Nem volt vita: az orvosi ügyelet reformra szorul

Jó irányban halad a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, ám vannak olyan részletkérdések, amelyek a törvény elfogadása előtt megfontolást, további szakmai egyeztetéseket igényelnek – hangzott el a megyei közgyűlés keddi rendkívüli ülésén. A harmadik napirendi pont elfogadása előtt nem is vitatkoztak, mint inkább több témában egyetértettek a képviselők és hozzászóltak a határozattervezethez, melyben a közgyűlés támogatását fejezi ki a lakosság biztonságos egészségügyi ellátásához szükséges átalakítások, intézkedések további meghozatalához.

Mint elhangzott, az egészségügy rendszerszintű átszervezése nem tartozik megyei hatáskörbe, de a megyei közgyűlésen többször is felszínre került, hogy egyes településeken az önkormányzat kifogyott erőfeszítéseiből és állami segítséget vár az orvosi ügyelet zökkenőmentes biztosításához. A téma fő szószólója Lipők Sándor (Fidesz-KDNP) képviselő, Kemecse város polgármestere volt, aki több éven át társadalmi és szakmai szinten is egyeztetéseket folytatott, állami beavatkozást sürgetett.

Mint ismert, tavaly a szomszédos Hajdú-Bihar megyében indult el egy pilot-program, amelynek lényege, hogy egyes településeken este tíz óráig a háziorvosok működtették az ügyeleti rendszert, majd az Országos Mentőszolgálat vette át a hívásokat és döntötte el, hogy a betegnek milyen szintű ellátásra volt szüksége.

– Ha az országgyűlés decemberben elfogadja a törvénytervezetet, jövő januártól Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is bevezetik a rendszert – mondta a képviselő. Hozzáfűzte, rövid lesz az átállási idő, addig fel kell készülniük a mentőknek, a járási szintű központoknak is.

A megyei közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) szerint egy komplex problémakörről van szó. A törvénymódosító csomag a háziorvosok jogállásával kapcsolatban is rengeteg konfliktust vetett fel, de ezek mellett is az ügyeleti rendszerben a nagyobb állami szerepvállalást indokoltnak tartja.

Dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó képviselő (Fidesz-KDNP) Nyírbogát polgármestereként és praktizáló háziorvosként is hozzászólt a témához. Egyfelől elismerte, hogy az önkormányzatok vállán mindig is nagy gond volt a sürgősségi ellátás megszervezése, az orvosi ügyeleti díj finanszírozása, azonban orvosként úgy véli, nem lesz elegendő emberi erőforrás a feladatra, sem az OMSZ, sem pedig a háziorvosok részéről.

– Az új rendben a háziorvos reggel nyolctól délután négyig a rendelőjében dolgozna, négytől este tízig, illetve hétvégén és ünnepnapokon pedig a járási egészségközpontba lenne beosztható ügyeletre, ez hatalmas leterheltséget ró az orvosokra – mondta a képviselő, s azzal zárta gondolatait, bízik a döntéshozók bölcsességében, s olyan végeredmény születik, ami nem riasztja el a fiatal orvosokat a kistelepülésekről. Ugyanis az is elhangzott, elöregedik a háziorvosi szakma, sokan közelednek a nyugdíjhoz vagy amellett praktizálnak. Veres János (MSZP) egyetértett az ügyeleti rendszer átalakításával, azonban javasolta, hogy a közgyűlési határozat kifejezetten azt a részt támogassa, ami az ügyelet átalakítására vonatkozik, a törvénycsomag egyéb részei mellett ne foglaljon állást a testület, így jelentős többséggel nyomták meg az igen gombot.

December 22. és január 6. között a közigazgatási szerveknél téli szünetet rendelnek el, így a megyei önkormányzatnál is csak ügyelet működik ebben az időintervallumban. Elhangzott, az önkormányzat takarékossági intézkedéseket vezetett be, az emelkedő energiaárak miatt az épület rezsije 15, 4-szeresére emelkedett. Adorján Béla (Jobbik-Momentum) arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció és az elszabaduló energiaárak miatt az önkormányzatok nagy bajban vannak, állami kompenzációra lesz szükségük. A másik felvetése az volt, hogy energetikus bevonásával át kellene vizsgálni a komplexumokat, a megyeházát is, milyen fűtési rendszerek lennének energiatakarékosak.

– A kormány célja, hogy a lakosságot megkímélje a magas rezsiártól és az inflációtól – mondta Seszták Oszkár. – Valószínűleg lesz rezsikompenzáció az önkormányzatok számára – válaszolt a képviselői kérdésre a közgyűlés elnöke, majd rátért a megyeháza épületére. – Húsz éve esedékes az épület tetőcseréje. Egy, a kormányhivatallal közösen benyújtott sikeres pályázat révén megújulhat a megyeháza tetőszerkezete és 2023-ban elkezdődik az épület energetikai korszerűsítése is, amelyben a távhőenergiát jobban hasznosító fűtési rendszer épül ki – fűzte hozzá az elnök.