Együtt lett vitéz a kutató és az űrhajós

Űrhajós, növénynemesítő professzor, többszörös világbajnok sportoló egy csapatban. Ízig-vérig nemzeti válogatott, melynek tagjait nem kell összehívni és felkészíteni, ők a nap minden pillanatában tudásuk legjavát adva képviselik hazánkat.

A nagy történelmi hagyományokat ápoló Vitézi Rend sorait erősíti az elmúlt évtől az említett négyszeres világbajnok Jónyer István mellett dr. Kruppa József és Farkas Bertalan is. Az agrártudományok doktora és a magyar űrhajós vármegyénk hírnevét is öregbítik. Más-más pályán ívelt magasra karrierjük, de sokat dolgoznak együtt közös célokért, immár a Vitézi Rend kötelékében is.

Történelmi idő és tett

 Amikor az elmúlt évben Budapesten a Belvárosi Ferences Templomban felharsant a kürtjel, a jelenlévők a hagyomány szerint közösen mondták el a Magyar Hiszekegyet. A világ minden tájáról köszönthettek tábornokokat, főtiszteket, egyházi méltóságokat, képviselőket, polgármestereke, rendtársakat, kadétokat, avatandókat és meghívott vendégeket. A szertartás mindig szentmisével veszi kezdetét, melyet ünnepi beszéd követ. 

Vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány minden alkalommal megemlékezik a Rend születésének körülményeiről, arról, hogy a magyar nemzet legválságosabb időszakában alapította vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Magyarország soha nem állt olyan közel a teljes megsemmisüléshez, mint akkor, 1920-ban.

– Maguk a győztesek is úgy vélték, hogy ezt az igazságtalan csonkítást a magyar nemzet nem éli túl és 5 éven belül megszűnik létezni. Történelmi időkben történelmi tettekre van szükség, így született meg a Vitézi Rend, melynek legfőbb feladata az alapítástól napjainkig ugyanaz maradt: őrizni a hazaszeretet lángját – adott ívet az elmúlt száz évnek a főkapitány.

Tét a megmaradás

 A Vitézi Rend nem elégszik meg a hagyományőrzéssel, olyan feladatokat vállal magára, amelyekre társadalmi igény mutatkozik. Ilyen többek között a katasztrófavédelem, a karitatív munka, a hadisírgondozás és honvédelmi sportképzés, de legszebb küldetésnek a hazaszeretet erősítését tartja.

A magyar társadalomban egyre szélesebb körben válik ismertté, s ez azoknak a rendtársaknak köszönhető, akik nemzetközi szinten jegyzett teljesítményt mutatnak fel, de Magyarország szolgálatában.

– Egyetlen közös szándék vezérel bennünket, az, ami a piros-fehér-zöldből, a magyarságunkból fakad. Amikor kutatóűrhajósként fönt voltam a világűrben, a nemzeti szín az űrruhámon és a szkafanderemen olyan felemelő érzéssel töltött el, olyan erőt, s hitet adott, amelyet nehéz szavakba önteni – repít vissza a történelmi pillanatokhoz Farkas Bertalan.

– Amit Horthy Miklós alapított 1920-ban – tekint vissza még távolabbra – egy történelmi trauma után, az is erre alapozott, amit egyszerűen nemes, tiszta és cselekvő hazaszeretetnek nevezhetnénk. Ez meg kell, hogy állja a helyét napjainkban is, hiszen a magyar nemzet jövője a tét. A világ 1920-ban nehéz, bonyolult és vészterhes kihívásokkal teli volt, napjainkban új megpróbáltatások rengetik meg a nemzet megmaradásának alapjait.

Tudás és lélek

 – A rend alapítójának szándéka az volt, hogy a nemzetért tenni akarók sikeresen vívják meg a csatájukat, ma is ez a feladat áll a tagok előtt. Mindenki a tudása legjavát adva, a maga területén elkötelezetten, értéket felmutatva és teremtve, a magyarságnak megbecsülést szerezve dolgozik. Komoly vállalás ez, amelyben a szakmai ismeretek mellet a lelkiség, a hazaszeretet adja a pillért – erősíti meg az űrhajósunk azt, amit mindig is tudtunk róla.

– Az űrből egy pillantásban elfér a Föld nevű bolygó, de a tekintetemmel nyomban egy pontját, a hazámat kerestem. Könnyen megtaláltam a Kárpátok ölelésében – zárja gondolatait még egy emlékképpel.

Az avatásról úgy tartja: ebben van egy nagyszerű, megtisztelő elismerés az eddigiekért, egyben hatalmas felelősség is a jövőre nézve. A tagok pontosan látják, hogy mit vállalnak az elkövetkezőkre, milyen munkával szolgálhatják tovább hazánkat és a rend küldetését az 1920-as gondolatok jegyében, de 2023-ban és amíg csak lehet. Fontos, hogy nagyon sok gyerek és fiatal, kadét is részt vett az ünnepségen. Ha a nagyszülők, szülők átadják a Rend és a szolgálat lelkületiségét, akkor lesz jövője is.

