A Tisza vizét isszák majd a Nyírség növényei

Első hallásra hihetetlennek tűnik, hogy a Tisza vizét zárt rendszerben elvezetik a Nyírségbe a vízgazdálkodás fejlesztése érdekében, azonban mivel már a tervek is elkészültek, az utópisztikusnak tűnő gondolatból előbb-utóbb valóság lesz. 
A szakemberek szerint az elmúlt száz év legnagyobb fejlesztési projektjéről van szó, amit az is jelez, hogy a Nyírségben tizenkét víztározót is kialakítanak, amiket a „legmagyarabb” folyó vizéből töltenek fel. A tervekről, a fejlesztésekről, a várható beruházásokról lakossági fórumokat is rendezett közösen a tervező Viziterv Environ Kft. és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A beruházásról, a tervezésről, a lakossági fórumok tapasztalatairól, az érintett gazdák hozzáállásáról beszélgettünk Gacsályi Józseffel, a Viziterv Environ Kft. ügyvezetőjével. 
Valóban annyira kilátástalan a Nyírség vízgazdálkodási helyzete, hogy már csak a Tisza vize jelenthet megoldást? 
Hogy ezt a folyamatot megértsük, a régebbi időkbe, az 1800-as évek második feléig kell visszanyúlnunk, a folyók szabályozásához. A Felső-Tiszának azok a munkálatai fontosak és indokoltak voltak, de már akkor is látszott, hogy azt a hatalmas munkát tovább kell gondolni. Ezért van az, hogy amikor a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről beszélünk az árvízvédelem-fejlesztés keretében, nem elegendő az, hogy rövidítjük a folyókat, s minél nagyobb területeket veszünk el a folyótól, tovább kell gondolnunk, így jöttek képbe az árapasztó tározók. Ugyanakkor a 2000-es évek óta részesei vagyunk egy nagy fokú klímaváltozásnak, s a számadatok alakulása egyértelműen negatív irányba mutat a vízgazdálkodás területén. A Nyírségben is drasztikus változások következtek be: emelkedett az átlaghőmérséklet, nagymértékben csökkentek a felszín alatti vizek. Az elmúlt 10-15 évben közel két méterrel süllyedt a talajvízszint mind a vármegyében, mind a Nyírségben. Tulajdonképpen a változtatás szükségessége már korábban felvetődött. Én 2000-ben kerültem a vízügyi ágazatba, s már akkor gyakori téma volt a vízvisszatartás, a vízgazdálkodás. Igaz, abban az időben az árvíz és a belvíz jelentette a legnagyobb problémát, ezért azok kapták a nagyobb figyelmet, gondoljunk csak a 2001-es árvízi katasztrófára és a belvíz elleni védekezésekre. Utána már több idő jutott arra, hogy a szakemberek a meglévő rendszereket újragondolják. Amikor a csatornák és a főfolyások megépültek, az volt az elsődleges cél, hogy a felesleges vizeket elvezessék, a területeket felszabadítsák a mezőgazdaság számára. 
Talán túl jól sikerült ennek a célnak a megvalósítása, ha most meg a víz megtartásán, visszatartásán kell gondolkodniuk a vízügyi szakembereknek... 
Már az 1960-as években is napirenden volt a vízgazdálkodásilag hasznosítható víztér kialakítása, hiszen a Nyírségben akkoriban hét víztározót alakítottak ki. Sajnos a párolgás, a nyári nagy szárazság miatt a hétből csak kettő éri el napjainkban az üzemi vízszintet, a Császárszállási- és a Nagyréti-víztározó, a többiben jóval kevesebb a víz, illetve kettő ki is száradt. A Tisza vizének felhasználása nem új keletű gondolat. Már a 2000-es években felvetődött pluszforrásként a Tisza vizének kivétele, de mint már említettem, akkor az árvíz és a belvíz elterelte a figyelmet erről a megoldásról, a javaslat háttérbe szorult. Az elmúlt évek forró és aszályos nyarai ismét a Tisza vizére irányították a figyelmet, s a gondolat nagy fokú társadalmi támogatottságot is kapott. Az elgondolás lényege, hogy nemcsak elvezetjük a vizet a Nyírségbe, hanem meg is tartjuk. A megtartásban szerepet játszhat a medrek és a gátak kiépítése annak érdekében, hogy a csatornákban állandósuljon a magas vízszint. A Nyírség területeit vízvisszatartási szempontokból is megvizsgáltuk. Az egykori katonai térképeken jól látszik, hogy a múltban ezer tó vidéke volt a Nyírség, vagyis sok olyan terület van, ahol vissza lehet tartani a vizet. Arra kell törekednünk, hogy ezeken a részeken maradjon helyben a víz, ne folyjon el a meglévő rendszeren keresztül. Természetesen a belvízre is számítanunk kell, ugyanakkor gondolnunk kell arra is, hogy a felesleges vizet, ami már esetleg veszélyes lenne, azt el is kell tudnunk vezetni. 
