A tudományosság mindenek felett (fotók)

Ma Magyarországon a felsőoktatásban a különböző képzési szinteken évente helyt álló közel 300 ezer hallgató közül mintegy tízezren vállalkoznak doktori képzésre is. Ez az említett összlétszámnak mintegy két százaléka. A résztvevők aránya ma már lényegesen nagyobb, mint 2016 előtt volt, amely évben a Nemzeti Felsőoktatási Törvény módosításával a képzés struktúrája is átalakult. Onnantól már nem volt elég hat félév után 180 kreditet teljesíteni, hanem a képzést nyolc félévesre emelték – kellő időt biztosítva a képzésre, a kutatásra és a disszertáció elkészítésére –, és 240 kredit volt az elvárás a doktorrá váláshoz. Ehhez mérten az ösztöndíj mértéke is jelentősen megemelkedett a korábbi havi 100 ezer forinthoz képest. A legtöbb doktort jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem adja, ezt az intézmény sorrendben a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem követi. A doktori iskolát végzőknek mindemellett érdekképviselete is van, nevezetesen a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

Az utóbbi szervezet elnökétől, Molnár Dánieltől a fent elmondottakon túl más érdekességeket is megtudhattunk azon a XIV. Nemzetközi Nyíregyházi doktorandusz és posztdoktori konferencián, amelyet pénteken tartottak a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. A konferenciasorozatot egyébként 2016-ban indították el a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola akkori vezetői, és a befogadó egyetemi kar egyik oktatója, ma már olyan nagy érdeklődésre tart számot a határon innen és túl, hogy az idén is közel másfélszáz plenáris- és szekcióelőadást tartottak, illetve 12 egyetem tudományos utánpótlását megtestesítő kutatója, diákja és oktatója kapcsolódott be a programba a helyszínen, illetve online.

Dr. Móré Marianna debreceni egyetemi kar dékánja nem csupán a tanári pálya magas presztízsére mutatott rá – mint fogalmazott, e fölött már csak az orvos van –, de az egyetemi karrier magas társadalmi elismertségét is külön kiemelte, ahogy korábban a hallgatói előtt is tette. – Csakhogy ennek a presztízsnek az elérése egy hosszú folyamat egyik állomása. Ahhoz, hogy el tudjuk érni, szükségesek azok a tanulási folyamatok, amelyeket ma a doktori iskola, és a konferenciákon szerzett tapasztalatok jelentenek. Különösképpen a PhD konferenciák szerepe kiemelt. Ugyanis aki ott szerepel, összehasonlíthatja magát másokkal, hol tart most a pályán, milyen előadói és tudományos képességekkel bír, és miben kell fejlődnie – hangsúlyozta a dékán.

Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere – dr. Kovács Ferenc polgármester nevében is köszöntve a megjelenteket és felidézve azt a büszkeségérzetet, amit doktoranduszként maga is átélt – a kiművelt emberfők felelősségére helyezte a hangsúlyt köszöntőjében. Hasonló érzelmi húrokat pengetett dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő is, azzal köszöntve az ott jelenlévőket, hogy „törekedjenek mindig a minőségre”. – Tovább is kell menni ezen az úton – figyelmeztetett, három történelmi – a Magyar Tudományos Akadémia alapításának, a dualizmus nagy tudósainak, és az I. világháború utáni magyar Nobel-díjasok, nagy gondolkodók sikereinek – korszakával illusztrálva a tudományosság fontosságát, a magyar tehetség világhírét. – A tudományos életpálya egy életre szól, és nem is lehet soha abbahagyni, csak előre lehet menni – tette még hozzá.

Harmadikként dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese két gondolatot emelt ki: az együttműködés és a társadalmi felelősségvállalás témakörében. Mint rámutatott: – A jövő egészségügyi szakemberei és társadalomtudósai csakis együttműködésben dolgozhatnak a jövőért, illetve olyan tudományos állításoknak, megfogalmazásoknak kell legyen jelentősége a társadalom szemében is, amiket egy megfelelő társadalmi presztízsű csoport megfogalmaz. Nem szabad teret engedni a sarlatánok, a megfelelő, megalapozott, a tudomány által is elismert ismeretanyaggal nem rendelkezők befolyásolásának.

Dr. Odrobina László, a hittudományi főiskola rektora mindehhez már csak annyit tett hozzá: ahogy az ember testből lélekből és szellemből áll, úgy legyen ez a konferencia példája a három nyíregyházi felsőoktatási intézmény közötti együttműködésnek is. Zárásképpen örömét fejezte ki, hogy el tudták hozni erre a konferenciára a fiatal kollégáikat, és két teológiai tudományos szekciót is sikerült nyitniuk. 

MJ