Veszélyes külföldi lobbi

 – A hazaszeretet a Vitézi Rend legfontosabb küldetése. Akiket a soraiba fogad, vagy olyan emberek, akiknek a felmenői részt vettek a hazáért vívott harcokban, és hőstetteikkel kiérdemelték a vitézi címet, vagy napjainkban végeznek olyan munkát, amellyel kiemelten védik Magyarország érdekeit – avat a kritériumokba dr. Kruppa József.

Ő maga a magyar növénynemesítés, vetőmagelőállítás élharcosa. Küldetése a magyar génállomány és fajtamegőrzés a multinacionális cégek nyomásával, lobbierejével szemben. Az agresszív külföldi terjeszkedés komoly veszélyekkel jár, ilyen például az élelmezésbiztonságunk veszélyeztetése, gazdaságunk, innovációnk szegényítése, szuverenitásunk gyengítése a fokozódó kiszolgáltatottság következtében.

– A kiváló magyar fajtákra, a bennük „őrzött” génállományra, mint biológiai alapjainkra – amelyeknek a Kárpát-medence a bölcsője – kell, hogy építkezzen az élelmiszertermelés, megóvásának tétje az ország élelmezésbiztonsága. Ennek súlyát különösen megmutatta előbb a Covid okozta világjárvány, majd a szomszédunkban kirobbant háború. 

– Ha az élelmiszer előállítását jelentő biológiai alapjaink ki vannak szolgáltatva külföldieknek, idegen üzleti érdekcsoportoknak, az végzetessé válhat az országra nézve. Márpedig jelenleg a magyar vetésterület 80 százaléka külföldi eredetű vetőmaggal van bevetve, s ez hatalmas élelmezésbiztonsági, egyben nemzetbiztonsági kockázatot is jelent – hívja fel a figyelmet dr. Kruppa József.

Pénzügyi trükkök százai

Ő ez ellen veszi fel a küzdelmet, s végzi a munkáját mint nemesítő, mint a Magyar Tudományos Akadémián belül működő a Növénynemesítés Tudományi Bizottság tagja és a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnökhelyettese. Hitelesen jelentheti ki tehát, hogy a magyar fajtáink jók, bizonyítanak, a változó klimatikus viszonyok között mindinkább felveszik a versenyt a külföldi fajtákkal, amelyek viszont hatalmas lobbival, pénzügyi trükkökkel, támogatásokkal kiszorítják a hazait.

– Ez ellen küzdeni is a hazaszeretet része, mert láható, hogyan szegényíti az országot és veszélyezteti a biztonságát több szempontból is. Értékteremtés helyett foglalkoztatási szempontból egyszerű „vetőmag-összeszerelő üzemmé” teszi Magyarországot. Ha visszatérnénk a saját alapjainkhoz, a magyar nemesítésű magyar fajták preferálásával az ország, a nemzet érdekeit szolgálnánk – szögezi le a kutató.

Amit nem tűrhetünk

Mindehhez érdemes hozzátenni egy vendég vitézavatáson szerzett személyes benyomásait: „Az 1920-ban pusztulásra ítélt magyar hon védelmére alapította a Vitézi Rendet vitéz Nagybányai Horthy Miklós. Kész csoda, hogy Európában mára épp mi lettünk az egyik legerősebb, elnémíthatatlan, pörös szájú nemzet, amely még nem törődött bele a nemzetállami életforma eltörlésébe.

Olyan embereket avattak vitézzé a budapesti Ferences templomban, akik komoly szellemi és fizikai erőt felvonultatva küzdenek a magyar gazdaság, politika és identitás stratégiai jelentőségű alapjainak helyreállításáért és megerősítéséért. Férfiak és nők egyaránt, 6 évüket már betöltött fiúk és lányok, a kis nemzetesurak és hölgyek, akik szeretnének egy erős, szép és virágzó Magyarországon élni.

Két dolog bizonyossá vált bennem: Horthy Miklós személye is megérdemli az objektív történelmi igazságszolgáltatást, és sürgősen törvényjavaslatokat kell előkészíteni a hazaárulás szankcionálására. Mérhetetlen károkat okoznak országunknak a világuralmi törekvésű hatalmak ügynökei, s ezt egyetlen életrevaló nemzet sem tűrheti szótlanul.

 – Büszke vagyok azokra a honfitársaimra, akik ha kell, magányosan, de összefogva is küzdenek Magyarországért, a magyar ipar és mezőgazdaság nemzetközi elismeréséért, nemzeti kultúránk fennmaradásáét, nyelvünk, zenénk, hitünk, lelkesedésünk továbbadásáért. Ezek az emberek nem mások ellen akarnak büszke magyarok lenni, hanem másokért. Egy jobb hazáért, egy emberibb Európáért, egy sokszínű, értékesen pluralista világért, amelyben a különbözőségek nem lerombolják, hanem gazdagítják egymást. Szívesen tartoztam közéjük ezen az ünnepségen – osztotta meg lapunkkal saját hitvallását dr. Kruppa Tamás főiskolai tanár.