A tizenkét új tározó megtervezésekor milyen szempontokat vettek figyelembe? 
A Nyírségről 2020–21-ben készült egy nagy tanulmány, amelyben a szakemberek vizsgálták többek között a terepviszonyokat is. Nagy beavatkozásokat nem szeretnénk végezni, ezért főleg a mélyebben fekvő területek jöhettek szóba, ahol legfeljebb gát vagy műtárgy épül a víz visszatartása érdekében. Nem akarunk ugyanis mesterséges tározóteret kialakítani, nem akarunk medret mélyíteni, a természetes állapotot szeretnénk továbbra is fenntartani. A tározók elsődleges célja a vízgazdálkodás javítása, a víz helyben tartása, a felszín alatti vizek növelése. Minél nagyobb területen szeretnénk visszatartani a vizet és segíteni a beszivárgást, hogy azt a talajvízszint-csökkenési folyamatot, ami az elmúlt évtizedekben történt, azt megfordítsuk. A mostani vizsgálatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben bekövetkezett negatív hatás megfordítható. S ha ezt az új vízgazdálkodási rendszert folyamatosan tudjuk fenntartani, üzemeltetni, akkor el tudjuk érni a kívánt állapotokat. Nem az a cél, hogy mindenhol víz legyen, hanem az, hogy a hatékony vízgazdálkodás optimális feltételeit megteremtsük. 
Az átlagember azt gondolná, hogy olyan pontról kell elvezetni a Tisza vizét, amely a legközelebb van a Nyírséghez, ilyen hely például Ibrány vagy Tiszabercel térsége. Vásárosnamény bizony jóval messzebb van. Mi indokolja mégis, hogy Vásárosnamény és Kisvarsány között legyen a kiemelési pont? 
A Nyírség mint tájegység nem Nyíregyháza környékét jelenti, tulajdonképpen Vásárosnaményig elhúzódik, s a fejlesztésnek az a célja, hogy a Nyírség összes főfolyását be tudjuk ebbe a rendszerbe kapcsolni. Ott van fent északon Vásárosnamény közelében a Vajai-főfolyás, majd következik a Máriapócsi-, a Kállai-, az Érpataki-, a Simai-főfolyás. Ezeket mind fel szeretnénk fűzni a rendszerre. Volt olyan felvetés is, hogy ne a Nyírség legmagasabb vonulatán vezessük a vizet, hanem közelebb a főfolyásokhoz, de költséghatékonyság szempontjából ezt a javaslatot elvetették a szakemberek, mivel ezáltal a vízpótlás nem terjedne ki a Nyírség egészére. Ha a Nyírség gerincén jön a nyomóvezeték, arról több irányba is el lehet vezetni a vizet, ráadásul úgy, hogy kihasználjuk a gravitációt. Egyébként volt a tanulmánynak egy olyan része is, amely azt vizsgálta, a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül hogyan lehetne elvezetni a Nyírségbe, csakhogy ebben az esetben azt is figyelembe kellett venni, hogy erre a vízbázisra épült Debrecen. 
Ilyen hosszú távolságra csak magával a gravitációval nem lehet elvezetni a vizet. Milyen lehetőségek jöhetnek számításba most, amikor magas energiaárakkal kell számolnunk? 
Csak a zöldenergia jöhet szóba, hiszen a magas energiaárak miatt értelmetlen lenne olyan rendszert kialakítani, ami üzemeltethetetlen. Én napenergiában gondolkodtam, de a közös gondolkodásba bevont szakértők számos lehetőséget megvizsgálnak. Felvetődött például a vízenergia, hiszen a kiépítendő csőrendszerben a víz áramlik, vagyis a mozgási energiát célszerű lenne elektromos árammá átalakítani. Felvetődött a szélenergia is, bár én azt nem látom rentábilisnak. Ezzel kapcsolatban még javában tartanak az egyeztetések. 
Ön több lakossági fórumon is részt vett. Milyen visszajelzések érkeztek a gazdák részéről? 
