Többet tettek egy nap alatt, mint apáik az évszázadok során

A magyar nemzeti öntudat erősítését fontos feladatának tartja a Mathias Corvinus Collegium Nyíregyházi Képzési Központja, s ennek jegyében az intézmény felkérésére az 1848-as forradalomról és az azt követő szabadságharcról tartott előadást a napokban dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő. Nehéz feladatra vállalkozott a honatya, hiszen nem könnyű hatvan percben összefoglalni két év, illetve másfél-kétszáz év történetét. Azért említjük a több évszázadot, mert az események és az összefüggések megértése érdekében az előadó visszanyúlt időben a magyar történelem egyik fontos eseményéhez, a törökök kiűzéséhez. Ez azért fontos fejezet hazánk múltjában, mert az akkor elkezdődött betelepítések miatt annyira megváltozott hazánk nemzetiségi összetétele, hogy a Habsburg-udvar 1848/49-ben sikerrel fordította a magyarsággal szembe többek között a horvátokat, a szerbeket, a románokat.

– A „sorsfordító évek” kifejezés szerepel az előadásom címében, s az a két év, 1848 és 1849 valóban meghatározó esztendők voltak a magyar nép történelmében. A márciusi ifjak joggal érezhették azt, hogy egy nap alatt többet tettek a társadalmi haladás érdekében, mint apáik évszázadok alatt – fogalmazott a végzettségét tekintve történész előadó. – A törökök kiűzését követően az elnéptelenedett vidékekre az állam és a földesurak adókedvezményekkel, földek adásával különböző nemzetiségeket telepítettek be, három nemzedék alatt a lakosság megduplázódott. Ennek a folyamatnak a részeként kezdődött meg Nyíregyháza újkori története is 1753-ban a szlovák származású lakosság letelepítésével, míg Vállajra német ajkú lakosság költözött.
Dr. Vinnai Győző áttekintette azt az utat, ami végül elvezetett a márciusi forradalomhoz. A XVIII. század második felében hazánkra is jellemző volt a polgárosodás, a gazdasági fellendülés, majd a napóleoni háborúk következtében hazánkban is terjedt a felvilágosodás eszméje. Újabb lendületet adott az ország fejlődésének a reformkor és a nemzeti ébredés időszaka, hazánkban is népszerű lett a liberalizmus és a nacionalizmus gondolata, egyre nagyobb igény lett a magyar nyelv használatára, egyre többen érezték úgy, hogy társadalmi átalakulásra van szükség az előrehaladás érdekében.
Ilyen társadalmi-politikai körülmények között köszöntött hazánkra 1848. március 15-e.
– A magyar népnek mindig piros betűs ünnep ez a nap. Akkor is az volt, amikor az emberek nem viselhettek nyilvánosan kokárdát. Petőfivel együtt mindegyik márciusi ifjúra jellemző volt a küldetéstudat, a lánglelkűség, a hazaszeretet, s az, hogy az egyéni érdeket a közösségi érdek mögé helyezték. A forradalom élére állt Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, aki vármegyénkből származott. Nem voltak telektulajdonosok, nem féltették egzisztenciájukat, áldozatot hoztak a szabadságért. Petőfi és Vasvári életüket adták a forradalomért és a szabadságért. A legdrágábbat, az életüket kockáztatták a haza szabadsága és függetlensége érdekében. A márciusi ifjak nélkül most nem állhatnánk itt – mondta dr. Vinnai Győző, aki előadásában foglalkozott a továbbiakban az április törvényekkel és a nemzetiségi kérdéssel is. Ez utóbbival kapcsolatban a következőkre mutatott rá:
– A forradalom nem tudta megoldani a nemzetiségi kérdést, a Habsburgok tudatosan hazánk ellen fordították a Magyarországon élő nemzetiségeket, akik önálló nemzetállamot akartak, a saját anyanyelvüket akarták használni, s autonómiára, önrendelkezésre törekedtek. Amikor 1918-ban felbomlott a monarchia, már kevés volt számukra az autonómia,  szeparatizmusra törekedtek. Létre is jöttek az utódállamok, csak sajnos magyar etnikumú településeket is elcsatoltak az anyaországtól.  
Dr. Vinnai Győző felidézte a szabadságharc kiemelkedő eseményeit, a győztes csatákat, és szólt a világosi fegyverletételről is.
– Görgei nem tehetett mást, mentette a katonáit. Kitűnő hadvezér volt, lehet, hogy politikusnak nem volt jó – jelentette ki történész, aki kiemelte az aradi vértanúk emberi nagyságát is:
– Ha az oroszoknak adják meg magukat, akkor megmenekülnek, de hová mehettek volna a lelkiismeretük elől? Mindvégig úgy érezték, hogy jó ügyért harcoltak, tiszta lelkiismerettel adták meg magukat az osztrákoknak. Bár a szabadságharc elbukott, a magyar társadalom és gazdaság átalakulása megállíthatatlanná vált. A polgári fejlődésnek a kiegyezés adott egy újabb lendületet. A kiegyezést nem egy-két ember akarta, a társadalmi közmegyegyezés vezetett el odáig. S így történhetett meg, hogy a magyar családokban ott volt az emigrációban élő Kossuth Lajos, valamint a magyar forradalmat vérbe fojtó Ferenc József arcképe is. 

 M. Magyar László

Borítókép: Dr. Vinnai Győző az előadása közben | Fotó: Pusztai Sándor