Istennel az életben és a tudományban

Értékes beszélgetések, tanulságos életutak, szívhez szóló üzenetek és Istenhit. Dióhéjban így lehetne összefoglalni a sóstói Református Esték idei programsorozatát, melynek zárásaként Horváth József molekuláris genetikus beszélt arról, mit nyújt életében és munkájában a hit. Kósa László, a nyíregyháza-sóstói gyülekezet lelkésze „A lélek hangjai – református esték a fiatalok lelki egészségvédelméért” programban olyan személyiségeket hívott vendégségbe, akik hírvivői református identitásuknak, s kitartó munkával, szorgalommal érték el céljaikat. Közéjük sorolható Horváth József is. 

A cigányteleptől a laboratóriumig 
De kezdjük az elején! Egy fess, szimpatikus fiatalembert, egy ismert kutatót ismerhettek meg az est résztvevői, akit tudományos munkájának köszönhetően mára több mint 160 ezren követnek a különböző internetes csatornákon. 
A széles látókörű, ugyanakkor egyszerűségét megőrző kutató az ország nyugati végéből, az osztrák határ mellől érkezett Nyíregyházára, s bár általában zsúfolásig tele a naptára, mégis szívesen fogadta el a református gyülekezet meghívását, ő maga is hívő ember, a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumba járt debreceni egyetemi évei alatt. Nem volt könnyű gyerekkora, mesélte a hallgatóságnak. 
– Karcagon, az egyik cigánytelepen nőttem fel, nehéz sorban éltünk. Nem volt sok jó példa előttem, azt viszont tudtam, csak akkor változtathatok a sorsomom, ha tanulok. A tanárok felfigyeltek rám, mert jó tanuló voltam, annak ellenére, hogy otthon senki nem foglalkozott velem, nem írtak velem leckét sem, mindent az iskolában az órán tanultam meg. Hozzáteszem, a bizonyítványomban jó sokáig csak a magatartásjegy volt kettes, minden más tantárgyból ötösre teljesítettem. Csak akkor szelídültem meg, amikor a szakkollégiumban megismertem nagytiszteletű Tóth József református lelkészt, a prédikációjának hatására megtértem. Megtanultam bocsánatot kérni, ha megbántottam valakit, és beismerni, ha tévedtem valamiben. A legjobb tanulóévek voltak az életemben a szakkollégiumi évek, Istenbe kapaszkodva éltem… – emlékezett vissza a kutató. Egykori biológiatanárát, Zsuzsa nénit máig emlegeti, hiszen ő terelte a tudományok felé, Joz – ahogyan a barátai hívják – eredetileg jogász akart lenni. Úgy gondolta, kell a telepre egy joghoz értő, rátermett ember, aki képviselni tudja a romák ügyeit. Végül sutba vágta jogi terveit, és a genetika felé fordult. Azzal a részével szeret foglalkozni, ami elsősorban a gének mutációjából eredő megbetegedéseket tárja fel s elemzi, így jött képbe a rákkutatás. 

