Senki nem hitt a szemének...

Többen is hálásak lehetnek a Fehérgyarmat közeli erdőben kihelyezett vadkamerának, mert immár van arról megcáfolhatatlan bizonyíték, hogy él a térségben barnamedve. Mint portálunk korábbi cikkében hírül adtuk, 2023. június 3-án 6 óra 38 perckor barnamedvét örökített meg a vad megfigyelésére szolgáló technikai eszköz. A beregi és a szatmári részen élő emberek már korábban is láttak macit, illetve macikat, de bizonyíték híján nemcsak nekik nem hittek, de olykor ők maguk sem akartak hinni a szemüknek.

Nagy Elemér hivatásos vadász arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy áprilisban fényképet is készített hatalmas talpnyomokról, amik szerinte egy medvétől származtak. A felvételt el is küldte hivatalos helyekre, ahonnan azt a választ kapta: amíg nincs konkrét bizonyíték a medve létezéséről, addig tulajdonképpen medve sincs.

– Az egyik fotón jól látszik, hogy a 44-es a papucshoz képest – ami rajtam volt –, jóval nagyobb a mellette lévő lábnyom, ami szerintem egy medvéé. Márciusban még víz volt a laposban, akkor mehetett át rajta. A víz kiszáradt belőle, s ott maradtak ezek a nyomok – magyarázta a Túr-Erdő Vadásztársaság hivatásos vadásza. A vadásztársaság vadgazdálkodási területe a Csaholc, Sonkád, Kölcse, Vámosoroszi Fülesd, Túrricse közötti területet öleli fel.

– A területünk a Túr folyó mentén fekszik, lehet, hogy Romániából a folyó mentén jönnek át a medvék. Többes számot használok, mert az elmúlt években több jelzés is érkezett róluk. Most lesz például három éve, hogy egy délután egy házaspár felhívott. Mint elmondták, a szárazság miatt locsolták a Kölcse térségében lévő almást, s 13 órakor kimentek, hogy lekapcsolják a szivattyút. Egy állat keresztülfutott előttük, de nem volt sem vaddisznó, sem gímszarvas, sem őz. Azt mondta, ne nevessem ki, de mikor hazaértek, az interneten megnézték az európai barnamedvét, s rádöbbentek, az ment át az úton. Mint elmesélte, olyan hatással volt rájuk a látvány, hogy szótlanul utaztak haza. Egy negyedóráig nem is szóltak egymáshoz, annyira meglepődtek az ismeretlen állat láttán.

– Tavalyelőtt Rozsály környékén is észleltek medvét. Mesélték, hogy leszedték a magaslesre feltett kukoricát, amit ott tároltak addig, míg ki nem öntötték a szóróra, nehogy a medve felszokjon oda. A természetvédők kiöntötték a talpnyomát, a gipszöntvény kimutatta a nagysága alapján, hogy egy kifejlett, élete teljében lévő hím egyed volt. Ez a mostani medve is hosszúnak tűnik, még nem volt időm alaposan kielemezni a vadkamera fotóját. Az igazság az, hogy annyira én sem értek a medvékhez, csak amit a könyvekben, videókon találunk, azt ismerem, meg természetesen hallgatom a Romániából érkező híreket. Köztudott, hogy Romániában elszaporodtak a medvék, s onnan átjöhetnek. Ami nyomot áprilisban fotóztam, abból nem lehetett gipszmintát készíteni.

– Most január végén egy csarodai vadász mesélte – levegőt még akkor sem kapott, olyan ideges volt –, hogy estefele látott két nagy medvét, az egyik felegyenesedett, nagyon nagy volt. Rájuk világított, mindenki megijedt a másiktól, s menekültek más-más irányba – folytatta a ,,macis történeteket” Nagy Elemér.

– Úgy gondolom, ez az egy egyed nem fog sok kárt okozni a vadállományban. Az emberek több kárt okoznak a gépekkel, amikor a magas fűben nem veszik észre a gidát, a borjat, a malacot. Szerintem a medvének nincs állandó helye, vándorol, keresi még a territóriumát. Abból gondolom, hogy mostanában tévedt erre, mert a téli hónapok csapadékos időjárásakor nem találtunk medvétől lábnyomokat. Átmegy egy-egy területen, jön-megy, vándorol, keresi a nyugodt helyet, nem akar menni emberek közé. Kihasználja ezt a potyakaját, örökké éhes, mindenevő, könnyebb neki a vadászoktól, pontosabban a többi vad elől elvenni a kukoricát. Volt már nálunk szürkefarkas is, átment a területünkön, a hóban láttuk a lábnyomait – tette hozzá befejezésül a hivatásos vadász.

- M. Magyar László -