A pesti sztároktól még nincs falusi turizmus

A turizmus kapta a főszerepet a napokban a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének rendezvényén, a 38. Nyírségi földrajzi napokon. A turizmust több szempontból is körbejárták az előadások. Prof. dr. Hanusz Árpád az újragondolt vidéki turizmus fejlesztési lehetőségeiről mondta el gondolatait.

Bevezetésként arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért is kell újragondolni a turizmust. A feleletet egyértelműen megadták a napjaink gazdasági-társadalmi helyzetét jellemző tények: két éve küzd az ország és a nagyvilág a koronavírus-járvánnyal, a szomszédban dúl az ukrán-orosz háború, a mindennapi életet nagymértékben befolyásolja a demográfiai változás, szétesnek a globális rendszerek, megszűnnek a munkahelyek, egyre nagyobb teret nyer a digitalizáció. Mindezek mellett az embereknek számolniuk kell továbbá a bizonytalansággal és a szorongással is.

– A pandémia után sem a gazdaság, sem a turizmus nem került vissza a járvány előtti kerékvágásba, ezért van szükség az újragondolásra. Bár még lefelé megyünk, nem könnyű megválaszolni, hogy mit és hogyan kellene végiggondolni. Az biztos, hogy olyan turizmus kell, ami emberközpontú, fenntartható, együttműködésen alapul és közösség alapú – fogalmazott a szakember.

– A jó falusi turizmusnak a közösségfejlesztésben fontos szerepe van, s a vidéki idegenforgalomban fontosak a megújuló attrakciók is. Az nem jó megoldás ugyanis, hogy Budapestről hozunk le „sztárokat”, a helyi turizmus attól nem lesz jobb, nem lesz vonzóbb.

– Egyre gyakrabban hallunk falusi „fesztekről”, éppen ezért újra kell gondolni a helyi értékek felértékelődését. Három évvel ezelőtt olyan honlapokat vizsgáltunk, amelyek „fesztekkel”, vagyis fesztiválokkal foglalkoztak. A fesztiválok hatvan százalékát 2019-ben először rendezték meg a vidéki települések, ugyanis falunapokra akkor már nem lehetett pályázni, fesztiválokra azonban igen. A turizmus célja, hogy a lakosság jövedelme hosszabb távon növekedjen, ne a pillanatnyi siker legyen a mérvadó. Egy fenntartható permanens folyamatra kell törekedni – magyarázta dr. Hanusz Árpád, majd így folytatta:

– Sok ember számára a falusi turizmus egyet jelent a falusi szálláshellyel. A szállásadót nem érdekli, hogy milyen programok várnak majd a vendégére, úgy gondolja, valaki más talán szervez programokat. A falusi turizmus lényege a helyi összefogás: szállást és vonzó programot kell nyújtani a turistának, hogy elégedetten távozzon, s hírét vigye a baráti vendéglátásnak. Elég csak egyszer elégedetlenül távoznia, többet nem megy arra a vidékre, s a barátait, ismerőseit is lebeszéli róla. Régen a falvakban a sütést-főzést felvállaló nénik lelkesedésből, vendégszeretetből főztek, s ha kaptak egy kis fizetséget is, az jólesett nekik. Ma már a pénz van központi szerepben, a mögöttes tartalom másodlagos, megfordult a világ. Régen a helybeli együttesek adták a szórakoztató műsort, most hívják a sztárokat, mint már említettem, azok nem generálnak turizmust – utalt a múltra dr. Hanusz Árpád.  

– A falusi turizmusnak a helyi hagyományokra kell épülnie. Fontos kérdés, hol épüljön vendégház. Nincs rá tanulmány, hogy hol is kellene épülnie, de sok olyan vendégházat ismerünk, amihez nem kötődik program, nem kötődik sem attrakció, sem hagyomány, nincs semmiféle szolgáltatás. Mint említettem, önmagában egy falusi szállás még nem jelent vonzerőt a vendégnek. Ugyanakkor az sem jó, ha két-három településen egyidőben vannak a programok, mert megosztja a vendégeket, illetve a forgalmat. Jó lenne ezt is szabályozni a jövőben – tette hozzá a professzor.