Tóth Csaba az idei TOP 100 Gazdasági-díjas

A csütörtöki rendezvényre meghívást kapott dr. Szabó Tünde, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki a gazdaságfejlesztési zónák stratégiai irányairól beszélt előadásában. Elmondta, ezek közé tartozik a zöld gazdaság és a helyi turisztika fejlesztése is.

Dr. Szabó Tünde kiemelte, a koronavírus és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági kihívásokat a kormány is igyekezett enyhíteni.

–A háborús helyzet és az elhibázott brüsszeli szankciók ellenére a magyar gazdaság növekedése nem állt meg: az OECD legutóbbi kimutatása szerint a gazdasági növekedés mértékét tekintve hazánk az európai összevetésben az ötödik helyen áll – fogalmazott dr. Szabó Tünde.

A kormánybiztos beszélt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz lehetőségeiről. Elhangzott, a program célja a hazai gazdaság versenyképességének növelése a kkv-szektor ellenállóképességének erősítésével, a kutatásfejlesztési és innovációs ökoszisztéma fejlesztésével, a hazai munkavállalók alkalmazkodóképességének javításával, valamint a minőségi munkaerő biztosításával. A GINOP Plusz teljes forráskerete a hazai társfinanszírozással együtt 2 443,4 milliárd forint.

Megyénkben eddig 672 projektre, több mint 42 milliárd forint összegű támogatási szerződést kötöttek le, ezekben a nyíregyházi és a mátészalkai térség vállalkozásai jártak az élen.

– A zóna víziója, hogy a térségben 85 százalékra emelkedjen a foglalkoztatási ráta, megerősödjön a középosztály, bővüljenek a helyi ipari parkok, és minél több fiatal térjen vissza a régióba – tekintett előre a kormánybiztos, majd zárásként gratulált azoknak a megyei vállalkozásoknak, akik a TOP 100-asok körébe bekerültek.

Román István szerint a TOP 100-as vállalkozások a vállukon viszik előre a megye gazdaságát. A megyei kormányhivatal vezetője a kormányhivatalokat egy svájci bicskához hasonlította, olyan széles és sokrétű feladatkörük van. Példaként említette a Covid időszakot, amikor a védőoltások megszervezését kapták feladatul, nemrégiben pedig a határvadászok toborzásából vették ki a részüket. 

A megyei főispán beszélt a foglalkoztatási adatokról is. Elmondta, a foglalkoztatási ráta 2021. első negyedévéhez képest egy év alatt 57,7 százalékról 59 százalékra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 9,5 százalékról 8,5 százalékra csökkent.

Román István is szóba hozta a GINOP Plusz-os pályázatokat, azokon belül is a termelékenység és a munkavállalók alkalmazkodó-képességének fejlesztését megcélzó pályázatot. A megyei kormányhivatal vezetője szerint a támogatás célja, hogy a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak célzott támogatást nyújtson a munkahelyi képzések megvalósításához, ezzel növelve a termelékenységüket. A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján a vállalkozások képzési költség támogatáshoz és a munkavállalók képzése alatti kieső munkaidőt kompenzáló bértámogatáshoz juthatnak.

– Jelenleg 33 vállalattal vagyunk kapcsolatban, ez 61 képzés megvalósításáról szól,  s közel 1500 főt érint – tette hozzá Román István, majd szólt a hivatal hatósági feladatairól is, külön kiemelve a LEGO és a Swiss Krono fejlesztését, ahol remekül és hatékonyan tudott együtt dolgozni a kormányhivatal és a beruházó cég.

– Vidékfejlesztéssel összefüggő feladataink is vannak, mi is azon dolgozunk, hogy megyénk továbbra is az ország éléstára maradhasson. 2023-tól az eddiginél is több vidékfejlesztési forrás áll majd a gazdák rendelkezésére – emelte ki Román István megyei főispán. 

Az itt élő emberek itt is boldoguljanak

– Mi érthető módon a megyénk érdekeit képviseljük abban a érdekegyeztetési folyamatban, amit a versenytársainkkal közös regionális szerveződésben koordinál az Észak-Kelet Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna - mondta előadását bevezetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat alelnöke. Szabó István a főispán hasonlatából kiindulva jelezte, a megye nem svájci-, sokkal inkább egy bugylibicska az általa elosztható, eredetileg százötvenmilliárd forint forrás felelősségteljes koordinálásánál.

