Nincs elég szakember az IT-szektorban

Manapság sokszor hallani arról, hogy a munkaerőpiac egyes szektoraiban munkaerőhiány van. Ezek mértéke ágazatonként eltérő, ám egy friss kutatás arra világított rá, hogy a hazai informatika is komoly szakemberhiánnyal küzd: a 2010-es években 22 ezres hiányról számoltak be az informatikai ágazatban, mára közel megduplázódott ez a szám.

Ennek egyik oka, hogy az orvostudománytól az agráriumig, az asztalosipartól egészen az akvarisztikáig a digitalizáció mindenhol megjelenik, az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása szakmák egész sorát alakítja át most és a következő évtizedekben. Ezt erősítette meg lapunk kérdésére Vitos Albert, a HSA Group. munkaerő-közvetítési üzletágvezetője, akinek szakterülete a fehér galléros munkavállalók és a vezetők kiválasztása.

Megnövekedett a kereslet

Mint mondta, a munkaerőhiány most is észlelhető, ám azt látjuk, hogy tavalyhoz képest több a jelentkező az álláshirdetéseinkre.

– A megnövekedett érdeklődés akár biztató is lehetne, de nincs jelentős eredménye, hiszen nehezen találkozik a kereslet a kínálattal. A regisztrált munkanélküliek száma a régióban elég magas, mégis nehéz betölteni a nyitott pozíciókat. A nyitott pozícióink legnagyobb része komoly szakképzettséget igényel.. Ezeket betölteni nehéz feladat, sok időt, energiát és mélyreható kereséseket igényel a részünkről. Ma már a cég választ, és a munkavállaló dönt. Egy jó jelöltnek akár több ajánlata is lehet, így hiába van meg a potenciális jelölt, nem biztos, hogy betölti az adott pozíciót – hívta fel a figyelmet Vitos Albert, hozzátéve: a több területen teret hódítódigitalizáció és az automatizálás egyre több informatikust igényel, ráadásul egyre szélesebb szakmai palettán.

Főfai Félix, a Logiscool Nyíregyháza iskolavezetője arról számolt be, hogy középtávon, még a mesterséges intelligenciával is exponenciálisan nőni fog az IT-s kompetenciákkal rendelkező szakemberhiány minden területen.

Algoritmikus gondolkodás

– Irtózatos mennyiségű adatot gyűjtenek be rólunk az okos eszközökön, interneten keresztül, ami a felhőben, azaz a „bigdatába” halmozódik fel. Ebből a rendszerezetlen adathalmazból információt csak egy informatikus tud lekérni adott szempontok alapján. Ebből merítenek például a cégek is, hogy milyen termékeket hozzanak ebbe a vármegyénkben, megnézik a fizetőképes keresletet, hogy miket vásárolunk. Mindezek alapján egy gazdasági profil jön létre rólunk, így tudnak célzott reklámokat kiküldeni számunkra. Azonban programozónak sem kell lenni ahhoz, hogy egy automatizált gépet irányítani tudjon valaki, elegendő IT-kompetenciával rendelkeznie. Az oktatás nem tud lépést tartani a világ információs fejlődésével, és elegendő szakembert képezni  – tette hozzá.

Az iskolavezető arról is beszélt, egy piaci alapon működő iskola sokkal gyorsabban reagál a fejlődő technológiai kihívásokra.

– Mi is bevesszük a legújabb programnyelveket vagy akár a mesterséges intelligenciát is a saját tananyagunkba. Tehát algoritmikus gondolkodásmódot fejlesztünk már fiatal kortól a programozás segítségével. Sajnos, a jó és hozzáértő oktatókból mindenhol hiány van. Az informatikusok nagy része a nyílt munkaerőpiacon dolgozik, a tanári munka nem képes felvenni ezzel a versenyt. 

MI, LN