Kifordítani a sarkából a világot

Jelentős dátum volt 2022. április 3-a Kovács Sándor életében, mert megkapta ismét a választópolgároktól a bizalmat, s így folytathatta a 2014-ben megkezdett országgyűlési képviselői munkáját Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 5. választókerületében.

Vajon a választás egy ciklus lezárását s egy új időszak kezdetét jelentette, vagy pedig azt tette lehetővé, hogy folyamatos legyen a már megkezdett területfejlesztési munka?

– Gyakorlatilag mind a kettőről szó volt, hiszen a ciklust le kellett zárni, mert a végéhez ért a négy év, ugyanakkor a megválasztásom folyamatosságot is jelent, ugyanis a választókerületemben tovább folytathattam a polgármesterekkel és más társadalmi szereplőkkel a már megkezdett munkát. A települések – beleértve az önkormányzatokat, az önkormányzati gazdasági társaságokat, a vállalkozásokat – mind azon voltak, hogy megvalósuljon a legfontosabb társadalompolitikai célkitűzés: az emberek a lakóhelyükön találják meg a boldogulásukat, a megélhetésüket. Ennek a szülőföldhöz kötődésnek nagyon fontos része az oktatáspolitika, amelyben nagy szerepet kapott Mátészalka, Baktalórántháza és Csenger mint képzési központok a gimnáziumi és szakképzési rendszereikkel, de részei mindennek a gazdasági élet szereplői is. Azt gondolom, hogy nekünk képviselőknek az a feladatunk, hogy a célokat és a lehetőségeket összehangoljuk, találjuk meg a legjobb képzési formát, a legjobb vállalkozási kapcsolatokat, hogy az itt felnövekvő generációk ne akarjanak elvándorolni.

Nagy a választókerület, hiszen Apagytól a magyar–román határig tartó területet öleli át. Hogyan lehet az ide tartozó negyvennégy települést összefogni, a munkát összehangolni?

– Megválasztásomkor az első ciklusban az volt a legfőbb feladatom, hogy a települések vezetőinek megismerése mellett meg kellett értenem a települések működését, valamint az ott élő emberek lelkületét, hiszen minden település közössége más és más. Ennek a különbözőségnek lehet történelmi, településfejlődési vagy éppen gazdaságföldrajzi oka is. Megtanultam, melyik településre mi a jellemző, milyen az ott élő emberek szemlélete és belső világa. Ezt a lelkületet próbáltam aztán megfogni a közszereplések alkalmával, hogy érezzék az emberek, közéjük tartozom.

– Amikor a polgármesterekkel tervezzük a jövőt, mindig szóba hozom a SWOT-analízist, ami feltárja az erősségeinket és a gyengeségeinket. Meg kell keresnünk azokat a pontokat, azokat a forrásokat, amelyekkel ki lehet a világot fordítani a sarkából. Minden embernek, minden közösségnek vannak erősségei és gyengeségei, s ezeket megismerve lehet tervezni. Vannak polgármesterek, akik szeretnek sodródni, s vannak, akik szívesen gondolkodnak, analíziseket gyártanak. Erre a legjobb példa Nagyecsed, hiszen mint kisváros nem kapott járási szerepet, viszont okmányiroda működik a településen. Egyrészt a térségben betöltött közigazgatási központ szerepét szeretnénk fejleszteni, másrészt az Ecsedi-láp és az ecsedi vár történetére építve a turisztikai attrakciókat akarjuk felfuttatni. A februárban megrendezett Lápi Disznótoros mulatság alkalmával olyan volt a díszlet a vásártéren, mintha egy várba léptünk volna be. Több településemre is elmondható, hogy vannak értékeik a történelmi múltból, vannak jelenkori adottságaik, és ezeket kell jól összehangolnunk.

A polgármesterek mondják a fejlesztési ötleteket vagy ön is felvet témákat?

– Gyakran vázolok fel én is megoldandó problémákat. Főállású alelnöke voltam a vármegyei közgyűlésnek 2010 és 2014 között, és az első Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) szakmai hátterét dolgoztuk ki az akkori kollégákkal. Nagyon sokat tanultam abból a munkából, hiszen átnéztük és értékeltük a különböző desztinációk, ipari centrumok fejlesztési lehetőségeit. Onnan nagyon sok tapasztalatot hoztam magammal napjaink világába.

Mik voltak a fejlesztési prioritások az elmúlt évben, s mire kellene nagyobb hangsúlyt fordítani ebben az esztendőben?

– Tavaly és az azt megelőző időszakban a projektek lezárása jelentette a legfőbb feladatot. 2021 decemberében jelent meg, és 2022. január 14-éig kellett leadnunk a TOP Pluszt, amelyben nagyon szépen szerepeltek a településeim. Mátészalka például több mint 6 milliárd forinttal, Nagyecsed 4,7 milliárd forinttal, Baktalórántháza egymilliárd forinttal szerepelt a pályázatokban. Az idén tovább kell folytatni a tavaly megkezdett energetikai megtakarításokat. Az önkormányzatok összébb húzták a nadrágszíjukat, bezárták a nem létfontosságú intézményeket, mint például a művelődési házakat, s helyette kisebb termekben, iskolai tornatermekben rendeztek jótékonysági bálokat, községi rendezvényeket. Az állam látta az önkormányzatok hajlandóságát a takarékosságra, s adott több mint egymilliárd forint forrást 2023-ra a választókerületem 44 településének. Az infláció veszélye nem múlt el, az egyik legfontosabb célunk, hogy túléljük 2023-at. Brüsszel bejelentette, hogy a források nagy részét feloldotta, de a pályázati kiírások erre az évre még nem jelentek meg.

Hogyan értékeli az elmúlt évek eredményeit?

– A választókerületemben mérhető a változás, s ezt nemcsak én gondolom így, hanem a polgármesterek és a lakosság is. Ezt bizonyítja az is, hogy rengeteg létesítmény, infrastruktúra, közösségi intézmény átadásán vettem részt a helyi és az országos programoknak, pályázatoknak köszönhetően. A választókerületem nagyon szépen fejlődött az elmúlt 10 évben, s ezért köszönet jár mind a polgármestereknek, mind az itt élő embereknek. 

KM