- Ami a fejlesztések fő csapásirányait illeti, a korábban kitűzött célok megmaradtak. Az alapvető cél sem változott: "Ez a megye legyen olyan, ahol jó élni!" A feladatunk tehát olyan körülményeket teremteni, hogy az itt élő emberek itt találják meg a számításaikat - tette hozzá a megyei alelnök.

Az évek során 166 milliárdosra növekedett Terület és Településfejlesztés Operatív Program eredményeire is kitért Szabó István. A program prioritásai – ahogy az a pluszforrás allokáció esetében is megerősítést nyert – a versenyképes megye, a klímabarát megye és a gondoskodó megye képét vetítik előre.

Bartók Dávid, a Nyíregyházi Ipari Park Nonprofit Kft. ügyvezetője az itt élők jogos büszkeségével számolhatott be a megyeszékhely két évvel ezelőtt hozott rendeletének eredményéről.

A mostanra - a kiváló háttérszervezetnek köszönhetően - sikeresen megvalósított rövid távú prioritások közül az igazgató egyebek mellett kiemelte a politika i szándék kinyilvánítását, a kiajánlható ipari terület(ek) fejlesztését, a helyi gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési szervezet megerősítését, a befektetésösztönzési tevékenység szakmai megalapozását, az ehhez illesztett hely támogatási rendszer kialakítását.

Az ipari park alapvető célja tehát a befektetésösztönzés, a vállalkozásfejlesztés és a már működő vállalkozások támogatása. Nem véletlenük mondta a 2020-ban az "Év Ipari Parkja" címet elnyert nyíregyházi park egyik lakója: "Sehol nem találkoztunk ennyire együttműködő, szervezett rendszerrel, mint itt Nyíregyházán" - fogalmazott Bartók Dávid.    

Békére van szükség

Egy éve még nem ilyen esztendőre készültünk. Hiszen ki számolt ekkora energia költségekkel, alapkamattal. De az élelmiszerár is 40 százalékot emelkedett, miközben az ársapkás termékeken komoly vesztesége van a kereskedelemnek - kezdte szókimondó zárszavát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 

Pekó László előre vetítette: tudomásul kell venni, egyszer s mindenkorra vége az olcsó energiának és mivel a béreket emelni szükséges, az olcsó munkaerőnek is. Minél több erős vállalkozásra van szükség és  mindenek előtt békére! - kívánt jó eredményeket és együttműködést Pekó László.  

A TOP 100-asok megbecsülik a dolgozóikat

Dr. Kazsuk Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója szokás szerint számadatokkal szolgált a hallgatóságnak. Előadásából kiderült, 2021-ben a NAV 20 534 gazdálkodó szervezetet tartott nyilván a megyénkben.

Dr. Kazsuk Attila elmondta, a TOP 100-as lista évek óta stabil, ők a megye gazdasági életének meghatározó szereplői, ahogy arra is büszkék lehetünk, hogy nyolc megyei vállalkozás az ország TOP 500 cége közé is bekerült. 

A TOP 100-as listának 8 új tagja van, 41 cég javított az előző évi helyezésén, 9-en megőrizték a pozíciójukat, míg 42-en hátrébb kerültek. A legnagyobb TOP 100-as cég több mint 2500 főt foglalkoztat, a legnagyobb éves árbevétel pedig 257,7 milliárd forint volt.

Dr. Kazsuk Attila beszélt az adóhivatal szolgáltató jellegéről is, ebben segít a NAV infóvonal, a myNAV applikáció, az eVám rendszer és a gépjárműadó mobilapplikáció.

– Célunk az ügyintézés egyszerűsítése, az elektronikus, azon belül is az online szolgáltatások fejlesztése és az adminisztráció csökkentése – foglalta össze az igazgató.

Az adóhivatal munkáját is érintette az orosz-ukrán háború: egyszerűsítettek a menekültek esetében a határátlépési és a vámügyintézéssel kapcsolatos adminisztráción, a nehéz helyzetbe került cégeknek pedig fizetési könnyítést vezettek be.

Az igazgató előadásából kiderült, sikerült tovább fehéríteni a hazai gazdaságot, az áfarés tíz év alatt közel 16 százalékkal csökkent, ezekben a mutatókban például Ausztria előtt vagyunk.

– Megyénkben több mint 24 ezren dolgoznak a TOP 100-as cégeknél. Hogy ezek a vállalkozások jól megfizetik a dolgozóikat, arra jó példa, hogy átlagosan évi 4,5 millió forintot visz haza egy TOP 100-as cégnél foglalkoztatott munkavállaló – emelte ki előadásában a szakember.