Mi, tervezőmérnökök jól tudjuk, hogy műszakilag ebbe az irányba kell haladnunk, és ennek érdekében szemléletváltozásra van szükség. Éppen ezért volt bennünk félsz a lakossági fórumokkal kapcsolatban. Ugyanakkor én is gazdálkodom, tudom, mit jelent a föld szeretete, milyen megélhetést jelent a családoknak, s bizony nem könnyű megváltoztatni az eddigi életmódot. Természetesen az állam megvásárolja az érintett területeket, a lehetőség szerint a legjobb árat akarja kifizetni érte, azonban akinek a föld jelenti a megélhetési forrást, nehezen akarja elengedni. Ennek ellenére azt tapasztaltam a fórumokon, hogy a lakosság nagyon kedvezően állt a bemutatott fejlesztési elképzelésekhez. A gazdák aktívak voltak, fontos kérdéseket tettek fel. Volt olyan felvetés, ami a műszaki terveket érintette, s végül a javaslat alapján módosítottuk is a korábbi elképzelésünket. Hadd emeljem ki a jól működő honlapunkat, amire további észrevételeket is írhatnak a gazdák. A lakossági fórumok sikerében az is közrejátszott, hogy előzetesen személyesen is megkerestük az érintett gazdákat. Összegyűjtöttük a tulajdoni lapokat, s minden tulajdonost értesítettünk a rendezvényekről, vagyis mindenkit közvetlenül megszólítottunk. Úgy érzem, a fórumokon minden kérdésre megnyugtató választ tudtunk adni. 
Tudna-e mondani konkrét példát, amikor a lakossági felvetés után úgy döntöttek, hogy átdolgozzák a terveket? 
Az Oros–Úrbéres-tározóval kapcsolatban terveztünk két fióktározót is. A nyugati fióktározó közel került lakóingatlanokhoz, s felmerült, hogy a talajvízszint-emelkedés problémát jelent majd az ingatlanoknak, hiszen korábban is okozott gondot a belvíz. Megvizsgáltuk a lehetséges kockázatokat, s végül úgy döntöttünk, hogy ezt a fióktározót kivesszük a projektből. 
Tájékoztatták a gazdákat, az elmondott javaslatok beépülnek a tervekbe, s az év végére elkészülnek a műszaki tartalmak. Aztán hogyan tovább? 
A beruházásra a forrás még nem áll rendelkezésre, de a kormány nagyon elkötelezett a vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban. Az biztos, hogy több százmilliárdos nagyságrenddel kell számolni, az összeget most csak becsülni tudjuk tervezői oldalról. Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztést több ütemben sikerül majd megvalósítani, ezért az egész projektet műszaki ütemekre fogjuk bontani. Az első ütem szerintem néhány éven belül megvalósulhat. 
Addig azonban a gazdák művelhetik a földjüket… 
Természetesen. Azt javasoltam mindenkinek, dolgozzanak ugyanúgy tovább, mint ahogy eddig is dolgoztak, csak tudjanak róla, hogy van egy ilyen elképzelés. 
Említette a jól működő honlapot. Meddig lehet arra feltölteni javaslatokat, ötleteket? 
Javaslatokat folyamatosan fogadunk, de 2 ezer négyzetkilométerről van szó, ez a cégünk életében is nagy volumenű tervezési feladat, ezért pontos ütemtervet építettünk fel. Minden felvetést megválaszolunk, de két hónapon belül nekünk véglegessé kell tennünk a tervet, mert aztán indítanunk kell az engedélyeztetést. Ettől függetlenül arra biztatok mindenkit, ha kérdése van, tegye fel, hiszen sok más egyéb dolog is érdekelheti az embereket, mint például az ütemezés, a területszerzés, az eljárásrend, a jogorvoslati lehetőségek. 
A végzettségét tekintve építészmérnök, a vízügyi ágazatban pedig több mint húsz éve dolgozik. A szakember szemével milyennek látja ezt a tervezett beruházást? 
Úgy gondolom, ez a nagyszabású beruházás az elkövetkező száz évet meghatározó fejlesztés lesz, mint ahogy a folyószabályozás is az volt egykoron. A Nyírség arculatát nagymértékben meghatározza majd a víztározók és az új csatornák építése, a meglévők felújítása. Éppen ezért fontos a számunkra, hogy minden társadalmi észrevételt, javaslatot beleépítsünk a tervezésbe.
- M. Magyar László-