Tőkeerős befektetések, új munkahelyek

Minden, ami Szatmár-Bereg. Egy kézműves termékekkel megpakolt standon mutatta be helyi termékeit a Minden, ami Szatmár-Bereg Egyesület. A szervezet a térségben működő kistermelők portékáiból adott ízelítőt szerdán a megyeházán egy nagyszabású, vármegyénk foglalkoztatásáról és gazdaságfejlesztéséről szóló szakmai konferencián.

Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke köszöntőbeszédében utalt rá: az elmúlt években odáig fejlődött a vármegyei foglalkoztatási paktum, hogy ma már a vállalkozások nem csupán a munkahelyek bővítéséhez és megőrzéséhez, valamint dolgozóik béréhez igényelnek támogatást, hanem egyre nagyobb figyelmet fordítanak a termék-és szolgáltatásfejlesztésekre is, ehhez kérnek segítséget a piacra jutásban. A termékbemutatóval is arra szerettek volna rávilágítani, mennyi ága, mennyi lába lett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal közös foglalkoztatási-és gazdaságfejlesztési együttműködésének, ismertebb nevén: paktum projektjének. A vármegyei közgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy a termékfejlesztés mellett ugyanilyen fontos terület az oktatás, a képzés fejlesztése, hiszen csak akkor növekedhet a gazdaság, ha megfelelő számú szakember áll a cégek, vállalkozások rendelkezésére. Felidézte, hová jutott a vármegye az elmúlt 12 évben: az ipari termékkibocsátás négyszeresére növekedett a térségben, a vármegye GDP-je duplájára nőtt. A foglalkoztatási paktum 4500 álláskeresőnek segített munkát találni, s ez csak a szimpla szám, nincsenek benne más foglalkoztatási támogatások, juttatások.

A szakmai rendezvény célja – melyen vállalkozások, foglalkoztatók, civil szervezetek és önkormányzatok képviselői vettek részt – az volt, hogy átfogó képet adjon a vármegye gazdaságáról, gazdasági kihívásairól, a befektetésösztönzés további lehetőségeiről.

Dr. Szabó Tünde, az Északkelet–magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa előadásában megerősítette: a kormány szándéka, hogy 2030-ra a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen térséget, illetve az északkeleti zónához tartozó, összesen 6 megye gazdaságfejlesztési terveit, infrastrukturális beruházásait támogassa, hiszen olyan iparágak telepedhetnek le ezekben a vármegyékben, amelyek hosszútávon megalapozzák a jövőjüket.

– Európa recessziós pályán van a háború miatt, de Magyarország ebben a nehezített környezetben is arra törekszik, hogy megőrizze a gazdaságban elért eredményeit, befektetőket hozzon az országba, és segítse a hazánkban működő gazdasági szervezeteket. Biztosak lehetünk abban, hogy ez a zóna a fejlesztésekből ezután sem marad ki, a versenyképesség és az infrastruktúra javítása prioritás lesz, ahogyan a képzések bővítése is – mondta el a kormánybiztos. Nem véletlenül emelte ki ezeket a területeket, hiszen, ha a húzóágazatokat nézzük: a jármű-és gépipart, az elektromos autóipart, az elektronikai-, valamint az információs-és technológiai szektort, mindenütt ugyanazok az elvárások: legyen megfelelő, a cégek növekedését biztosító gazdasági környezet, jó infrastruktúra, és nem utolsósorban elegendő szakképzett munkaerő. Ezek mentén kell tervezni a jövőt, hangoztatta az előadó. Majd részletezte, hogyan lehetne még fejlesztőbb környezetet biztosítani a vállalkozások számára a munkahelyek megóvása érdekében. Kiemelte azokat a térségre jellemző ágazatokat, amelyekben perspektívát lát, s az agráriumnál megjegyezte: a fejlődés kulcs a technológiaváltás, és a digitalizáció. A turisztikában a gyógyvíz jelenlétét dicsérte. Elhangzott, a kis-és közepes méretű vállalkozások eddig is éltek az ún. GINOP-pályázati lehetőségekkel, a GINOP plusz újabb löketet adhat nekik.

Román István főispán a vármegye munkaerőpiaci helyzetéről szólva elmondta: csökkent a munkanélküliség, de még így is néhány százalékkel az országos átlag felett van az álláskeresők száma. Hozzátette, a közfoglalkoztatásban is csökkentek a számok, s a közmunkások ma már jellemzően olyan munkát végeznek, amelyek valamilyen értéket is képviselnek (uborkatermesztés, térkőkészítés). Beszélt a munkaerő-tartalékról, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ha idejön egy beruházó, el is tudja kezdeni a termelést, ám sajnos a munkaerő-tartalék 2/3-a szakképzetlen, képzésekkel ezen feltétlenül javítani kell. Majd kitért arra, mi kellene a bérek felzárkózásához.

– A munkaerő-piac úgy működik, mint egy valódi piac: kínálati és keresleti oldallal, ahol verseny van. S ha valahol nagyobb a kereslet, mint a kínálat, akkor a munkaadó nagyobb bért is fog kínálni a jó szakembernek. Az ország nyugati és keleti felében jellemző bérkülönbséget nézve, az olló zárulhat a következő években, amikor egyre több cég kínál majd állást ebben a térségben is – mondta a főispán.