Az új értékeket autentikus helyszínen mutatták be

A bizottság döntése alapján a Kállay Gyűjtemény épülete és a Kállay család emlékei, valamint a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának anyaga is bekerült a megyei értéktárba. A két kulturális örökséggel 157-re bővült a szabolcs-szatmár-beregi értékek listája.

– Jövőre lesz harmincéves a Kállay Gyűjtemény, amit hazánk egyik legjelentősebb polgári nemesi magángyűjteményéből hoztak létre egy másik épületben és teljesen más körülmények között. Huszonhét esztendő után került méltó helyére, az idén pedig mind látogatószámban, mind bevételben a legjobb évet tudhatja magáénak – mondta a szerdai, a Kállay-házban megtartott sajtótájékoztatón dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.
A gyűjtemény korábbi igazgatója hozzátette: nem elegendő tehát megfelelő környezetbe helyezni ezeket a nagy múltú tárgyakat, el is kell tudni „adni” a bennük rejlő történeteket, hogy akik megnézik a kiállításokat, erősebben kötődhessenek a városhoz, a megyéhez és az országhoz.

– A Kállay-ház és a gyűjtemény az első nyíregyházi múzeum, ami bekerült a megyei értéktárba – köszönöm, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Azt gondolom, megérdemli a hely szellemisége a kiemelt figyelmet.

Megkönnyezték a búcsút

A Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója 1952. december 16-án kezdte meg adását.

– A Kelet-Magyarországon kívül semmi más olyan hírforrás nem volt, ahonnan tájékozódhattak az itt élő emberek. Ez egy műhely volt, ahonnan nagyon sok kolléga került be a Magyar Rádió különböző szerkesztőségeibe, és nagyon jól megállták a helyüket – emlékezett vissza Zsoldos Barnabás, aki 2002 és 2007 között vezette a nyíregyházi stúdiót.

Kezdetben két magnetofonnal, két lemezjátszóval és egy keverőgéppel dolgoztak, a későbbiekben azonban folyamatosan fejlődött a technika, idővel lehetővé váltak az élő kapcsolások, az élő adás és a körkapcsolás sugárzása. Eleinte a politikai és tájékoztató műsorok voltak hangsúlyosabbak, később azonban egyre nagyobb szerepet kapott a kultúra is. Az adásidő a kezdeti 57 percről 2002-re napi hat és fél órára nőtt.

A rádió fennállásának 50 éves jubileuma igazi ünnep volt, öt évvel később, 2007. június 30-án azonban elhallgatott a nyíregyházi stúdió.

– Aznap mindenki ott volt, az utolsó adásban mindannyian mondtunk néhány elköszönő mondatot. Igaz, hogy a mikrofon előtt tartottuk magunkat, de egytől egyig megkönnyeztük a búcsút. Nem meglepő, hiszen ez a stúdió volt az életünk, én 1975. január 1-jétől voltam bemutatott munkatárs – jegyezte meg a Príma-díjas rádiós újságíró, aki 55 éve dolgozik a szakmában. A megyei könyvtár helyismereti gyűjteményében fennmaradt és ma is hallható a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának 5168 hanganyaga.

Baracsi Endre, a megyei értéktár bizottság elnöke zárásként elmondta: a két kulturális örökség már a nyíregyházi értéktárban is szerepel, az október 26-ai ülésen pedig a helyére került mindkét javaslat.