Tovább erősítené az egyetem vonzerejét

A hatgyermekes demecseri család legfiatalabb sarjaként hosszabb kitérő után tért vissza Szabolcs-Szatmár-Beregbe vármegyébe, mint a Nyíregyházi Egyetem új rektora. Dr. Szabó György kinevezésén még alig száradt meg a dr. Novák Katalin köztársasági elnök kézjegyével ellátott tinta, azonnal belevetette magát az intézmény életét megreformáló munkába. Nem alapjaiban építi újjá a rendszert, hanem a saját elképzelései mentén igyekszik továbbfejleszteni: jó értelemben vett „átjáróházat” szeretne az egyetemből a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átjárás rugalmasságának fokozásával.

Székfoglalójában hangsúlyozta, hogy belátható időn belül minőségi és mennyiségi javulásra számít, ehhez minden eszköz, feltétel, anyagi háttér a rendelkezésére áll. Dr. Szabó György tudományos tevékenységén túl több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az alkalmazott kutatás, innováció területén, valamint nemzeti és nemzetközi projektek fejlesztésében. Szakértőként a nyolcvanas évektől részt vett a hazai infrastrukturális, földügyi, településfejlesztési, környezeti, energetikai és infokommunikációs szektorban folyó térinformatikai fejlesztésekben (ilyen volt például az M3 autópálya, a Duna digitális vízrajzi, hajózási térképeinek elkészítése és a Paks I. építése).

– A nyugodt, stabil fővárosi műegyetemi pozíciót váltja fel a vadregényes, kihívásokkal teli, a mindennapos megfelelést igénylő rektori poszt az ország egyik északkeleti bástyáján. Mi motiválta, amikor megpályázta az állást?

– Az élet úgy hozta, hogy visszahívott a szülőföldem. Magam sem gondoltam volna, hogy amikor az általános iskola után Szegedre elkerültem, valaha ismét a térségben talál meg egy új feladat. Mivel senki sem kényszerített a döntésre, megmérettettem magam, és remélem, egy sikerkorszak aktív résztvevője leszek. A demecseri általános iskolába jártam, a szülőházamat a mai napig gondozom, ami ezidáig a 270 km távolságra tekintettel nem volt egyszerű feladat. Négy bátyám és egy nővérem van, sokat tanultam tőlük, de 14 éves korom óta saját utamat járom. Alig volt kötet a helyi könyvtárban, amit nem olvastam el. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába kerültem 1973-ban, Szegeden cseperedtem tovább. Az erdészképzést a Budapesti Műszaki Egyetem váltotta, ahol okleveles építőmérnökként diplomáztam 1983-ban. Műegyetemi oktatóként többek között a  térinformatika területén tevékenykedtem, ami azért is volt izgalmas és érdekes, mert ki kellett taposni egy új utat. Átéltem, ahogy a papír alapú világ látványosan átformálódik digitálissá. Nyugodtnak nem nevezném azt a közeget, amit hátrahagytam, hiszen engem eddig is a pezsgés, a folytonos megújulás jellemzett, és ezt a dinamizmust, alkalmazkodást, innovációt szeretném átültetni a nyíregyházi gyakorlatba is.

– Közel ötven éve elköltözött Szabolcs-Szatmár-Beregből, de a gyökerek megmaradtak.  

– A családomból sokan végeztek Nyíregyházán, közülük sokan pedagógusok, a fiúk agrár- vagy műszaki végzettségűek, a gyakorló iskolába pedig már az unokák járnak. Folyamatosan ráláttam az intézmény működésére, eljártam a diplomaosztókra, viszont szakmai és üzleti kapcsolatom eddig nem volt a Nyíregyházi Egyetemmel. Most beleálltam egy nagy kalandba: úgy gondolom, hogy nagy hasznát vehetik annak, amit eddig akkumuláltam tudásban és kapcsolatrendszerben. Együtt rakhatjuk le a tudásalapú gazdaság építésének egy nagyon fontos alapkövét.

– Milyen jövőképet fest a Nyíregyházi Egyetemnek? Hova pozícionálja az intézményt az országos palettán?