Itthon az első fecske … 
– Egy átlagember nagyon keveset tud a daganatos betegségekről, nem ismeri a rák kialakulásának a hátterét, azt, ahogyan osztódnak, szaporodnak a rosszindulatú sejtek a szervezetben, nem ismeri a betegség progressziójának az ütemét, a korszerű kezeléseket és a komplementer terápiákat sem. Ma már nemcsak a kutatásban elérhető sikerek hajtanak, hanem az embereken való segítés. Hiszem, hogy a teljes embert kell gyógyítani, fizikailag és lelki értelemben is. Nagyon sok beteg és még több orvos meghátrál, ha szóba kerül, hogy mi a szerepe a léleknek a gyógyulásban. Sokáig én sem mertem felvállalni, hogy istenhívő vagyok, pedig a hit és a tudomány nem ver éket egymás közé. Bizonyított, hogy a daganatok egy jelentős százaléka lelki eredetű, de ahogyan a gondolatokkal legyengíthetjük az immunrendszert vagy teret adhatunk a káros sejtek működésének, úgy a gyógyulást is segíthetjük alternatív terápiákkal vagy mentálhigiéné védelmével – mondta Horváth József, akit az Aranypánt díj (közéleti elismerés romáknak, szerk.) tett igazán ismertté, s számos médiumban elmondhatta, hogy kutatómunkája mellett a kendernövényből kivont, nem tudatmódosító és teljesen legális kannabidiollal, azaz CBD-vel is elkezdett foglalkozni. A CBD a kendernövényből származó egyik molekula. Számos pozitív élettani hatása van, mert képes szabályozni a szervezetben zajló különböző folyamatokat, és nagyban hozzájárul a daganatos betegek életminőségének a javításához. Enyhíti az onkológiai kezelések mellékhatásait, és kísérletek is igazolják, hogy képes gátolni a rákos sejtek növekedését, az áttétképződés folyamatát. Nem csodaszer, hangsúlyozta a kutató, de enyhíteni tudja a daganatos betegség kísérőtüneteit. 
Magát a növényt és annak hatásait középiskolás évei alatt kezdte vizsgálni, érdekelte, mi zajlik egy drogfelhasználó agyában. A pályamunkáját bő két év alatt rakta össze, tizenkettedikes volt, amikor a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján Nagydíjat nyert, s bár itthon egyetemi évei alatt nem tudta továbbvinni kutatásait, sok év múlva egy osztrák cég szakmai tanácsadójaként folytatta a CBD-s kutatásait, melyek ott tartanak, hogy számtalan betegnek segített már a gyógyulásban, tünetkezelésben a CBD-olajokkal. 
Itthon „első fecskeként” beszél ezekről a lehetőségekről, s mint minden alternatív gyógymódot, ezt is az orvosi kezelések mellé ajánlja. Magyarországon úttörőként kezdett el dolgozni a CBD/CBG kivonatokkal, előtte nem volt szakember, aki hivatalosan is felvállalta volna, hogy elköteleződik a CBD/CBG alternatív terápiák felé. Mint mondta, naponta 12-14 órát is képes dolgozni, fejlesztéseivel nem állt meg. – Több potenciális termék fejlesztésén dolgozom, melyek mind a daganatos betegek életminőségének javítására és szenvedéseik csökkentésére szolgálnak. Először egy négyéves, agydaganattal küzdő kislánynak segítettem, azóta számtalan ember megkeres. Nem gyógyul meg mindenki, mert sajnos a rákot legtöbbször már előrehaladott állapotában diagnosztizálják, ezért kellene még nagyobb hangsúlyt fektetni az egészség megőrzésére. A legbecsesebb kincs az egészség, de hogy is mondják? „Az egészség olyan, mint az ember fején a korona, csak akkor vesszük észre, milyen értékes, amikor leesik a fejünkről” – jegyezte meg a molekuláris genetikus. Horváth József családos, egy kétéves kisfia van, és szeretné, ha számos követője lenne, mármint nemcsak az oldalain, hanem az életben is. 
– Igyekszem motiválni a roma fiatalokat céljaik elérésében az életutamon keresztül… – zárta gondolatait a kutató, akitől az est végén a hallgatóság is kérdezhetett. A legtöbb kérdés a daganatos betegségekről és a rákgyógyítás alternatív módjairól szólt, de szóba került az is, hogyan hat a beteg gyógyulására, ha környezete mellette áll és pszichésen támogatja.  

A Református esték –  a lélek hangjai sorozat célja is az volt, hogy egyfajta lelki feltöltődést, közösségi élményt nyújtson a résztvevőknek, mert ebben a rohanó világban szükség van a hittel töltött beszélgetésekre, „ a lelkek gyógyítására", néhány perc megállásra, amikor őszintén odafigyelünk egymásra   – zárta az estet Kósa László tiszteletes. 

/ Horváth József tudományos írásai a www.jozhorvath.com oldalon találhatók meg, a www.medijoz.com oldalon a termékcsoportról olvashatnak./