ezek közül kettő másodjára” – írta közösségi oldalán dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány igazgatója néhány nappal ezelőtt.

Szerkesztőségünk megkereste az állatorvost, aki elmondta, a legutóbbi eset nemrég történt, néhány napja tárta a közvélemény elé a problémát, mert vannak olyan területek, települések, ahonnan újra és újra bekerülnek hozzájuk mérgezett madarak és sajnos nem minden esetben tudnak rajtuk segíteni.

Az ügyben megkerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, ahonnan azt a választ kaptuk, az általunk hivatkozott ügyben a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Újfehértói Rendőrőrse természetkárosítás bűncselekmény elkövetése miatt folytat nyomozást, egyelőre bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni.

De, nézzük mi történt a mérgezett sasokkal? 

Az állatorvos azt állítja, nem a mezőgazdaságban használt szerek juthattak el a tápláléklánc útján a ragadozó madarakig, hanem csalétekbe rejtett méregről van szó, ráadásul egy régóta tiltott szerről. Meg is nevezi a karbofuránt, aminek ellenszerét injekcióban adták be a mérgezett madaraknak, s az ellenszerre jól is ragált az állatok szervezete.

– Vadászterületen, legutóbb mérgezett tojás mellett, azzal megmérgezett és elhullott szarka maradványait mostuk ki a sas begyéből. A területen a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre egy mérgezett holló tetemét is megtalálta, ettől pár száz méterre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mérgezéses eseteket felderítő kutyás munkatársa találta meg a mérgezett tojást, nem messze a még életben lévő sastól, melyet egy mezőgazdasági vállalkozó mentett meg. A madárkórházunkban meggyógyítottuk és szabadon is engedhettük. Mint mondtam, a nyomokat a rendőrség rögzítette, az eljárás elindult. Meg kell említeni korábbi eseteket is, mert a röpdénkben gyógyult az idén több olyan rétisas is, amiket mérgezés után mentettünk meg, szabadon engedtünk, majd újból mérgezéssel került vissza hozzánk. Bogyó 3 – mi hívjuk a sast – másodjára is ugyanarról a környékről került be hozzánk, s a második mérgezés után nem tudtuk szabadon engedni, mert azóta sem gyógyult fel teljesen. A mérgezés állatkínzás, az egymillió forintos eszmei értékű rétisas bántalmazása bűncselekménynek minősül – hívta fel a figyelmet az állatorvos, aki szerint, ha szándékosan, csalétekbe tették ki a mérget, akkor nem a csúcsragadozó volt a célpont, hanem „az apróvad-állomány védelme érdekében pl. a dolmányos varjaknak vagy a rókáknak szánták a mérget, a probléma ezzel a módszerrel az, hogy nem szelektál, több állatot is érint a táplálékláncban.”

Megkérdeztük az állatorvost a feltételezett méreg hatásáról is.

– A karbofurán, és egyéb szerves foszfát tartalmú mérgek hatékony ellenszere az atropin, ami intravénásan, izomba, vagy a mellkas bőre alá adható be. Emellett fontos a mérgezett állat szervezetében lévő káros szer megkötése, ehhez a széntablettát szájon át kell beadni, a méreg minél gyorsabb kiürülése pedig infúzió és begyszonda alkalmazásával érhető el. A mérgezés tünetei igen szembetűnőek, idegrendszeri tüneteket, mozgásképtelenséget okoznak, teljesen kiüti az állatot. Hogy túlélik-e?  Több tényezőtől is függ. Leginkább attól függ, mennyi méreg került az állat szervezetébe. A ragadozó madarak a rágcsálók-, illetve dögfogyasztásuk során mérgeződnek meg, ezért, ha sok egyedet elfogyasztanak, akkor a szervezetükben feldúsul a méreganyag és legtöbbször az állat órákig tartó szenvedést követően pusztul el – részletezte dr. Déri János.

Évente hatezer madarat ápolnak

A Madárkórház Alapítvány az országban egyedülálló kórházat működtet, az egész ország területéről beérkező, sérült, beteg, vadmadarak állatorvosi ellátását, kórházi ápolását és rehabilitációját végzi. Éves szinten hatezer madarat látnak el, melyek majdnem fele visszakerül a természetbe.

Munkatársaik önkéntesek, állatorvosok, orvosok, saját telephelyet tartanak fenn a sérült állatok ápolására, összesen 70 mentőállomásuk működik az ország különböző területein. Lapunkban többször írtunk már dr. Kiss Csaba munkájáról, aki szintén az alapítvány égisze alatt menti a sérült madarakat, ahogyan Nagygyőry Annát is hívhatják, ha bajba jutott állatot látnak. A legtöbb sérülés áramütés miatt következik be, ami általában a gólyákat, vörös vércséket érinti vagy közúton odacsapódnak autók ablakához, és súlyos láb-, szárny-, vagy mellkassérüléssel kerülnek be a madárkórházba.

Rétisas

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió forint. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 789-884 rétisast találtak Magyarországon.