– Alapvető feladatként motivált, csapatmunkára kondicionált, a jövő kihívásainak megfelelni tudó értelmiség képzését tűztem ki célul. Szeretném, ha helyben maradva, vagy ismereteiket hazai, nemzetközi képzési intézményekben gazdagítva, majd a térségbe visszatérve, tudásukkal, kulturális kisugárzásukkal hozzájárulnának a térség hátrányos helyzetének csökkentéséhez. Egyszerre kell megfelelni a kor igényeinek, megőrizni a jogelőd intézmények értékeit és reagálni a jövő lehetőségeire. Napjaink fejlett társadalmaiban a tudás, a felsőoktatás jelenti a gazdaság motorját, a családok és egyének számára pedig a munkaerőpiac révén elismert beruházást, hosszútávú életpályájuk megalapozását. A Nyíregyházi Egyetem elsődleges küldetése az oktatás. Az intézmény a régióban olyan tudás- és innovációs centrum funkciót is betölt, amelyen keresztül meghatározó szerepet játszik a gazdaság humán erőforrásainak biztosításában. A kulturális küldetésével a térség lakosságmegtartó képességének, életminőségének javításában is komoly súlya van. A térség meglévő és betelepülő munkáltatói olyan munkavállalókra tartanak igényt, akik egyrészt naprakész tudással rendelkeznek, másrészt képesek tudásuk folyamatos fejlesztésére, mert az élethosszig tartó tanulás és az ezt szolgáló oktatáspolitika a régiónak létfontosságú. Tudjuk, hogy hol a helyünk, hogy meddig nyújtózhatunk. Nem törhetünk a csúcsegyetemek babérjaira, azonban itt minden feltétel adott a minőségi munkára egy csodálatos zöldkörnyezetben. Ezt a potenciált az egyetemi polgárok és a régió vezetőinek, munkáltatóinak támogatásával nagyon rövid idő alatt termőre tudjuk fordítani.

– Bő másfél éve, 2021 augusztus elsejétől a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány lett a fenntartó. A működési és a pénzügyi autonómiával járó modellváltás mire jogosítja fel az intézményt a közeljövőben?

– A nagyobb működési, pénzügyi önállóság ugyan kitágítja mozgásterünket, de ennek is ára van a vállunkra nehezedő nagyobb felelősség formájában. A sorsunkat jelentős mértékben mi formáljuk,  nem bújhatunk el a passzív rezisztencia álarca mögé, nem alternatíva a „csak kibekkeljük ezt is valahogy...” hozzáállás. A számok egyébként önmagukért beszélnek, hiszen azóta a felvételi eljárásban az első helyes jelentkezők száma gyarapodott. Ráadásul annak mértéke megelőzi az országos trendeket. A legnépszerűbb képzések a gazdaságtudományi, az óvodapedagógusi és a repülőmérnöki szakok. De említhetem a felsőoktatási szakképzéseket, leginkább a gazdálkodási és menedzsment, a műszaki, a programtervező informatikus, illetve a mezőgazdasági képzési területek vonzóak. A távoktatás is megjelent a széles portfólióban, a képzési helyszíneinek köre bővült a vármegyében Kisvárda és Mátészalka és a határon túl Beregszász bekapcsolódásával. A hallgatók mellett hasonlóképpen fontosak az oktatók és az alaptevékenységet támogató szakdolgozók,  támogatjuk a fejlődésüket, a szellemi frissességüket biztosító kutatási, innovációs tevékenységüket. Elvárás tőlük a hatékonyság javítása, az tevékenységüket minősítő indikátorok teljesítése, a kutatások, a publikációk számának növelése. Az elkövetkező évek legnagyobb kihívása az intézmény és a kibocsátott szakemberek számára az, hogy a rohamosan változó körülményekre hatékonyan reagáljanak, igazodva a térség munkaerőpiaci igényeihez, elvárásaihoz. Akik tőlünk kikerülnek, a helyi közösségek véleményformáló értelmiségét alkotják, vagyis egyfajta nagykövetként hitelesen képviselik az intézmény küldetését, ezzel tovább fokozhatják az egyetem vonzerejét. Összefogva a régió meghatározó zöld egyetemévé válnánk, szem előtt tartva a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot.

– Hat évtizedes múltra tekint vissza a nyíregyházi tanárképzés. Milyen távlatok nyílnak e téren?

– Ettől a tanévtől egységesen ötévesek az osztatlan tanárképzések. Az egységes tanárképzés az általános és középiskolai oktatásra is felkészíti a tanárjelölteket a közismereti képzés során. Minden egyes első évfolyamra beiratkozott tanár szakos hallgató 10 hónapon át havi 50 ezer forintos ösztöndíjban részesül. Mindemellett megkapják a Nyíregyházi Egyetem ajándékaként a minden elsőst megillető laptopot. Ez a következő tanévben is így lesz. Ami bevált, az működőképes a jövőben is. Manapság nagy az igény a szakmailag kiválóan felkészült pedagógusok iránt. Gróf Széchenyi István által papírra vetett,  a régió felemelkedése szempontjából meghatározó örök igazság gyakorlatba történő átültetése nem tűr halasztást, és ezt a térség felemelkedésért dolgozó szakpolitikusok is vallják: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”.